Kérdések a gyógyszeres kezelésről – Parkinson-kór
A barátom, aki ugyanannyi ideje Parkinsonos, mint én, kétszer annyi tablettát szed, mint én. Rendjén van ez?
A látszólag ugyanolyan Parkinson-típusban szenvedőknek gyakran teljesen különböző kezelésre van szükségük. Annak a gyógyszeradagnak, amire egy adott embernek szüksége van, kevés köze van a tünetek súlyosságához vagy a diagnózis megállapítása óta eltelt időhöz. Más szóval nem jelent sem jót, sem rosszat, ha több vagy kevesebb gyógyszert kell szedni. Azok a dózisok, amelyek Önnek és a barátjának megfelelnek, a leginkább hasznukra válnak a legkevesebb mellékhatással.
Úgy neveltek, hogy kerüljem a tablettákat, és gyakran olvastam az általuk okozott károkról.
Most állapították meg, hogy Parkinsonos vagyok, és azt mondták, hogy az életem további részében tablettákat kell majd szednem. Megtagadhatom ezt?
Természetesen szabadon dönthet arról, hogy nem veszi be a tablettát a Parkinson-kórra – vagy másra. Mielőtt megkísérelnénk teljesebb választ adni a kérdésére, meg kell jegyezni, hogy elég kevés ember érez úgy, ahogyan Ön. A gyógyszerek manapság oly nagy részét képezik az egészségügyi ellátásnak, hogy az egészségügyi dolgozók számára magától értetődő a használatuk, és könnyen alábecsülik az Önhöz hasonlók félelmeit és érzelmeit.
Néhány fontos érvet hozhatunk fel:
Először is, el kell magyaráznia az orvosának, hogyan érez, és meg kell kérnie arra, hogy mondja el a valószínűsíthető következményeit annak, ha szedi, vagy ha nem szedi a gyógyszert. Bizonyára nem kell sietni, hogy eldöntsék a gyógyszeres kezelést a legtöbb embernél, s még mindig van néhány vitás kérdés arról, mely gyógyszereket kell elkezdeni, s arról is, melyeket kell használni a korai időszakban, a kevéssé megtámadott embereknél. Ezért aztán nincs olyan orvos, aki bánja a várakozást.
Másodszor, érdemes emlékeznünk arra, hogy a levodopát tartalmazó gyógyszerek a kiegészítő kezelés egyik fajtáját képezik (egy természetes összetevőt visszaállítva) és a legtöbb ember számára elfogadhatóan jól működnek. Lehet, hogy rossz szolgálatot tesz önmagának és csökkenti az életminőségét, ha túl sokáig vár.
- Parkinson-kór jellemző tünetei, agyműtétje
- Mi is az a Parkinson-kór?
- Mitől alakulhat ki a Parkinson-kór?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Végül, csupán Ön tudhatja, hogy a Parkinson-kór okozta kellemetlenség mikor múlja felül azt a kellemetlenséget, melyet egy állandó gyógyszerszedéskor érez. Bátran forduljon az orvosához, ha most úgy érzi, nemet kell mondania, de később meg akarja változtatni a véleményét.
Abba kellene hagynom a tabletta szedését, ha rosszul érzem magam tőlük?
Feltételezzük, hogy elmondták Önnek, mi várható egy új tabletta kipróbálásakor. Ha rosszabbul érzi magát, mint azt várta, például, ha nagyon rossz a gyomra, vagy elájul, menjen vissza az orvosához, mihelyt lehetséges, s kérdezze meg, abbahagyhatja-e azoknak a tablettáknak a szedését. Lehet, hogy az orvosa egy eltérő gyógyszert próbál ki, vagy azt javasolja, hogy szedje továbbra is ugyanazt a gyógyszert, de kisebb dózisban. Néhány betegnek használ, ha másodszorra a normálisnál kisebb adagot alkalmaznak, s ezt lassan teszik.
Ha egyszer beállítottak egy gyógyszert, főleg ha az hatásosnak bizonyult, általában nem okos dolog hirtelen megváltoztatni azt. Amennyiben nagyon rosszul érzi magát egy tartós és sikeres kezelést követően, nagy az esély arra, hogy nem a gyógyszer, hanem valami más okozza az új szimptómákat. Beszéljen az orvosával annak kiderítése érdekében, mi okozza a bajt.
Magam is szabályozhatom a tabletta szedését a tevékenységemtől és attól függően, hogyan érzem magam?
