Kéz és láb bőrbetegségei, az ápolás szabályai
Kezünk és lábunk bőre a mindennapos élet- és munkatevékenységünk során sérüléseknek és betegségeknek leginkább kitett szervünk. A munkavégzés során számtalan károsító tényező érheti. Leggyakrabban fizikai és vegyi ingerek érik. A sérüléseken telepszenek meg a legkönnyebben a kórokozó mikrobák. Ezek a károsodások nehezen előzhetők meg. (Gyakran az alkalmazott tisztítószerek túlszárítják a bőr szarurétegét.)
Izzadás mértéke
A napi verejtéktermelés 600-800 grammra tehető, de aki erősen izzad, annál ennek 8-10-szeresét is elérheti. A verejtékmirigyek működését elsősorban a test felhevülése fokozza. A nyári meleg vagy az erős izommunka (például futás) hatására ezért erősödik az izzadás.
A legtöbb gondot a tenyér és a talp fokozott izzadása okozza. A lábizzadás inkább a férfiak, a tenyéri és a hónalj i izzadás viszont többnyire a fiatal nők panasza. A verejtékezést ezeken a testtájakon nem a hőmérséklet emelkedése, sokkal inkább az idegrendszer izgalma okozza, ezért izzadnak hideg környezetben is ezek a bőrfelületek. Főképpen a fiatalok közül soknak a legkisebb izgalom hatására is nyirkos lesz a tenyere. Az ilyen egyének a kézfogást is kerülik, mert az esetleg bekövetkező izzadástól való félelemérzés is megindíthatja a fokozott verejtékezést.
Amikor az izzadás rossz szagú lesz
Növeli a kellemetlenséget, hogy az izzadás rossz szagúvá válik, amint bomlani kezd (a bőr felszínén nyíló verejtékmirigyek friss váladéka ugyanis szagtalan). Bomlás közben a verejték vegyhatása is megváltozik: lúgos lesz. A lúgos környezet viszont a gombák szaporodásának kedvez. Ezért is szorgalmazzuk a rendszeres lábmosást a lábujjak közti gombás fertőzés megelőzésének egyik eszközeként.
Az erős izzadás csökkentése és az ebből származó kellemetlen szag megszüntetése sok embert érintő kérdés. A felázott szarurétegen át könnyebben jön létre fertőzés, és a verejtékben oldódó vegyi anyagok elősegítik az ekcéma keletkezését. Hasznos a folyadékbevitel megszorítása, az enyhe nyugtatók szedése. A mirigyműködést csökkentő gyógyszerek is eredményesek lehetnek.
- Napvédelem nyáron és télen
- Lázas állapot bőrjelenségekkel (vörheny, rubeola, bárányhimlő)
- Pikkelysömör kezelése
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A külső helyi kezelések hatása többnyire azon alapszik, hogy az alkalmazott szerek következtében a verejtékmirigyek kivezető nyílása beszűkül vagy elzáródik. Ezzel azonban nemcsak a verejték kiürülését, hanem a verejtéktermelést is mérsékelni lehet.
Izzadás csökkentése
A kézizzadás enyhül gyakori, 40-50 °C-os fürdetésre vagy 1-5%-os konyhasóoldatos kézáztatásra. Az izzadság szaga elsősorban gyakori szappanos-vizes lemosás és sűrű fehérneműváltás révén csökkenthető. A cipőt és a felsőruhát is cserélgetni kell. Mivel a szagtalan verejték a baktériumok által okozott bomlás hatására válik bűzössé, helyénvaló a mosdóvízhez enyhe fertőtlenítőszert is keverni.
Száraz bőr
Az olajos és vegyi anyagokkal dolgozók között gyakori a kéz bőrének száraz, repedezett, idült gyulladása. A szabadban, hideg szélben dolgozók kezét vörössé, szárazon hámlóvá teszi a szeles idő.
Körmünk ápolása
Körmünk rendszeres nyírása, tisztítása és ápolása igen fontos. A hosszú körmök alatt kórokozók milliói húzódnak meg, és így a fertőzést (főleg viszketéskor, vakarás közben) testünk bármely területére elvihetjük.
Apró sérülések kezelése
Kezünk apró sérülései könnyen gennyes bőrbetegségek fertőzési kapui lehetnek. Az ujj közökből gombás fertőzések indulhatnak ki, amelyekhez később idült körömágy gyulladás, körömgombásodás vagy kézfeji ekcéma társulhat. A kezek háti felszínén vagy a tenyereken vírusos, szemölcsös növekedékek szaporodhatnak el, amelyeket kezünkkel más bőrterületekre is szétszórhatunk. Vegyi anyagok bőrrel érintkezve égő, túlérzékenységi bőrgyulladást okozhatnak, de bőrártalomként nem ritkák az égési vagy fagyási sérülések sem.
A kéz tisztítása és ápolása
A kéz mosására általában a meleg víz, a szappan és puha kefe szolgál. Ennél jobb tisztítószert ma még nem tudunk ajánlani. A szennyező munkafolyamat befejezése után azonnal meg kell mosni a kezet, mert a szennyeződést okozó anyagok nemcsak tisztátalanságot jelentenek, hanem gyakran gyulladást vagy ekcémát is előidézhetnek a bőrön.
