Betegségek és megelőzésük

Lábgomba (tinea pedis) tünetei és kezelése

Tünetek

Az edzőteremben, az uszodában, a strandon vagy a gőzfürdőben remekül felfrissíthetjük egész szervezetünket. Tudnunk kell azonban, hogy az ilyen, sokak által látogatott terek valóságos melegágyai a gombás fertőzéseknek. A viszketést, hámlást okozó bőrgomba az öltöző padló­járól, a medence széléről vagy a közös zuhanyozó kövezetéről könnyen rátapadhat meztelen lábunkra. Mivel a lábgombától igen nehéz meg­szabadulni, a főszerep mindenképpen a megelőzésé.

Tipp: butenafin hatóanyagú gél használatával 90% a valószínűsége annak, hogy a makacs, visszatérő lábgomba elmúlik, és nem újul ki egy éven át.

Prevenció első körben

Száraz lábbal. A lábgomba leginkább a nyirkos helyeket kedveli, illetve ahol rendelkezésre áll kedvenc tápláléka, a keratin (a bőr szarurétegét alkotó fehérje). Ideális tenyészőhely számára például az átizzadt zokni, cipő, ezért különösen fontos, hogy testedzés után vagy munkából haza­térve első dolgunk legyen cipőt és zoknit cserélni. Ügyelnünk kell arra is, hogy lehetőleg ne mindig ugyanazt a lábbelit viseljük: csak másod­ vagy harmadnaponként vegyük fel újra, hogy legyen ideje kiszellőzni. Otthon tartózkodáskor húzzunk tiszta zoknit, vagy ha nem kell tartani más családtagok lábgombájától, járjunk mezítláb. Nyáron viseljünk szandált.

Strandpapucs a sportszatyorban. A gyakorlatilag minden nyilvános öltöző padlóján, zuhany alján és medence körül ott lapuló lábgomba ellen az a legjobb védekezés, ha nem járkálunk mezítláb. A gomba ugyanis – mint fentebb már említettük – az állandóan nyirkos, nedves felületeken tenyészik; közvetlen érintkezéskor azonnal rátapad az ember talpbőrére.

Kutatási eredmények! Amikor japán kutatók vattapamaccsal mintát vettek a Csukubai Egyetem uszodáját rendszeresen használó száznegyven hallga­tó talpáról, kiderült, hogy kilencven egyetemista (tehát jóval több, mint a vizsgált alanyok fele!) talpán vagy lábujjai közt ott lapult a gomba.

Leterített törülköző. Úszás, strandolás, gőzfürdőzés, kondicionálótermi edzés után nehéz úgy átöltözni, hogy ne kell­jen legalább néhány pillanatra kilép­nünk a strandpapucsból. A lábgomba ellen még az sem mindig nyújt kellő védelmet, ha zokni van rajtunk. A kuta­tók megállapították, hogy a lábgomba könnyűszerrel áthatol a szokványos pamut- vagy nejlonzokni szálai közt, hogy azután megtapadjon a talp bőrén, és befészkelje magát a lábujjak közé.

Csak a gyapjú- vagy a nagyon vastag pamutzokni nyújt védelmet – az ezekre tapadt gomba viszont a cipő belsejét fertőzi meg. A megoldás: vigyünk magunkkal külön erre a célra törülközőt (lehetőleg vastagot), terítsük le a padlóra, és arra lépve öltözzünk át; otthon azután tűzforró vízben mossuk ki.

Lábhigiénia. Aki elfelejtett zuhany- vagy strandpapucsot használni, a zokni és az utcai cipő felhúzása előtt alaposan törölje szárazra a láb­fejét, a lábujj közöket is beleértve, de még jobb – ahol megoldható -, ha szappanos vízzel lábat mos. A lábgomba közfürdőkben való terjedését vizsgáló japán kutatók szerint ily módon (főleg a szappanos lábmosással) a kövezetről a talpra tapadt gomba jelentős hányada eltávolítható.