Amikor jól ismeri a betegségét és tudja, mi a különbség a túladagolás, illetve aluladagolás között, sok orvos arra ösztönzi betegét, hogy kísérletezzen egy kicsit önmagán a tabletta pontos dózisát és időzítését illetően. Az orvosa például elmondhatja Önnek, hogy a teljes napi levodopa-adagjának nagyjából mennyinek kell lennie, s arra buzdíthatja, hogy kísérletezzen egy kicsit ezen a gyógyszerkereten belül. Hogy hogyan osztja el napközben a tablettákat és hogyan szedi be az étkezések vonatkozásában, változhat – kis kísérletezéssel és hibával – egészen addig, amíg ki nem deríti, hogy mi felel meg Önnek a legjobban.
Mennyire fontos a gyógyszerek időzítése a Parkinson-kór esetén?
Általában a gyógyszeradagok időzítését, különösen a levodopáétúgy adják meg, hogy amennyire lehetséges, a normális (azaz nem Parkinsonos) állapotot hozza létre. Ezért a levodopa adagokat elosztják egész napra, kezdetben általában háromszor vagy négyszer kell szedni. Az a cél, hogy hosszan tartó legyen a hatása, és elkerüljék a lehetséges kényelmetlenséget és a gyógyszerszint csökkenésének köszönhető mozdulatlanságot.
A levodopa gyógyszerek hosszú távú használatával, s a Parkinsonos állapot előrehaladásával a gyógyszeradag időzítésének általában állandóbbnak kell lennie, azaz pontos időben és általában gyakrabban kell bevenni. Az orvosa tanácsot ad az adag kezdeti gyakoriságára és időzítésére vonatkozóan, és időről-időre változtatásokat javasol.
A megfelelő időben történő gyógyszerezés problémái különösen akkor merülnek fel élesen, amikor a Parkinsonos beteget kórházba utalják, főként, amikor nem neurológiai osztályon vannak. A gyógyszerek nem megfelelő időzítése miatti aggodalom és szorongás jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz a normális stresszhez, ami a kórházban lévő embereknél fennáll.
A Parkinson-kór egyénre szabott gyógyszer adagjának a fontosságát eddig is hangsúlyozták és ma is hangsúlyozzák az általános orvosi és ápolószemélyzetnek a különféle közvetítőkön keresztül, többek között a szemináriumokon, a kiadványokon és információs lapokon keresztül. A Parkinsonosok azonban még mindig rossz tapasztalatokról számolnak be, amikor egyéb betegség miatt kórházi kezelésre utalják őket.
Azt hallottam, hogy először dopamin-agonista szert kellene adni, s nem levodopát. Igaz ez? A 75 éves édesanyámat levodopára állították rá.
Ez egy vitatott terület. Néhány tanulmányt (többek között a REAL-PET és CALM PD) eleinte úgy értelmeztek, mint amelyek kimutatják, hogy a dopamin-agonistákat szedő emberek tünetei lassabban súlyosbodnak, mint a levodopát szedőké. Ezt az érvet ma már vitatják, bár ahogy az előző kérdésekre adott válaszokban említettük, néhány agonistára állított betegnél kevesebb önkéntelen mozgás lép fel. Jóllehet gyakran csökkenti ezt az előnyt az egyéb mellékhatások megnövekedésének esélye.
Ez „az egyik kutya, a másik eb” esete lehet, de legalább az orvosoknak van némi választási lehetőségük, és ezt meg kell beszélni Önnel vagy az édesanyjával, amikor a kezelés már elkezdődött. Az agonisták jelentős értékesítése ellenére a levodopa készítmények néhány embernél még mindig jónak bizonyulnak a kezdetekben. Ez magában foglalja azt, amikor a tünetek súlyosak és gyorsak, jó reagálás szükséges, vagy ha más betegségekre előírt gyógyszerek már eléggé összetettek.
Az újságban olvastam, hogy a Parkinsonra felírt gyógyszerek kényszeres viselkedést okozhatnak, mint például a hazárdjáték. Igaz ez?
Léteznek beszámolók a Parkinson-kór és hasonló betegségek, valamint a rögeszmés-kényszeres viselkedés kapcsolatáról, és néhány kisebb tanulmány alátámasztja ezt a gondolatot. Ez nyilvánvalóan csak a Parkinsonosok kis százalékára érvényes. Ennek okát nem értjük, és az agy nem dopamin vegyületeivel (pl. serotonin) függ össze.
A dopamint szedő Parkinsonosok nagyon kis százalékában van kockázata annak, hogy megváltozik a viselkedésük. Idetartozik a hiperszexualitás, rögeszmés-kényszeres viselkedés és a beteges hazárdjátékra való hajlam. Az orvosok tudatában vannak e lehetséges mellékhatásoknak, és ma rutinszerűen érdeklődnek erről minden ellenőrző vizsgálaton. Fontos azonban, hogy a Parkinsonos beteg házastársa, partnere vagy gondozója megfigyeljen minden viselkedésváltozást, és beszámoljon róla.
