• Parkinson-kór

Parkinson-kór: mik lehetnek a gyógyszerszedés hosszú távú hatásai?

A gyógyszereim nem hatnak oly hosszan, ahogy régebben, s így vannak olyan időszakok az újabb adag bevétele előtt, amikor nagyon lelas­sulok, és merev leszek.

Miért kezdődött ez el, és mit lehet tenni ez ellen?

Az Ön által tapasztaltak meglehetősen gyakoriak a né­hány éves levodopa pótló kezelés után. A jelenséget gyógyszerhatás ­rövidülésnek hívjuk, oka, hogy a gyógyszer hatását veszti a következő adag bevétele előtt. Különféle elméletek vannak arra vonatkozóan, miért történik ez, de pillanat­nyilag nincs kielégítő magyarázat.

A szájon át bevitt gyógyszerekkel a véráramban lévő gyógyszermennyiség viszonylag gyorsan fel-, s leszökik, de a Parkinson-kór ko­rai szakaszában az agy általában képes kezelni ezen inga­dozásokat, és eléggé egyenletesen reagál. Azonban ahogy az évek múlnak, úgy tűnik, hogy az agy kevésbé ké­pes ezt megtenni, és az a jó hatás, amit a tablettákból nyerünk, elkezd változni a véráramlás szintjével.

Van néhány lehetséges mód arra, hogy megpróbáljuk megváltoztatni ezt a helyzetet, és beszélnie kell a házior­vosával és szakorvosával, hogy melyiket javasolja.

Négy fő lehetőség van:

• Az egész napi levodopa adagot körülbelül ugyanúgy tartsa, de kisebb adagokat gyakrabban vegyen be.
• Inkább az étkezés előtt vegye be a gyógyszereit, mint azzal együtt, hogy a levodopának az ételében lévő fehér­jéből adódó versengése kevesebb legyen, és/vagy ossza el újra a napi fehérjeadagját (pl. hús, sajt és tojás), hogy legtöbbjét inkább az esti, mint a déli étkezésnél fogyassza. Ez minimumra csökkenti a napi tevékenységeinek a szétesését.
• Megfontolandó valamelyik levodopa készítmény contolled release (kontrollált kibocsátású) formájára való váltás. Állandóbban tartják a szinteket a véráramban, és csökkenthetik az ingadozást, de legtöbben úgy találják, hogy a késleltetett kioldás és a normális gyógyszer keve­rékére van szükségük.

Amennyiben ezek közül egyik sem működik Önnél, a szakorvosa mérlegelheti dopamin-agonista tabletták vagy kapszulák kipróbálását. Ha ezt vá­lasztották, szükséges lehet a levodopa készítmény adag­jának a csökkentése – különben túl sok önkéntelen moz­gása alakul ki.

A feleségem sok éve Parkinsonos, és a mára már elfogadható mozgékonyságról abszolút mozdu­latlanságra vált néhány perc alatt.

Mi okozza ezt a hirtelen változást?

Az Ön kérdése nagyon jól írja le azt, amit mi be/ki (ON/OFF) jelenségnek nevezünk. Néhányan jojó effek­tusnak hívják. Ez általában olyan emberekkel történik meg, akik öt-tíz vagy több éve Parkinsonosok. Ezek az emberek egészen jól lehetnek, némi önkéntelen mozgás­sal vagy nélküle, majd nem tudnak mozogni, lehet, hogy visszatér a remegés, s mindez néhány perc alatt.

Ez a pe­riódus eltarthat egy ideig, és különbözik a lefagyástól, ami séta közben esik meg, s ami csupán másodpercekig tart, nem percekig vagy órákig. Ennek az ingadozásnak a magyarázata, mint a gyógyszerhatás-rövidülés jelenségnek, sem érthető, és a kutatások legfőbb tárgyát képezi. Más szóval, ahogy az évek telnek, az emberek nagyon érzékenyekké válnak a gyógyszer mennyiségére a véráramban, és ez indít el (né­ha nagyon gyorsan) változásokat a tünetekben attól kezdődően, hogy „fenn” van (jól van és képes mozogni, önkéntelen mozgásokkal vagy nélkülük), majd „lenn” (mozdulatlan remegéssel vagy nélküle).

