• szív
• szívelégtelenség
• tünetek

Szívelégtelenség tünetei

A szívelégtelenség nem azt jelenti, hogy a szív nem működik, hanem hogy kevésbé hatékony a pumpafunkció, és a szervezet oxigénellátása emiatt romlik. 80 éves kor felett már szinte általánosnak mondható, és a fejlett országokban a betegek aránya évről évre nő.

A tünetek is meglehetősen változóak: egyesek­nél szinte nincs is tünet, mások viszont a szív­elégtelenség miatt normális napi tevékenysé­gükben komolyan gátolva vannak, és emiatt mindenképpen gondoskodásra, rendszeres kezelésre szorulnak.

Tünetek és jelek

Számos ember szenved szívelég­telenségben, anélkül hogy bármilyen tünete volna, különösen a betegség korai szakaszában.

A következő jellegzetes tünetek utalhatnak rá:

• izomgyengeség és fáradtság,
• étvágytalanság,
• hideg kéz és lábfej,
• dagadt bokák,
• légzési nehézségek (jellegzetesen bal oldali szívgyengeség ese­tében), légszomj, amely lapos fekvés és túlterhelés esetén rosszabbodik.

A szívelégtelenség mindkét „szívfelet” érintheti, külön-külön és együttesen is. Balszívfél-elégtelenségben a bal kamra nem képes az oxigénben dús vért megfe­lelően továbbpumpálni, a tüdőkben folya­dék halmozódik fel: ez az ún. tüdőödéma jelensége. A jobb szívfél-elégtelenségben a folyadék a testszövetekben (lábakban, láb­szárban, bokában) pang. Kezdetben általá­ban csak az egyik szívfél van érintve; később esetleg társul a másik szívfél elégtelen mű­ködése is.

A szívelégtelenség okai

A szív pumpafunkcióját bármilyen szívbe­tegség okozhatja, de az esetek 70-80%-ában ez szívizom-károsodás vagy következménye. Gyakori ok a magas vér­nyomás is; a magas vérnyomás ellenében pumpáló szívizomzat ugyanis az évek so­rán az állandó nagyobb izomfeszülés miatt károsodik. Más állapotok is hozzájárulhat­nak a szívelégtelenséghez, így a szivárgó vagy merev szívbillentyűk, ritkábban a vér­szegénység, a túlzott elhízás vagy pajzsmi­rigybetegség.

Életmód-változtatás

Ha már biztos a szívelégtelenség diagnózi­sa, beszéljük meg orvosunkkal, milyen egy­szerűbb változtatásokkal javíthatnánk álla­potunkon. A hirtelen és nagy erőkifejtést kerülni kell, de a kisebb fizikai terhelés még segíthet is! A dohányzást azonnal abba kell hagyni, és a testsúlyból is le kell adni, hogy a szívre kevesebb (felesleges) teher hárul­jon. Az ételek sótartalma is csökkentendő.

A diagnózis módja

A tünetek kikérdezése és a megfelelő vizsgálatok után lehet csak megálla­pítani a szívelégtelenség fennállását. Néhány erre irányuló vizsgálat:

• EKG – a szív elektromos tevékeny­ségét vizsgálja
• Mellkasröntgen – megmutatja a szív méretét, és hogy észlelhető-e a tüdőkben folyadékgyülem (ödéma).
• Echokardíográfia – a szív belső szerkezetének és működésének elemzése.

A kezelés lehetőségei

Bár a szívelégtelenség progresszív (előre­haladó) betegség, lehetséges a gyógyszeres kezelése, amitől az élettartam, sőt az élet­minőség is javul.

A szívelégtelenség nem gyógyítható kórkép, de jól kezelhető, és ilyenkor a hosszú távú gyógyszeres kezelésben az alábbiakat használják:

• Vizelethajtók (diuretikumok) – a folya­dékfelesleget a vese útján eltávolítják a szervezetből. Csökkentik a keringő vértérfogatot és a szív terhelését;
• ACE-gátló szerek – értágító hatásuk ré­vén szintén csökkentik a szív terhelését.

A gyógyszeres terápia alkalmas a tüne­tek mérséklésére és az életminőség javítá­sára. Mivel azonban a szívelégtelenség progresszív betegség, az idő múlásával romló tendenciát mutat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.