• hajápolás

Hajápolás gyerekeknél

„A kislányunk dús hajjal született, ami meglehetősen kócos, és nehéz kezelni.”

Az a sok szülő, akinek a gyereke még mindig kopasz, szívesen megbirkózna ezzel a problémával. De tény: a fészke­lődő, nem túl engedékeny baba rakon­cátlan, vékony hajának rendben tartása még egy fodrásznak sem könnyű fela­dat.

A dolgok valószínűleg rosszabbra fordulnak (mielőtt majd minden szép és jó lesz): egyes tipegők és óvodások szá­mára minden hajmosás és kifésülés kész kínszenvedés. Eltekintve a rövidre vágott hajtól (ha a mama elég bátor, ez a leg­jobb megoldás) a következő ötletekkel érhető el a legtökéletesebb rendezettség a legkevesebb küzdelem árán:

• Hajmosás előtt fésüljük ki a hajat, ne­hogy még jobban összegubancolódjon.
• Használjunk sampon-hajkondicionáló 2 az 1-ben kiszerelést, vagy olyan sprayt, amelyet nem kell kiöblíteni. Könnyeb­ben ki lehet fésülni a hajat utána.
• A nedves haj kifésüléséhez használ­junk széles fogú fésűt vagy olyan kefét, amelynél a sörték végét műanyag fedi. A sűrű fogú fésű töri a hajvéget, és job­ban húzza a hajat.
• A kifésülést a hajvégtől kezdjük: erő­sen fogjuk meg a hajat a tövénél, így csökkenthetjük a baba fejbőrének hú­zását és az ezzel járó fájdalmat.
• Ne használjunk hajszárítót a baba hajához.
• Ne fonjuk be a baba haját szoros ló­farokba vagy copfba, mivel ez kopasz foltokat hagy vagy a haj elvékonyodhat tőle. Ha mégis lófarkat vagy copfot ké­szítünk, tartsuk lazán, és fogjuk össze speciális védőcsatokkal vagy bevont sza­lagokkal, ne pedig a szokásos gumigyű­rűvel vagy haj csattal, amely húzza és ká­rosítja a hajat. Ne használjunk túl kicsi csatokat vagy haj tűket, mert azok a gye­rek fulladását okozhatják. Lefektetés előtt vegyünk ki a ba­ba hajából minden szalagot, csatot, tűt.
• Hajvágás. Az egészségesebb hajnövekedés érde­kében legalább kéthavonta vágjuk le a haját (vagy vágassuk le olyan fodrásszal, aki gyerekhaj vágására és türelemre spe­cializálódott). Ha a frufru eléri a szem­öldököt, vágjuk rövidebbre.
• A hajápolást akkorra időzítsük, ami­kor a gyerek nem fáradt, nem éhes és nem nyűgös. Mielőtt nekikezdünk, fog­laljuk le egy játékszerrel – jó ötlet egy hosszú hajú baba és egy fésű -, hogy el­viselhetőbb legyen számára a művelet. Esetleg ültessük le tükör elé, hogy néz­hesse, amint szépül, és értékelhesse a végeredményt: a gyerek mindjárt kész­ségesebb lesz.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.