A helyzet javítása még nehezebb, mint a gyógyszer­hatás-rövidülés jelenségéé, bár a kezelésben általában ugyanazon változtatásokat próbálnak ki (az előző kér­désre adott válaszunkban felsoroltuk ezeket). A felesége szakorvosa lehet, hogy azt javasolja, próbálja ki inkább a dopamin-agonista injekciós változatát, amit apo-morfinnek (APO-go) hívnak, mint a tablettát.

A fiam önkéntelen mozgásoktól szenved, ami engem aggaszt. Biztos vagyok benne, hogy a gyógyszerek okozzák, s mondtam neki, nem kel­lene annyi tablettát bevennie.

Ő nem ért ezzel egyet. Mi a véleménye?

Gyakran mások jobban észreveszik az önkéntelen moz­gásokat – és jobban is zavarja őket -, mint maga a beteg. A fia érve az, hogyha csökkenti a dózist, nem kap ele­gendő gyógyszert, és a Parkinson szimptómái (tünetei) visszatérnek. Ilyen helyzetben, különösen, ha a túl-mozgásai súlyosak, arra ösztönöznénk őt, hogy próbálja meg csökkenteni a dózist. Ha megpróbálja, és rosszabbul érzi magát vagy rosszabbul néz ki, lehet, hogy Ön is elfo­gadja, hogy még mindig jobb, ha önkéntelen mozgásai vannak, mint anélkül.

A fiának meg kell értenie, hogy az önkéntelen mozgá­sok annak a jelei, hogy ez a legmagasabb dózis, amit még bevehet (vagy már épp átlépte a határt), tehát, nem kel­lene egyre több tablettát szednie és azt gondolnia, hogy ezek még jobban segítenek.

Az a félreértés, hogy a több gyógyszer segíthet, néhány embernél gyógyszermániához vezethet, amikor a következő adag ideje eljön. Bár érthető, amikor mozgásukban komoly ingadozást ta­pasztalnak, néha arra ösztönzi őket, hogy még több gyógyszert vegyenek be, mint ami ésszerű. Azok, akik úgy érzik, hogy az egész napi adagjuk nem megfelelő, be­széljék meg az orvosukkal, és ne csupán maguktól növel­jék az adagot.

Az édesanyám nehezen nyel, és nagy problémát jelent a tablettáinak a bevétele. Mit tehetünk?

A nyelés problémát okozhat Parkinson-betegség esetén, bár nem nagyon gyakori a kezdetekben. Az orvosnak ki kell vizsgálnia más lehetséges okokat, és lehet, hogy el­küldi az édesanyját egy gégész szakorvoshoz. Ha kiderül, hogy az édesanyja problémáit a Parkinson-kór okozza, a gyógyszerezését felül kell vizsgálni. Az antikolinerg-szerek kiszárítják a szájat, ami súlyosbítja a nyelési problé­mákat, így ha bármelyiket szedi közülük, az orvosa azt ja­vasolhatja, hogy próbálja meg fokozatosan abbahagyni.

Két másik dolgot is lehet tenni

Először is, ha könnyebb számára a folyadékot lenyelni, mint a szilárd dol­gokat, van vízoldékony formátumú levodopa készít­mény. Lehet, hogy szükség van az adagok és az időzítés némi változtatására, és ezt az orvos elmagyarázza. Le­het, hogy rövid ideig próbálgatni kell, amíg ugyanazt a hatást el nem éri, mint az előző tablettáival.

A hagyományos levodopa tablettákat össze lehet tör­ni, mielőtt felhasználják azt, és össze lehet keverni folya­dékkal vagy egy kanálnyi joghurttal. Ez a tabletták lenye­lését megkönnyítheti, és a felszívódást meggyorsíthatja. Az édesanyja szakorvosának vagy háziorvosának be kel­lene vonnia egy beszéd- és nyelvterapeutát a probléma kezelésébe. Speciálisan érdeklődnek a nyelés iránt, s gyakran javaslatokat tudnak tenni a baj enyhítésére.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.