Babamasszázs pozitív hatásai
„Állítólag a kisbabáknak jót tesz a masszírozás. Masszírozzam én is a fiamat?”
A masszírozás nem csak felnőttek számára ajánlott
Évek óta tudjuk, hogy az újszülötteknek jót tesz a gyógymasszázs: gyorsabban fejlődnek tőle, jobban alszanak és lélegeznek, élénkebben viselkednek. Úgy tűnik, az egészséges kisbabának és a nagyobb gyereknek is hasznára válik.
Egy kisbabának több okból is használ az anyai kézrátétel
Bizonyított tény, hogy az olyan csecsemő, akit a szülei gyakran fölvesznek, ölelgetnek, puszilgatnak, gyorsabban fejlődik és erősebben kötődik a szüleihez. A gyógymasszázs azonban ennél is többet tud: állítólag erősíti az immunrendszert, erősíti az izmokat, elősegíti a fejlődést, enyhíti a kólikát, a fogzással járó fájdalmakat, a hasfájást, segít a megfelelő alvási szokások kialakításában, serkentőleg hat a vérkeringésre és a légzőszervekre, és végül, csökkenti a stresszhormonok szintjét (bizony, a babában is vannak).
Az is jól ismert, hogy a cirógatás (akár masszírozás, akár egyszerű simogatás) csökkenti az agresszivitást. Sőt a babamasszázs nem csak a gyereknek használ: a kisgyerek érintése a masszírozó szülőre is nyugtató hatást gyakorol, még a szülés utáni depresszió tüneteit is képes enyhíteni. A babamasszázs fogásainak elsajátításához érdemes beszerezni a megfelelő tankönyvet vagy videót, illetve beiratkozni egy szakképzett gyógymasszőrhöz.
Ajánlott kipróbálni továbbá az alábbi módszereket:
A mamának megfelelő időzítés
A masszázs nem fejti ki a kívánt jótékony hatást, ha közben csörög a telefon, odaég az ebéd vagy két adag mosnivaló vár. Olyan időpontot válasszunk, amikor semmi nem siettet, és remélhetőleg nem fognak zavarni; kapcsoljuk ki a telefont, vagy állítsuk némára, hadd válaszoljon az üzenetrögzítő (a telefon csöngése akkor is zavaró, ha nem kell felvenni).
A babának megfelelő időzítés
Nincs értelme olyankor masszírozni, ha éhes vagy éppen teleette magát. Remek időpont lehet közvetlenül fürdés után, mikor kezd elernyedni (kivéve ha utál fürödni, és sértve érzi magát). A játék előtti időpont is jó lehet, főleg azért, mert a gyerekek masszírozás után érdeklődőbbek, és jobban tudnak összpontosítani.
Megnyugtató környezet
Jelöljünk ki egy csöndes és jó meleg (legalább 23,5 fokos) helyiséget, tekintve hogy a gyerek legföljebb egy szál pelenkában lesz. Segítsük elő a relaxációt: legyen ingerszegény félhomály, esetleg tegyünk föl valamilyen lassú zenét. Ülhetünk akár a padlóra, akár az ágyra, a babát – alatta törülközővel vagy takaróval – helyezhetjük az ölünkbe vagy a szétterpesztett lábunk közé tett párnára.
Olajozás
A babát szárazon is lehet masszírozni, de (a fejét kivéve) be is kenhetjük babaolajjal, növényi olajjal vagy babatejjel. Mielőtt rákennénk az olajat, melengessük egy kicsit a két tenyerünk között.
Kísérletezzük ki a módszereket
A kisbabák szeretik, ha finoman érintik őket, de nem annyira kíméletesen, ami már csiklandozó érzést kelt.
Kezdetnek néhány ötlet:
- Két oldalról fogjuk a baba fejét a két tenyerünk közé, és könnyű kézzel tartsuk néhány másodpercig. Ezután oldalról simítsuk végig az arcát és az oldalát, le a lába ujjáig.
- Ujjakkal rajzoljunk kis köröcskéket a baba fejére. Két kezünket tegyük a homlokára, és finoman nyomást gyakorolva simítsuk középről kifelé.
- Simítsuk a mellkasát középről kifelé.
- Has simítása. Előbb az egyik, majd a másik kezünk külső élével, fölülről lefelé körözve simítsuk át a hasát. Ezután sétáltassuk meg az ujjainkat a hasán.
- Karjait, lábait egyenként hengergessük a kezeink között, vagy simogassuk kissé erősebben, mintha fejni akarnánk. Nyissuk ki a markát, és masszírozzuk át az ujjacskáit.
- Váltott kézzel dörgöljük át a lábát fölfelé és lefelé is. Ha a lábfejéhez értünk, masszírozzuk meg, begörbített lábujjait egyenesítsük ki és masszírozzuk át.
- Fektessük a babát a hasára, és simítsuk végig a hátát, előbb oldalirányban, aztán föl- és lefelé.
- Masszírozás közben beszéljünk hozzá vagy dúdoljunk neki: legalább az egyik kezünket mindig tartsuk rajta.
- Kérjünk tanácsot a babától: a baba közölni tudja a mamával, hogy jól csinálja-e vagy sem. Azt is tudtára adja, ha szeretne még dörzsölgetést, vagy már ideje abbahagyni.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.