• baba
• testvér

Testvéri kapcsolat babáknál, súrlódások elkerülése

„Szeretném tudni, hogyan segítsem az idősebb gyerekemet, hogy erősebb kapcsolatot alakítson ki a kisöccsével”

Az anyukáknak és az apukáknak, akik naponta sok órát töltenek az újszülött gondozásával, természetes képességük van arra, hogy kapcsolatot alakítsanak ki ve­lük. Nincs rá semmi ok, hogy a testvér­nek ne legyen hasonlóképpen. Felnőtt felügyelettel még a legfiatalabb nagy test­vér is részt vehet a baba gondozásában, megérezheti a baba iránti vonzalom élményét – ami jelentősen csökkenti a félté­kenységét.

Az idősebb gyerek korától füg­gően például a következőkben segíthet:

Pelenkázás

Egy iskoláskorú gyerek ki tudja cserélni a nedves pelenkát, ha a mama vagy a papa ott áll mellette. Egy tipegő segíthet odahozni a tiszta pelen­kát, átnyújtani a törlőkendőt, elsimítani a tépőzárat vagy a pántokat, vagy pelenkázás közben szórakoztathatja az izgő-mozgó babát.

Etetés

Még egy meglehetősen pici gye­rek is tarthatja az üveget a rendszeresen vagy időnként cuclizó kisbaba számára. Ha a kicsi kizárólag szopik, akkor a na­gyobb gyerek ugyan nem segíthet az ete­tésben, de odabújhat a szoptató mamá­jához egy könyvvel. Esetleg énekelhet a kistestvérének.

Büfiztetés

Még egy tipegő is képes arra, hogy gyengéden megveregesse a baba hátát, amivel elősegíti az étkezés idővel azután, hogy az idősebb csemete felnőtt a fehér asztalterítős helyekhez), milyen zenét hallgassanak az autóban (a legfrissebb hiphoplemezt, vagy me­gint egy gügyögős babanótát), milyen moziba menjenek (akcióthrillerre vagy meserajzfilmre), milyen vakációs helyek­re lehet menni.

Aztán ott vannak a késő esték két nagyon kü­lönböző területen történő helytállással:

Hogyan maradjon fenn késő este arra várva, hogy a tini kulcsa megforduljon a zárban, amikor tudja, hogy egy óra múlva újra fel kell kelnie a baba követ­kező etetéséhez?

A következők segíthetnek a külön­böző korosztályok összeszoktatásában:

• Felkészítés. Csak azért, mert az első­szülött idősebb és bölcsebb, még nem tud mindent az újszülöttekről. Segíthet valósághű képet festeni róluk egy mese­könyv, egy gyereknek való ismeretter­jesztő munka, baráti csecsemők meglá­togatása vagy egy időutazás az ő saját kisbabakorába.
• Fokozott figyelem. Egy idősebb gye­rek valószínűleg kevésbé nyilvánvaló je­lekkel fejezi ki a mamával vagy a papával töltött idő utáni sóvárgását, mint ahogy egy tipegő vagy óvodás. Ha az elsőszü­lött nem sír a szülei után, még nem je­lenti azt, hogy nincs rájuk szüksége. Az iskolai stressz, a kortársak nyomása és a felnőtté válás súlyos terhei miatt va­lójában lehet, hogy az idősebb gyerek­nek még több figyelemre van szüksége, mint egy kisebbnek (bár nem valószínű, hogy beismeri).[brbr]Töltsenek minél több időt kettesben vagy hármasban, a kisba­ba nélkül. Fogadjon fel egy pótmamát, és vigye el a nagy gyereket egy felnőtt vacsorára és moziba, egy délutánra a vi­dámparkba vagy egy bevásárlóközpont­ba, esetleg pár menet minigolfra.
• Ne akarjon az idősebb gyerekből pót­szülőt faragni. Ha elég nagy már, alkal­manként megkérheti, hogy vigyázzon a kicsire, amíg ön elszalad a boltba vagy a postára, de azt nem kívánhatja tőle, hogy minden szombat estéjét otthon töltse a kisbabával. A babavigyázásnak nem szabad életkori kötelességgé válnia. Ha a szülők gyakran veszik igénybe a nagy gyerek estéit, sose követeljenek, legfeljebb kérjenek, és mindig jutalmaz­zák az önfeláldozást.
• Legyenek reálisak az elvárásai. Hagy­ja, hogy a gyerekei a saját koruknak megfelelően éljenek. Még egy tinédzser­nek is minden joga megvan rá, hogy gyerekként viselkedjen.

