• anya táplálkozása
• kismama

Mit egyen egy szoptatós kismama?

Eddig egy fias sasmadár éberségével kel­lett megnézni, hogy mit eszünk.

Néhány jó hír

A terhességhez képest a szoptatás nagyon kevés diétás megszorítást köve­tel. A főleg zsírt, proteint és szénhidrá­tot tartalmazó anyatej nem függ köz­vetlen módon az anya étrendjétől. Ismert tény, hogy világszerte rengeteg nő nem táplálkozik elégségesen, mégis bőven van teje. Ennek az az oka, hogy ha az anya tápláléka nem tartalmaz elég kalóriát és proteint a szükséges tej előállításához, a hiányt a saját szervezetéből zsarolja ki – persze csak addig, amíg ki nem me­rülnek a tartalékai.

Természetesen attól még nem kell elégtelenül táplálkoznunk, hogy alultáp­láltan is lenne tejünk. Függetlenül attól, mennyi tápanyagot spájzolt be a szerve­zet, a szoptatásnak nem az a célja, hogy ez a tartalék elfogyjon – ellenkezőleg, ez igen kockázatos megoldás lenne, és különféle testi problémákhoz, később csontritkuláshoz is vezethetne.

Változatos étrend

A jelek szerint a változatos étrend jó a gyereknek, éspedig nem csak táp­lálkozás szempontjából. Mivel az anya által elfogyasztott étel ízét és illatát az anyatej is átveszi, a gyerek már szopás közben megismerkedik velük, így mire az asztalhoz ülhet, könnyebben kialakul az ízlése. A csecsemőkorban megismert ízvilág, a hazai ízek megkedveltetése az etnikai meghatározottságra és a későbbi ízlésre is kihat.

Például a csípős paprika egy kis indiánnak meg se kottyan, hiszen (a magzatvíz közvetítésével) embrió-, majd csecsszopó korától megszokta. Ha­sonlóképpen, a mexikói kisgyerek szere­ti a csilis babot. Az olyan gyerek viszont, akinek az anyja terhes és szoptatós ko­rában kímélő diétán élt, az első alka­lommal félrelöki a tányérkáját, ha ilyes­mit tesznek elé.

Kényesebb ízlésű csecsemők szopni se hajlandók, ha édesanyjuk olyat evett, ami nekik „büdös”, például fokhagymát (bár itt is főleg az lehet a baj, hogy még szokatlan nekik). Más babák talán már a méhen belül hozzászoktak a fok­hagymához, viszont képesek kiöklen­dezni a tejet, ha anyjuk bekapott egy fa­lat szardíniás pizzát.

S ha azt szeretnénk, hogy a gyermek szeresse a zöldséget, íme egy vizsgálat:

Ennek tudatában nekünk is eggyel több okunk van arra, hogy sok zöldséget együnk

További előny, hogy mire a szoptatott gyermek az etetőszék­be kerül, lépéselőnyben lesz a tápszeres kis kortársakhoz képest. A szoptatott gyereket talán azért könnyebb átszok­tatni a rendes ételre, mert az anyatejen keresztül már többféle ízt megismert.

Mit kerüljünk?

Nem biztos azonban, hogy egy cse­csemő gyomrában is mindennek jó a vé­ge, amit az anya megevett. Sokak szerint a szoptatós anya ne egyen káposztát, brok­kolit, hagymát, kelkáposztát, kelbimbót, mert felfúvódik a gyerek (bár ezt a száj­hagyomány útján terjedő tanácsot tudo­mányosan még nem sikerült igazolni). Egyes babáknak az anya által elfogyasz­tott tejtermékek, koffein, hagyma, ká­poszta, bab hasfájást okozhatnak. Má­soknak hasmenésük lesz, ha anyjuk túl sok dinnyét, őszibarackot, gyümölcsöt eszik. Néhány gyereknél a pirospaprika kiütést okozhat.

Allergiák

Olyan csecsemők is van­nak, akik allergiásak az anyjuk által el­fogyasztott élelmiszerekre. Néhány a gya­núsabbak közül: tehéntej, tojás, déligyü­mölcs, mogyoró, liszt. A tej színén, sőt a gyerek vizeletének színén is meglátszhat, mit evett az anya. Aki például sok narancslevet iszik, azt tapasztalhatja, hogy narancs rózsaszín tej jön a melléből, és élénk rózsaszínűt pi­sil a baba (ettől nem kell megijedni, bár nagyon ijesztő tud lenni). A bioboltokban kapható (tablettázott) hínártól, ten­gerifűtől és más természetes vitaminok­tól megzöldülhet a tej (húsvétkor lehet aktualitása, de nem biztos, hogy rendsze­resen zöld tejet akarunk adni a babának).

Az anyatej ízét és illatát az ételek fogyasztás után 2-6 óra múlva befolyá­solják

Ha tehát azt látjuk, hogy néhány órával azt követően, hogy egy bizonyos dolgot ettünk, a baba felfúvódott, töb­bet köpköd, elutasítja a mellet vagy nyű­gösködik, néhány napig hagyjuk ki a szóban forgó ételt, és mindjárt kiderül, elmúlnak-e a tünetek, visszatér-e a szo­pási kedve.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.