Szívkoszorúér-szűkület és infarktus tünetei és kezelése
Tünetek
Az ér elzáródásának infarktus a következménye (ilyenkor a teendők). Mindebben örökletes tényezőkkel is számolni kell, ám a szív működőképességének megőrzése nagyrészt az életmódon múlik. Az egészséges életvitelre való áttérés sohasem késő, ha pedig a szívet tápláló koszorúér már beszűkült, életmentő lehet.
Prevenció első körben
Félórás séta a hét öt napján. Tanácsunk: legyen mindig szem előtt a sétacipőnk.
A „tempós” azt jelenti, hogy jól kilépünk, amitől kissé felgyorsul a légzés, a szívverés, tehát egy kicsit kifáradunk. A férfiak körében háromszor többen halnak meg infarktusban a mozgásszegény életmódúak közül azokhoz képest, akik a hét öt napján kissé megizzasztják magukat.
A mozgás számos módon használ a szívnek: emeli a jótékony hatású HDL-koleszterin szintjét, csökkenti a káros LDL-koleszterin és a triglicerid mennyiségét, a magas vérnyomás ellen hat, gátolja a szívet veszélyeztető gyulladások kialakulását, továbbá a keringés serkentésével több antioxidánst juttat a szívizom és az érfalak sejtjeihez, fokozott védelmet és ellenálló képességet biztosítva számukra.
Egy kísérlet látványosan demonstrálta a testmozgás szívvédő hatását. A kutatók száz olyan férfit vizsgáltak meg, aki koszorúér-elzáródás miatt műtéten esett át. Felüknél stent (csőszerű értágító implantátum) került az érszűkületbe, másik felüknél nem, de ez a csoport mindennap szobabiciklire ült, és húsz percet tekert.
Füstmentesen. A cigarettázás duplájára, háromszorosára, sőt akár négyszeresére növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát; akinél már fennáll ilyen probléma, és dohányzik, különösképpen ki van téve a halálos kimenetelű infarktus veszélyének. A dohányfüst roncsolja az artériákat, hatására könnyebben letapadnak a plakkok az érfalakon. A nikotin önmagában is szűkíti az ereket, a szénmonoxid pedig kiszorítja a vérből az oxigént, ami komoly megterhelést ró a szívre, hiszen a kevesebb oxigént ugyanúgy el kell juttatnia minden sejthez, és ez fokozott erőkifejtésre kényszeríti.
A leszokást követően azonban szinte azonnal megindul a javulás. A dohányzás abbahagyása utáni két éven belül több mint 30 százalékkal csökken az infarktus kockázata, tíz-tizennégy év múlva pedig már nem magasabb, mint az életmódból eredő átlag.
Több halételt! Aki gyors és finom – de ami a fontosabb: szívvédő – ebédet, vacsorát szeretne, egyen halat! Egyrészt kevesebb benne az energia, mint a másféle húsokban, másrészt a koleszterinszintet növelő, káros telített zsírsavak helyett jótékony hatású zsírsavakat biztosít, amit a szív nagyon meghálál.
A halzsír (halolaj) a jelek szerint akadályozza a vérrögképződést és az érgyulladást, sőt a szívritmuszavar ellen is véd, amely ugyancsak szívrohamhoz vezethet.
Legegészségesebbek a zsíros húsú, hidegtengeri halak: a lazac, a makréla, az óriás laposhal (lepényhal), a tonhal, melyet konzerv formájában is fogyaszthatunk. Hetente három adag (összesen negyed-fél kilogramm) kerüljön az asztalra. Lényegében mindegy, hogy tenyésztett (tógazdasági) vagy tengeri lazacot fogyasztunk: az utóbbiak húsában állítólag feldúsuló környezetszennyező anyagok mennyisége jelentéktelen, csak terhes nőknek ajánlatos odafigyelni rá.
Tudni kell viszont, hogy a zsiradékon kisütött, panírozott halrúd vagy halpogácsa egészségtelen étel, így a gyorséttermekben kapható halburger is az.