Fokozódó ellentétek testvérek között?

„A kislányom nagyon szerette a kisöccsét, amíg csecsemő volt, de most, hogy már mászik, és meg tudja szerezni a nővére játékait, a kislányom hirtelen ellene fordult.”

Sok idősebb testvér számára az újszü­lött nem jelent túl nagy fenyegetést, hiszen segítségre szoruló, gyakorlatilag mozgásképtelen lénynek látja, aki nem tudja elragadni a könyveket vagy felosz­latni a babazsúrt. Néhány hónap múlva azonban, amikor a kicsi elér tárgyakat, mászni, járni kezd és elsajátít egyéb mo­toros készségeket, vége az idillnek. Még azok az idősebb gyerekek is, akik koráb­ban (legalábbis túlnyomórészt) szerete­tet mutattak a fiatalabb iránt, hirtelen ellenségessé válhatnak.

Olyan nagyon nem lehet őket hibáztatni, hiszen egy ap­ró barbár behatolt a területükre, kifoszt­ja a színes ceruzás dobozaikat, megtépi a könyveiket, elveszi a babáikat.

Számít a korkülönbség?

Igen! A feszültség általában akkor a leg­nagyobb, ha a két testvér közti korkü­lönbség három év vagy kisebb. Élettere védelmében az idősebb gyakran visít, üt, eltolja vagy fellöki a kisebbet. Néha a szeretet és az agresszió keveredik a tet­teiben: ami ölelésként indult, az úgy fejeződik be, hogy a kisbaba a padlón sír. A mozdulatsor pontosan tükrözi a gyerekben dúló ellentétes érzelmeket.

A szülő egy ilyen helyzetben pengeélen táncol!

Neki úgy kell megvédenie a kisebbet, hogy ne büntesse a nagyobbat. Tudja meg az idősebb gyerek, hogy tilos szán­dékosan bántani a kisebbet, ugyanak­kor érezze, hogy az anyja megérti a hely­zetét és osztozik bánatában. Adjon neki lehetőséget, hogy szabadon játszhas­son a kisöccse nélkül (amíg a kicsi al­szik, a járókájában vagy a játszószékében van, vagy más módon van elfoglalva).

Ha a kislánynál vendégek vannak, fo­kozottan tartsa tiszteletben a magánéle­tét és a tulajdonát, és gondoskodjon ró­la, hogy a kistestvér se tolakodhasson be (valahányszor szükséges, azonnal tá­volítsa el a kisbabát). Töltsön még több időt a kislányával, és avatkozzon be a vé­delmében, ha az öccse elveszi vagy meg­próbálja elrontani a tulajdonát, és ne intse le folyton azzal, hogy „hagyd őt, hiszen csak egy kisbaba”. De nagyon di­csérje meg, valahányszor teljesen magá­tól erre a felnőttes meglátásra jut.

De hamar fordul a kocka

A kisöcs megelégeli, hogy félretolják, gyorsan erő­re kap, és szándékosan fellöki (megtépi, megharapja) a nővérét, vagyis maga is harcba száll. Ez általában az első év végén következik be, és ezután a szülő néhány olyan évre számíthat, amelyben a testvérek vegyes érzelmeket – szeretetbe vegyülő gyűlöletet – mutatnak. Ekkor gyakrabban érzi magát döntőbírónak, mint szülőnek, és állandó türelemre és találékonyságra lesz szüksége – amiért sok-sok öröm fogja kárpótolni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.