Ne válasszunk olyan kéztisztító szert, amely elvékonyítja, sebezhetővé teszi a hámréteget. A zsíroldó szerek kioldják a bőr saját zsírszerű anyagait is, így a zsírtalanított, száraz szaruréteg repedezik, sérülékeny. Emellett ezen anyagok egy része önmagában is alkalmas ekcéma előidézésére. Hasonló káros hatást fejtenek ki a szintetikus mosószerek.
Lábunk ápolása
Lábunk állandó használata megköveteli a rendszeres, gondos ápolást. A kényelmetlen lábbelik viselete, a tartós nyomás a talpon bőr-keményedéseket okozhat. Súlyosabb esetben fájdalmas körömágygyulladások, benőtt körmök és csonttorzulások, bütykök (28. kép) keletkezhetnek. Nem elegendő ezek kozmetikai vagy szakorvosi kezelése, mert tartós eredményt csak a kiváltó ok megszüntetése biztosíthat.
A bőr- és körömelváltozások általában fájdalommal és lábizzadással járnak. Az izzadt láb bőrének hámrétege fellazul – vagy lúgossá válik -, így a kórokozó baktériumok, gombák és vírusok igen könnyen elszaporodnak rajta.
Gombás fertőzés és kezelése
Hosszan tartó és kellemetlen a láb gombás bőrfertőzése, amely legtöbbször az ujj közökből terjed a talpakra és a lábak háti felszínére. Ha a fertőzés a körmöket is megtámadja, azok megvastagodnak, törékennyé válnak és legtöbbször elszíneződnek. Környezetükben viszkető hólyagocskák vagy száraz repedésekkel tarkított bőrhámlás észlelhető.
Okozói a sarjadzó- és fonálgombák. A gombák az emberi szervezetben könnyen megtelepednek, növekednek. A láb és a kéz körmeit megbetegítő gombák ugyanazon csoportba tartoznak, mint a lábujjak közének hámlással, berepedéssel járó elváltozását okozók. Noha ez nem köztudott, a gombás körömfertőzés (onychomycosis) igen gyakori probléma.
A gombás körömfertőzés majdnem mindig együtt jár az „atléta-lábbal”, amely a leggyakoribb gombás fertőzés. Igen könnyen terjed, általában közösen használt törülköző, közös öltözők, uszodák nedves padlója a fertőzés forrása. Azok a gombák, amelyek a lábujjak közötti kipállást, bőrgyulladást okozzák, átterjedhetnek a körmökre is.
Körömfertőzés
A körömfertőzést elég nehezen lehet felfedezni, különösen akkor, ha csak egy köröm fertőződött. A gombák általában a köröm csúcsa alatt vagy szélén tapadnak meg, és nem okoznak fájdalmat. A köröm először vastagodni kezd és elszíneződik, fehér vagy sárgás foltok mutatkoznak. Fokozatosan ellágyul és szétmorzsolódik, elsötétedik, mivel szennyeződés és levegő jut be a hasadékokba. Az egész köröm szétmállhat vagy teljesen leeshet. A körömfertőzés kellemetlen és fájdalmas szövődményekhez vezethet. Gondot okozhat a cipőviselésben is, mivel a lábujjak elvesztik a védelmet nyújtó körmöket, és nyomásra érzékennyé, fájdalmassá válnak.
Orbáncos fertőzés
A repedéseken keresztül baktériumok juthatnak a bőr nyirokereibe és sokszor órák alatt magas lázzal járó orbáncos fertőzés alakulhat ki.
Vírusos szemölcsök
A kéz vírusos szemölcseihez hasonlóan a talpakon is keletkezhetnek a bőr megkeményedését – és járáskor szúró fájdalmat – okozó fertőzéses bőrelváltozások, talpi szemölcsök, amelyek kezeletlenül, az állandóan izzadó bőrön gyorsan szaporodnak. Uszodák, fürdők fertőzött padozata, lábrácsai, fertőzött cipők, papucsok a fenti bőrbetegségek gyakori fertőzési forrásai lehetnek.
Lábak szárazon tartása
A naponkénti alapos lábmosás, a lábak szárazra törlése, a körmök rövidre vágása, a fertőtlenítő és szárító hintőporok alkalmazása, a fertőzött lábbelik fertőtlenítése a megelőzés egyszerű, de hatékony eszközei. Különösen fontos a láb rendszeres ápolása, erős megterhelés után.
Cipő
A cipők helyes viselete, vízhatlansága, tisztán tartása és fertőtlenítése a lábak egészségének biztosítékai. A lábbelik egyszerű, gyors fertőtlenítése formalingőzzel történhet. Kivitele a következő: 10-20 csepp formalinnal átitatott vattacsomót kell a cipőbe helyezni és két napra légmentesen be kell csomagolni. Ajánlatos ezután a cipőket egy-két napig szellőztetni, mert a formalin káros a láb bőrére.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.