Jótékony halolajkapszulák. Az Amerikai Szívalapítvány a koszorúér-szűkületben szenvedők számára napi 1 g DHA + EPA (omega-3 zsírsavak) kombinált bevitelét javasolja, illetve magas vérzsírszint esetén naponta maximum 4 g-ot, mégpedig halételekből vagy halolajkapszulából. (Kimutatták, hogy a vérzsírszint így akár 30 százalékkal is csökkenhet. A kapszulákat csak az orvos jóváhagyásával szedjük!) Egy kísérlet szerint két év után az érfalakra lerakódott plakkok jelentős mértékben felszívódnak azoknál, akik halolajkapszulák formájában napi 1,5 g-ot szednek e kétféle omega-3 zsírsavból.
Megelőzési céllal annak is ajánlatos napi 1 g halolajat beiktatni az étrendjébe, akinek nincs baj a szívével (de előbb kérje ki orvosa véleményét). Vegetáriánusok számára léteznek olyan óomega-3-kapszulák, melyek DHA-tartalmát nem halból, hanem tengeri moszatokból vonják ki.
Diók, magvak, szívbarát olajok. A dió, a repceolaj, a lenmagőrlemény, a tofu és a szójabab mind kiváló forrása az alfa-linolénsav (ALA) nevű omega-3 zsírsavnak, melyből a szervezet DHA-t és EPA-t állít elő – igaz, csak keveset. Ezért a felsorolt élelmiszerek a halat és a halolajat nem helyettesíthetik, de kiegészítőként helyük van az étrendben.
Több rostot! A vízoldékony rostok kocsonyás bevonatot képeznek a bélfalon, vagyis akadályozzák a zsírok felszívódását, tehát jótékonyan hatnak a koleszterinszintre. A vízben oldódó rostok legjobb élelmi forrásai a zab- és az árpakása, a zabpehely, a bab, a borsó, a körte, a bogyós gyümölcsök. Egy vizsgálat közel tízezer személy egészségét követte nyomon tizenkilenc éven át. Kiderült, hogy akik mindennap elfogyasztanak körülbelül 6 g vízben oldódó rostot (ennyi van egy tál zabkásában vagy egy körtében), azok között 15 százalékkal ritkább a szívkoszorúér-szűkület és az infarktus, mint akiknél a rostbevitel a napi 1 g-ot sem éri el.
Egészséges szénhidrátok. A kulcsszereplők itt a teljes kiőrlésű szemes termények és gabonafélék, illetve a belőlük készült élelmiszerek, ételek. Kutatások szerint lényegesen ritkább a szívbetegség és az infarktus azok körében, akik sok ilyen élelmiszert (korpás, magos vagy barna kenyeret, teljes kiőrlésű gabonapelyheket, hántolatlan barna rizst stb.) fogyasztanak, mint akik a finomított változatokat (fehér kenyeret, szokványos fehér rizst, finom- vagy réteslisztből készült süteményeket stb.) részesítik előnyben.
A magyarázat lényegében az, hogy a finomított termékek jobban megemelik az inzulinszintet, mint a teljes kiőrlésűek, márpedig a vérben keringő sok inzulin közvetett módon, a dominóelv alapján növeli a súlyos szív- és érrendszeri problémák kockázatát.
A só veszélyei.
A sószóró eldugása csak az első lépés, és nem is a legfontosabb. Sokkal lényegesebb, hogy ne vásároljunk készételeket, mert az étrendben ezekből származik az össz-só-(nátrium-) bevitel 70-80 százaléka. Tele vannak sóval a konzerv, mirelit és zacskós gyorsételek, a levesporok és -kockák, a pácolt, érlelt és füstölt áruk, a felvágottak, a szószok, az ételízesítők, a salátaöntetek és savanyúságok, hogy a gyorsbüfék és pizzériák kínálatáról ne is beszéljünk. Ezek helyett fogyasszunk saját készítésű házi kosztot, vagy vásároljuk a sószegény, illetve sómentes készételeket, szendvicseket.
Szabad-e borozgatni?