A Parkinsonra felírt gyógyszerekkel együtt lehet szedni más gyógyszereket is?
A Parkinsonos embereknek gyakran van más betegségük is, amelyekre gyógyszerek szükségesek. Megnyugtató, hogy a Parkinson-gyógyszereket sok másféle gyógyszer nem zavarja, bár van néhány, ami kerülendő. Szedhet fájdalomcsillapítót és altatót is.
Van azonban számos gyógyszer, amelyeket majdnem mindig kerülniük kell a Parkinsonos embereknek. A listán szerepel néhány antidepresszáns, de sok alternatív gyógyszer kapható. Különösen fontos kihangsúlyoznunk, amennyiben a Parkinsonos emberek depressziósakká válnak, semmi ok sincs arra, hogy kerüljék a normális antidepresszáns gyógyszereket, ha az orvosaik úgy gondolják, ezek segíteni fognak. De az alábbi listán szereplőket tanácsos kerülni.
Kerülendő vagy kérdéses gyógyszerek Parkinson-kór esetén
Hatóanyag:
- prochlorperazine: szédülés, hányinger, hányás
- metoclopramide: szédülés, hányinger, hányás
- fluphenazine nortriptylinevel: depresszió
- perphenazine: depresszió
- flupentixol: depresszió
- chlorpromazine: zavarodottság, hallucináció, dezorientáció vagy zavart gondolkodás zavarodottság,
- fluphenazine: hallucináció, dezorientáció vagy zavart gondolkodás zavarodottság, hallucináció,
- haloperidol: dezorientáció vagy zavart gondolkodás zavarodottság, hallucináció, dezorientáció vagy zavart gondolkodás
Legyünk óvatosak a gyógyszerekkel!
Néhány legújabb antipszichotikus szerről úgy hiszik, kevesebb az olyan mellékhatása, mely az agy Parkinson-kórral megtámadott részére hat, s emiatt elővigyázatosan olyan Parkinson-beteg is kapja, aki hallucinál. Jóllehet, ezek a gyógyszerek mégis ronthatnak a Parkinson-betegségen. Így nagy körültekintéssel írhatók fel, és általában kis dózisban.
A legutóbbi kutatások szerint kettőt a legújabb antípszichotikus gyógyszerekből, a risperidont és az olanzapine-t tanácsos, hogy elővigyázatosan alkalmazzák a dementia kezelésére olyan embereknél, akiknél fennáll a szélütés kockázata (a kockázat növekszik a korral, magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szívpitvar-fibrillációval, dohányzással és a magas koleszterinszinttel) a szélütés veszélyének megnövekedett kockázata és más agyi erekkel kapcsolatos problémák miatt.
A fivéremnek glaukomája van. Ez azt jelenti, hogy néhány Parkinson-gyógyszert nem használhat?
Nincs nagy baj a zöld hályogos emberekkel, főleg ha magát a glaukomát megfelelően kezelik. Az antikolinerg szereket, mint a benzhexol, kerülni kell, de egyébként ezeket a Parkinson-gyógyszereket nem nagyon alkalmazzák. A levodopa pótló terápiával nincs nagyobb gond, vagy a dopamin-agonistákkal. A fivére zöld hályogra kapott gyógyszerei nem zavarják Parkinson-gyógyszereit. Hasznos lenne, ha a Parkinson-specialista és a szemész együtt tudna dolgozni, amikor az Ön fivéréhez hasonló, Parkinsonos és zöld hályogos beteg gyógyszerezését előírják. Bármely glaukomásnak mindig fel kell hívnia az orvosa figyelmét erre a tényre.
A pacemaker megzavarja a Parkinsonra kapott gyógyszereket?
Nem lehet probléma a pacemakerrel (ejtsd: pészméker, szívritmus szabályozó készülék). Régebben, mielőtt a levodopa készítmények nem tartalmaztak dopa-dekarboxiláz-gátlót, adódtak problémák, de napjainkban már nem. A dopamin-agonistákkal sincs probléma. Amikor depressziót is kell kezelni, a kardiológus körültekintőbb lehet néhány antidepresszáns gyógyszerrel, az adott szívbajtól függően.
Tulajdonképpen a pacemaker behelyezése és alkalmazása nem okoz problémát, és a szívspecialisták hozzászoktak, hogy a szívpanaszokon túl más betegségben szenvedőket is kezeljenek.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.