Betegségek és megelőzésük

Meghűlés (nátha) tünetei, kezelése

Tünetek

A pihentető alvás és az egészséges táplálkozás mellett a kézmosás a leg­hatékonyabb védekezés a náthavírusok ellen, melyek villanykapcsolóra, kilincsre, bankautomata gombjaira és egyéb felületekre tapadva akár egy hétig, a mosatlan kézen pedig legalább három óráig fertőzőképesek maradnak.

Tudományos vizsgálatok szerint a szappannal történő rend­szeres kézmosással közel a felére csökkenthető a meghűlés okozta „be-tegnapok” száma, tehát lényegesen kevesebb munkaidő-kieséssel lehet számolni. De ami a legfontosabb: az orrba, szembe vagy szájba került vírussal csak az erős immunrendszer tud elbánni.

Tipp: aki napi rendszerességgel használ fiziológiás sóol-datot tartalmazó orrsprét, azt 30%-kal ritkábban fenyegeti a nátha.

Prevenció első körben

Gyakori kézmosás szappannal. Erre akkor is szükség van, ha kezünket nem érezzük vagy nem látjuk piszkosnak. Az amerikai haditengerészet San Diegó-i egészségügyi központjában végzett, két évig tartó vizsgála­tából kiderült: az újonc tengerészgyalogosok körében 45 százalékkal csökkent a felső légúti fertőzések száma, miután rendszeres és alapos kézmosásra (naponta négyszer-ötször, szappannal és meleg vízzel) kötelezték őket.

Jegyezzük meg! A kéz tíz másodpercen át tartó, alapos megtisztításával a náthavírusok 99 százaléka eltávolítható, tehát lénye­gesen csökken a fertőződés veszélye.

Teljes védettség persze nem létezik, hi­szen egyetlen vírus is elég lehet a beteg­ség előidézéséhez. Az optimális ered­ményt az nyújtja, ha a benedvesített kezet húsz másodpercen át szappanoz­zuk, míg habos nem lesz, majd leöblítés után tiszta papírtörlővel szárazra töröl­jük, és a csapot is a törlőpapírral zárjuk el. Bármilyen szappan megteszi, hiszen nem a vírusok elpusztításáról van szó (erre az antibakteriális készítmények sem képesek), csupán az eltávolításuk­ról, ami elegendő a nátha megelőzésére.

Séta a hét öt napján. Rendszeres test­mozgás hatására aktívabbá válnak az immunrendszer behatolókat elpusztító fehérvérsejtjei és vírusölő antitestjei.

Kutatási eredmények! A Dél-karolinai Egyetem (USA) kutatói egy vizsgálat során kimutatták, hogy a hetente legalább négy alkalommal aktív testmozgást végző felnőttek közül a kevésbé mozgékony alanyokhoz képest 25 százalékkal kevesebben hűltek meg.

Kitűnő például, ha a hét öt napján fél vagy háromnegyed órát tempós sétával töltünk: kutatási eredmények szerint ez máris felére csökkenti az év során előforduló náthás napok számát. A mozgás túl-hajszolása azonban káros: másfél óránál hosszabb kondicionáló edzés eredményeképpen például már romlik a szervezet ellenálló képessége.

Sóoldatos orrspré. A nedves orrnyálkahártya jobban ellenáll a náthaví­rusoknak, mint a száraz.

Kutatási eredmények! Egy öt hónapon át tartó, újonc katonák bevo­násával végzett amerikai kísérletből kiderült, hogy a fiziológiás sóoldatot tartalmazó orrsprét naponta alkalmazók körében megfázás 30 százalék­kal, orrdugulás, illetve orrfolyás 42 százalékkal ritkábban alakult ki, mint a készítményt nem használó kontrollcsoport tagjainál. A befújások különösen fontosak télen, száraz levegőjű fűtött helyiségben.

Prevenció második körben

A stresszoldás fontossága. Spanyol kutatók több mint ezeregyszáz egye­temi dolgozó egészségi állapotát követték nyomon egy éven keresztül; a vizsgálat megerősítette, hogy a legtöbb stresszhelyzetnek kitett személyek kétszer annyit szipákolnak és szortyognak, mint stresszmentes társaik. Már fennálló nátha esetén a stressz súlyosbítja a tüneteket.

A jótékony fokhagyma. Ez az ősi gyógy- és fűszernövény fokozott aktivi­tásra ösztönzi az immunrendszer víruspusztító T-sejtjeit. Angliai kutatók náthaidényben végezték el az alábbi kísérletet: a száznegyvenhat részt­vevőt két csoportra osztották; az egyik fokhagymakivonatot tartalmazó kapszulát kapott, az alanyok másik része placebót.

Míg a fokhagymát szedők körében huszonnégy meghűlés fordult elő, addig a másikban hatvanöt. Érdekes adalék, hogy a benáthásodott fokhagymaevők másfél nap alatt meggyógyultak, a másik csoport pedig átlagosan öt nap alatt épült fel a náthából. Aki szereti a fokhagymát, bőségesen fogyassza, lehetőleg nyersen, szétzúzva, sütve vagy főzve.

Alkoholos kézfertőtlenítő. Folyó víz és szappan híján alkoholos fertőtle­nítőt használjunk a kéz tisztítására. Gél, spré és kéztörlő kendő formá­jában kapható, de nem mind egyformán hatékony. Egyes vizsgálatok szerint a csupán 60 százalék etanolt (etil-alkoholt) tartalmazó fajták hatástalanok a náthát okozó rhinovírusok ellen.

Szaunázás hetente kétszer. Egy osztrák kimutatás szerint a rendszeresen (hetente legalább kétszer) szaunázók körében feleannyi a meghűlés, mint azoknál, akik csak hírből ismerik a test- és lélekfrissítés e nagyszerű módját. A magyarázat az lehet, hogy a náthavírus nem bírja a szaunában uralkodó 30 °C körüli léghőmérsékletet, és elpusztul tőle.

Összefoglalás

Okai. Legalább 250-féle (való­színűleg azonban ennél nagyság­rendekkel több) vírus okozza; már csak emiatt sem lehetséges a hatékony védőoltás kifejleszté­se. A természet azonban a segít­ségünkre van: a szervezetünkbe kerülő minden vírussal szemben kialakul bizonyos védettség – ez az egyik oka annak, hogy az élet­kor előrehaladtával ritkábbá válik a nátha.

Figyelmeztető tünetek. Torokfájás, orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, köhögés, olykor hő-emelkedés; ha hidegrázás, veríté­kezés, fej-, végtag-, mell- vagy hátfájás, továbbá általános gyen­geség és láz is fellép, nagy való­színűséggel nem nátháról, hanem influenzáról van szó.

Új fejlemények. A népi böl­csességet, mely szerint aki fázik, megfázik, walesi kutatók száz­nyolcvan fő bevonásával végzett vizsgálata is megerősítette: a hidegnek kitett kísérleti alanyok közül háromszor annyian lettek náthásak, mint akik kellemesen meleg helyiségben tartózkodtak. Az összefüggés az lehet, hogy a hideg levegő hatására össze­húzódnak az orrban lévő hajszál­erek, így a behatolók és a fertő­zések leküzdéséért felelős fehér­vérsejtek nem kapnak elegendő tápanyagot, következésképp egy lappangó fertőzés könnyedén életre kelhet.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.