• alkoholfogyasztás hatásai
• drog
• függőség

Addiktív viselkedési zavarok (függőség okai)

Az addikció fogalma függőséget jelent, amikor függés alakul ki valamely anyaghoz, szerhez, de egyben olyan viselkedést is jelent, amelynek lényege, hogy a függőség „uralkodik” az illető személyiségén. Függőség létrejöhet alkoholtól, drogoktól, és a jelenség világszerte egyre súlyosabb problémát okoz. Sokféle egészségügyi és szociális probléma keletkezik: családok szét­hullása, a bűnözés növekedése. Másfajta addik­tív viselkedés a vásárlási láz, vagy a játékszenve­dély, ezek inkább szociális, mint pszichológiai jellegű problémák.

Az addikcióhoz vezető, alkohol- vagy szer­fogyasztó emberek viselkedése komoly za­vart szenved, személyiségükön eluralkodik a függőség, a családi kapcsolatok háttérbe szorulnak, a szociális gátakat áttörő visel­kedésformák bűnözésbe torkollhatnak. Az addikció lehet testi, amikor az „anyag” el­vonása testi tüneteket okoz (hasmenés, há­nyás stb.), de lehet pszichés, amikor igen erős sóvárgás, izgatottság alakul ki, ha az il­lető nem juthat az adott anyaghoz, szerhez. Az addikció a drogokkal, az alkohollal, ill. ezek kombinációjának fogyasztásával függ össze leggyakrabban.

Drogfogyasztás

A gyerekeket és fiatalokat nagyon befolyá­solja a szülők, a barátok és sztárok viselke­dése. A szorongással és érzelmi zavarokkal küzdők azt gondolják, hogy a drogok segí­tik majd panaszaik megoldását, és szociális beilleszkedésük javulni fog. Az ilyen környezetben felnövő serdülők sérüléke­nyek, és vizsgálatok szerint sokkal jobban ki vannak téve az addiktív viselkedés veszé­lyének.

Drogok

A tiltott szerek listája, választéka igen szé­les. Közismert stimuláló szerek az amfetaminok, az ecstasy, a kristályos kokain (krekk) és a kokain. Ezek a szerek az ideg­rendszer serkentésével hatnak, javítják a hangulatot, fokozzák az élénkséget, éber­séget. Az illető hosszabb ideig képes pél­dául alvás nélkül fennmaradni, de ezzel együtt a szerek szorongást és paranoiát (téves eszméket) is létrehozhatnak. A fo­lyamatos használattól a szervezet kifárad, és hosszú távon pszichés károsodások ke­letkeznek.

(Kép fent) A tiltott szerek pontos összetétele általá­ban nem ismert, és ez még jobban növeli a fogyasztásukkal járó veszélyeket, a nem várt hatásokat.

Sokan azt hiszik, hogy például a kokain „szociális drog”, vagyis nincs addiktív ve­szélye, de mind a krekk, mind a kokain rendkívüli módon addiktív hatásúak! A krekk utáni sóvárgás szinte fékezhetet­len, és sokszor destruktív viselkedéshez vezethet.

Néhány drog relaxáló, ellazító hatású. Legismertebb ezek között a marihuána (kannabisz), de széles körben ismert a he­roin és a műtéti érzéstelenítésben alkalma­zott ketamin is. Jól ismertek a szorongás­oldásra rövidebb távon alkalmazott, ún. trankvilláns szerek, amelyekkel szintén vissza lehet élni.

Az elszívott kannabisz hosszú távú káros hatásait még nem mind ismerjük, de rendszeres fogyasztása rontja az ítélőképességet, a pszichében depressziós és motivációhiányos állapotokat okozhat, a tüdőben pedig krónikus ob­struktiv tüdőbetegség alakulhat ki.

Társadalmi következmények

A krekk- és heroinfogyasztás testi függő­séghez vezet, és akár bűnözéshez is, amiatt hogy az illető megszerezze a drogot. Az addikció a családi és munkahelyi kapcsola­tokat is feldúlja, bírósági ügyekben, börtön­ben végződhet a történet.

A drogozás okozta testi betegségek

Az intravénás (injekcióval beadott) kábító­szerek esetén a használt tűk és fecskendők kézről-kézre adása okozhat:

• Hepatitis B-,
• Hepatitis C- vagy
• HIV-fertőzést.

Egyéb fertőzések is kialakulhatnak:

• Vérmérgezés (szepszis)
• Szívbelhártya-gyulladás (endokarditisz)
• A bőr és a bőr alatti szövetek fertőzése (cellulitisz)
• Az injekció beadási helyén tályogok.

Alkoholizmus

Az alkohol a központi idegrendszerre depresszáns, vagyis nyugtató jellegű hatást gya­korol. Az alkohol világszerte elfogadott, szinte minden társadalomban. Kismértékű fogyasztása ellazító, és oldja a gátlásokat. Nagyobb mennyiségben már rontja az íté­lőképességet, a koordinációt, esetenként erőszakos viselkedéshez vezethet. A rend­szeres nagyivás testi és pszichés függést okoz, az illető nem tud hatékonyan dolgoz­ni, munkahelyét elveszti, családi kapcsola­tai súlyos károkat szenvedhetnek.

Az alko­hol okozta főbb testi károsodások:

• májkárosodás,
• vitaminhiányok,
• fekélybetegség kialakulása.

Az alkoholizmus észlelhető jelei

Nem könnyű megkülönböztetni a rendsze­res „társasági ivást” a mértéktelen fogyasztástól. A megivott alkoholmennyi­ség mértéke nem döntő, bár azt mondhat­juk, hogy aki hetente többször alkoholmér­gezett állapotba kerül, az már függőnek számít.

Az alkohol egyéb problémákat is okozhat:

• fokozatosan növelni kell az elfogyasztott alkoholmennyiséget,
• erős késztetést az ivásra, és ha ez nem elérhető, szorongás és más testi tünetek jelentkeznek.

Az addikció kezelési lehetőségei

Bármilyen addiktív viselkedés esetén na­gyon ritka az, hogy valaki „saját elhatáro­zásból” változtasson, különösen az alkohol- és drogfüggők. Felépülésük általában azon múlik, kapnak-e orvosi vagy más szaksegít­séget, és általában intézeti kezelés is szük­séges.

A függő személyt speciális intézetbe kell juttatni, ahol nem juthat a droghoz, se­gítő szaktanácsadást vagy más kezelést kap, így kognitív és viselkedésterápiát, amelyek lényegesek a javulás szempontjából. A ke­zelés első lépése mindig az, hogy megálla­pítják, mi az addiktív viselkedés valódi oka. Számos terapeuta ismeri az „addiktív sze­mélyiség” fogalmát, vagyis genetikai oko­kat tételeznek fel. Mégis több a bizonyíték arra is, hogy ez tanult viselkedésforma.

Ha esetleg ismerünk valakit, aki addik­tív módon viselkedik, megkereshetjük or­vosunkat, és megkérdezhetjük, hogyan tudnánk a függő betegen segíteni. Az orvos kellő információt tud adni arról, milyen szolgálatok léteznek, kikhez lehet fordul­ni, akik drogos, függő személyeket kezel­nek. Minden kezelésben mégis az a legfon­tosabb, hogy maga az érintett, vagyis a füg­gőségben szenvedő személy akar-e gyó­gyulni, és ő maga keresi-e a segítséget.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.