Gombaölő szerek a fertőzés kiújulása ellen. A talpon vagy a lábujjak közt tanyát vert bőrgombától nehéz megszabadulni; ha pedig a fertőzés látszólag elmúlt, még nehezebb megőrizni a gombamentes állapotot. Ennek oka, hogy a gomba befészkeli magát a bőr alá, ahol aránylag könnyen átvészeli az ellene irányuló támadásokat.

Figyelem! Akinél rendre kiújul a lábgomba, használjon gombaölő sprét, oldatot, port, krémet, kenőcsöt, gélt vagy tablettát. Egy kísérletben a butenafin hatóanyagú, antifungális gélt alkalmazó férfiak 90 százalékánál egy hé­ten belül elmúlt az addig folyton visszatérő fertőzés, és közel egy éven át nem is újult ki. Hatékony még a terbinafin, a tolnaftát és a mikonazol hatóanyag is.

Aki hajlamos a lábgombára, és előreláthatólag sok időt kell eltöltenie átizzadt zokniban, cipőben, vagy gyakran jár edzőterembe, közfürdőbe, strandra, annak a fertőződés elkerülése érdekében ajánlatos naponta kezelnie a lábfejét gombaölő készítménnyel.

Fertőző négylábúak

A kutyát, macskát is sújthatja gombás bőrbetegség, mely az állat simogatásakor, bundájának tisztogatásakor könnyen átterjed az emberre. Egy vizsgálat során kétszáztizenegy kutyából nyolcvankilenc olyan gombatörzset mutattak ki, mely az embert is megfertőzheti. Tizenegy állattartó pedig, akit lábgomba vagy ágyéktáji viszketés gyötört (a kettőt ugyanaz a bőrgomba okozza), a kutyájából kimutatható törzzsel volt fertőzött. Ha tehát kedvencünk sokat vaka­rózik, vagy foltosán kikopott a szőre, saját érdekünkben is vigyük el állatorvoshoz.

Prevenció második körben

A családtagok védelme. A lábgombás beteg könnyen megfertőzheti a vele egy fedél alatt élőket; már csak ennek elkerülése érdekében is tegyen meg mindent bőrbaja kikezelése érdekében. Rendszeresen fertőt­lenítse a kádat, a zuhanytálcát, a fürdőszoba kövezetét, a törülközőket pedig tűzforró vízben mossa ki (a beletapadt gomba így elpusztul). Alapszabály, hogy még közelállókkal se használjunk soha közösen törül­közőt.

Ha valamelyik családtagunknál lábgombára utaló tünetek jelent­keznek, és mégsem tesz semmit ellene, kényszerítsük rá, hogy kezeltesse magát: ha kell, cipeljük el a bőrgyógyászhoz. Ez annál inkább fontos, mert a lábfej viszketését, hámlását más is okozhatja, mint gombás fertő­zés, a hatékony kezeléshez tehát nélkülözhetetlen a pontos diagnózis.

Összefoglalás

Okai. Az esetek többségét dermatofiták (emberi és állati bőrbetegségeket okozó gomba­törzsek) idézik elő, melyek fona­lakat eresztenek a bőr felső rétegébe. Ez a bőrsejteket burjánzásra készteti, ami a bőr megvastagodásához és pikkelyes hámláshoz vezet.

Figyelmeztető tünetek. Viszketés, égő vagy csípő érzés, a bőr felpuhulása, kirepedezése, hámlása, illetve erős bőrszáraz­ság a talpon, a lábujjak között vagy a lábfej oldalán; a lábköröm megvastagodása, elszíneződése, törékennyé válása.

Új fejlemények. A szakértők újabban azt gyanítják, hogy a hosszú ideje fennálló kezeletlen lábkörömfertőzés folytonos utánpótlást biztosító melegágya azoknak a gombáknak, melyek más testtájakat is megfertőznek, így elsősorban a lábfej bőrét és az ágyék környékét. A lábköröm­gombától tehát mindenképpen meg kell szabadulni, és mivel ez csak hosszú gyógyszerkúrával lehetséges, mihamarabb irány a szakorvos!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.