• félelem
• gyermek

Félelmek a gyermekben

„A kisbabám szerette nézni, amikor bekapcsoltam a porszívót De most fél a porszívótól, és minden mástól is, ami hangos zajt kelt.”

Ez azért van, mert okosodik

Amíg a ba­ba fiatalabb volt, azért nem rémítették meg a hangos zajok – legfeljebb egy pil­lanatig megriadt tőlük -, mert nem fog­ta fel annak a lehetőségét, hogy valami veszély érheti. Ahogy gyarapodnak a vi­lágról való ismeretei, úgy szaporodnak a félelmei is.

Sok dolog van, ami bár a szülő szá­mára ártalmatlan, a kisbabából ijedelmet válthat ki: a porszívó zúgása, a robotgép zakatolása, a kutya ugatása, a sziréna sivítása, a vécé öblítése, a fürdőkádból lefo­lyó víz gurgulázása. Megrémülhet, ha egy pulóvert áthúznak a fején, ha magasba emelik (főleg ha már elkezdett mászni, felállni vagy más módon kifejlődött a mélységérzékelése), ha belepottyantják a fürdőbe, vagy váratlanul megmozdul előt­te egy felhúzós vagy mechanikus játékszer.

Valamikor minden baba átéli a félel­met

Azonban egyesek olyan gyorsan legyőzik, hogy a szülők nem is veszik észre. Azok a gyerekek, akik eleven, aktív környezet­ben élnek, főleg ha idősebb testvér is van, hajlamosabbak korábban átélni a félelme­ket, és korábban meg is szabadulnak tőlük.

Előbb vagy utóbb a legtöbb gyerek kinövi a késő kisbabakori és tipegőkori félelmeket. Addig is segítsünk megküzdeni a félelmeivel (amelyek a következő évben még szaporodni is fognak) a kö­vetkező módokon:

Ne kényszerítsük

Erőszakkal közel vin­ni a porszívóhoz nemcsak hogy nem segít, hanem még fokozhatja is a félelmeit. Bár ez a fóbia a szülő számára indokolatlan lehet, a gyerek számára teljesen érthető. Várni kell, hogy a maga módján, a ma­ga idejében, amikor ő biztonságosnak tartja, szembesüljön a zajos vadállattal.

Ne tegyük nevetségessé

Ha kicsúfol­juk a gyerek félelmeit, butának nevezzük vagy nevetünk rajta, ezzel csak aláássuk az önbizalmát és azt a képességét, hogy megbirkózzon a félelmeivel. Vegyük ko­molyan a félelmeit, mert ő is azt teszi.

Fogadjuk el együtt érzően

Ha valósá­gosnak fogadjuk el a baba félelmeit, és szükség esetén vigasztalást nyújtunk, gyor­sabban túl fog jutni rajtuk. Ha sírni kezd, amikor bekapcsoljuk a porszívót (vagy le­húzzuk a vécét, benyomjuk a robotgép indítógombját), gyorsan kapjuk fel a ki­csit, és vigasztalóan ölelgessük meg. Ne vigyük azonban túlzásba az együttérzést, mivel ezzel erősítjük azt az érzést, hogy itt valóban van valami, amitől félni kell.

Legyünk megnyugtatóak és segítőek, majd építsük az önbizalmát és a kész­ségeit

Bár együtt kell éreznünk a félel­meivel, a végső cél az, hogy legyőzze őket. Ez csak egyetlen módon érhető el: ha megismerkedik azokkal a dolgokkal, ame­lyektől fél, megtanulja, hogy mire valók, hogyan működnek, és rájön, hogy vala­mennyire befolyást tud gyakorolni rájuk. Hagyjuk, hogy megérintse a porszívót, vagy játsszon vele, amikor ki van kap­csolva és ki van húzva az aljzatból. Va­lószínűleg legalább annyira le lesz nyű­gözve a géptől, mint amennyire fél tőle.

Amikor már kényelmesen eljátszik a porszívóval kikapcsolt állapotban, kap­csoljuk be a gépet, és kezdjünk porszívózni, a másik kezünkkel pedig fogjuk bátorítóan, erősen a kisgyerek kezét – persze csak akkor, ha nem izgatja fel túl­ságosan. Majd mutassuk meg neki, hogy egy kis segítséggel hogyan tudja ő maga is bekapcsolni a porszívót. Ha a vécéöblí­téstől fél, adjunk neki egy darab papírt, hogy dobja bele a vécébe, és biztassuk, hogy maga húzza le a vécét – mármint akkor, ha úgy érzi, készen áll rá.

Ha a kádlefolyótól fél, engedjük neki nézni a víz lefolyását biztonságos távolságból, teljesen felöltözve, és ha szükséges, a ma­ma karjaiból. Ha a kutyák ijesztgetik, próbáljunk meg játszani egy kutyával, miközben a baba távolból, biztonságos helyről, esetlen a papája öléből nézi. Ha végül hajlandó közelebb menni egy ku­tyához, bátorítsuk (a kezét szilárdan fog­va), hogy simogassa meg a kutyát, persze csak akkor, ha tudjuk, hogy szelíd, és nem fog odakapni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.