Ujjszopás babáknál? Mit jelent, mennyire jellemző?
„Újabban a fiam szopja a hüvelykujját. Eleinte nem bántam, mert jobban alszik tőle, de félek, ha túlságosan rászokik, később nehezen fog leszokni róla.”
Nincs könnyű élete egy csecsemőnek
Valahányszor rátalál valamire, ami megadja azt a komfortot és biztonságérzést, amire vágyott, valaki jön, és – sokszor indokolatlanul – meg akarja fosztani tőle.
Minden csecsemő szopja az ujját
Az első év során gyakorlatilag minden csecsemő szopja az ujját, sőt van, aki már az anyaméhben rászokik. Ebben nincs semmi meglepő. A csecsemő szája nemcsak a táplálkozást, hanem a felfedezést, örömszerzést is szolgáló, igen fontos szerv. (Mint némi undorral hamarosan tapasztalni fogja, a baba mindent a szájába vesz, amit ér – legyen az csörgő vagy a szekrény fenekéről előbányászott döglött bogár.)
Mielőtt azonban fogni tudna, előbb a kezét kell fölfedeznie – és mi sem természetesebb, mint hogy az új szerzeményt be kell dugni a szájába, az érzékelés eme csodabarlangjába. Az első alkalommal még csak véletlenül kapja be a kezét, de aztán hamar rájön, milyen jó érzés, ha egy csokorra való ujjacska van az ember szájában. Az ujjak bekapása rövid időn belül rendszeressé válik.
Azok a csecsemők, akik szerint az a legbölcsebb, leglaktatóbb eljárás, ha az ember a hüvelykujját szopogatja, az ujjacskákról áttérnek a hüvelykszopásra. Némelyek egy-két ujjukkal is beérik, mások nem adják alább az egész öklüknél.
- Négy előny, amelyek miatt megéri kollagént fogyasztani
- Szilárd táplálék bevezetése babáknál, receptötletekkel
- A csecsemő bőrének jellemzői
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ez eleinte aranyos dolognak látszik
Sőt örülünk is, hogy talált egy módszert, amivel nélkülünk is meg tudja magát nyugtatni. Aztán ahogy múlnak a hetek, és a gyerek egyre vadabbul szopja az ujját, aggódni kezdünk, és lelki szemeink előtt látjuk, amint a gyerek a szájába nőtt ujjal megy az iskolába, osztálytársai csúfolódása és a tanerő feddő tekintete közepette.
Muszáj lesz minden hónapban fogszabályozó szakorvoshoz hordani, hogy rendbe hozzák, ami az ujj szopásról elromlott, vagy ennél is rosszabb esetben hetenként gyerekpszichológushoz járni, míg kiderítik, milyen alapvető érzelmi problémák juttatták a gyereket idáig.
Fölösleges az aggodalom, nyugodtan hagyjuk rá a gyerekre
Az ujjszopás és az érzelmi hiányérzet között még senki nem mutatott ki összefüggést. Az ujjszopás szokása – ha ötéves korig elmúlik – az állandó fogak növését sem befolyásolja, a gyerek ajka pedig a szokás elhagyása után akkor is rendbe jön, ha korábban deformálódott volna. Mivel a gyerekek többsége 4-6 éves koránál tovább nem szokta szopni az ujját, a szakemberek többsége szerint ennél korábban nincs értelme leszoktatással próbálkozni.
Egyes kutatások szerint a gyerekek közel fele néha később is szopja az ujját
A szokás 18-21 hónapos korban a legerősebb, bár előfordulhat, hogy addigra felhagynak vele. A gyerekek 80 százaléka ötéves, 95 százaléka hatéves korra leszokik róla, többnyire magától. Az olyan gyerekek, akik így tudnak elaludni vagy ettől tudnak megnyugodni, tovább szopják az ujjukat, mint akiknek csak orális örömforrást jelentett.
Addig hadd szopogassa az ujját a gyerek
Csak arra kell vigyázni, hogy amíg szoptatjuk, ne az ujja szopásával próbálja jóllakatni magát: ha esetenként egy kicsit tovább szeretne szopni, engedjük meg neki. Ha pedig a kezét nem tudja más dolgok felfedezésére használni, mert egész nap a szájában állomásozik, néha szedjük ki, és tartsuk kívül annyi ideig, hogy játékszerekkel vagy az ujjaival foglalkozzék (pl. ciróka-maróka, csip-csip csóka, ez elment vadászni… stb.), vagy ha szereti, állítsuk fel az ülésben, és fogjuk meg a kezét.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.