A trigliceridekre vonatkozó adatok azonban ellentmondásosak, mert egyes kísérletek szerint napi egy pohár hatására csökken a triglicerid, ám ezt nem mindenki tapasztalja. Ugyanígy legokosabb végleg elköszönnie a pohártól annak, aki nem mindig tudja tartani a mértéket: az infarktus kockázatát már havi egy lerészegedés is megnöveli!
Vérnyomáscsökkentés. A magas vérnyomás nagy megterhelést ró a szívre és az érrendszerre: a szívizom megvastagszik, elveszíti rugalmasságát, károsodnak az erek, felgyorsul bennük a plakk lerakódása, továbbá eltompul a mellkasi fájdalomérzékelés. így előfordulhat, hogy a szívbetegség figyelmeztető tüneteit az érintett nem veszi észre, sőt még egy „néma” infarktust is kihordhat – tudjuk meg a Montreali Kardiológiai Intézet kutatóitól, akik kilencszáz hipertóniás páciens szívét, érrendszerét és egészségi állapotát tanulmányozták behatóan. A magas vérnyomás csökkentése akár 30 százalékkal is mérsékelheti a kockázatokat.
Figyeljünk a koleszterinszintre! Aki nem tudja, hogy áll a koleszterinje – az LDL, a HDL külön-külön és az összkoleszterinszint -, utaltassa be magát vérvizsgálatra. A koleszterinszint mérése kétévente ajánlott: gyakrabban csak akkor, ha a lelet magas értéket, illetve kedvezőtlen HDL-LDL arányt mutat (ebben az esetben lásd még: Magas koleszterinszint). A vér magas koleszterinszintje önmagában nem előfeltétele az infarktusnak, ha azonban fennáll, növeli a szívroham kockázatát.
Prevenció második körben
Rendszeres fogápolás. Hogy mi a legolcsóbb szívvédő eszköz? A fogkefe és a fogselyem! Aki naponta legalább kétszer megmossa a fogát, és egy alkalommal fogselymet is használ, annak nem kell tartania az ínybetegségtől, melynek fennállása kétszeresére növeli a szívbetegség kockázatát.
Az összefüggés a baktériumok okozta gyulladás: a súlyos ínybetegségben szenvedők vérében négyszer magasabb az endotoxinoknak nevezett, bakteriális eredetű vegyületek aránya, mint az egészséges embernél, márpedig ezek a mérgező anyagok gyulladáskeltő immunválaszt gerjesztenek. Az így kialakuló krónikus, szisztémás gyulladás nagymértékben elősegíti az erekben a plakk-képződést, vagyis érszűkülethez vezet.
Jótékony étcsokoládé. A kutatások szerint elősegíti az erek rugalmasságának megőrzését, és a vérnyomást is csökkenti, ha mindennap bekapunk egy-két kocka keserű csokoládét. A tej- vagy a fehér csokoládé nem használ!
Összefoglalás
Ez a lerakódás érszűkülethez, vérrögképződéshez (trombózishoz) és az ér elzáródásához vezethet. Némely fertőzés, például az ínybetegség, valamint a zsigeri szervek elhájasodása (hasra hízás) ugyancsak kiváltó ok lehet, mert gyulladáskeltő vegyületeket juttat a véráramba, melyek elősegítik a plakk-képződést.
Figyelmeztető tünetek. Erős szívtáji szorító fájdalom (angina pectoris), amit az idéz elő, hogy a szívizom nem jut elég oxigénhez. A fájdalom kisugározhat a hátba, az állba, a vállba, a nyakba, a karba. Rendszerint hirtelen lép fel, mozgás hatására rosszabbodik, pihentetésre javul.
Új fejlemények. A rossz házastársi kapcsolat, az örökös ellenségeskedés káros a szívnek. Amerikai kutatók százötven házaspárt kérdeztek ki egy kényes, indulatokat kiváltó kérdésről. Kiderült, hogy akik összevesztek a témán, azoknál a nők és a férfiak körében egyaránt 30 százalékkal gyakoribb az érelmeszesedés (függetlenül attól, hogy kié a domináns szerep a párkapcsolatban), mint azoknál, akik békésen vitatkoztak. Az érelmeszesedés oka az előrehaladott plakk-képződés.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.