• antidiabetikus diéta

Keményítőt tartalmazó zöldségek (antidiabetikus diéta 5.)

A szénhidrátokban gazdag keményítőtartalmú zöldségadagoknak durván ugyanannyinak vagy ugyanolyan súlyúnak kell lenniük, mint a fehérjeadagoknak, de ez függ attól, hogy mennyit nyom egy élelmiszer – például ha valaki csirkét eszik rizzsel, a rizs tálalási adagja valamivel nagyobb, mint csirkéé, de a kettő súlya nagyjából egyforma, mivel a csirke tömör és nehéz, a rizs pedig viszonylag könnyű.

Nézzük meg, hogy a különböző keményítőtartalmú zöldségekből milyen mennyiséget ehetünk meg, hogy a határon belül maradjunk, és 3 GL maradjon a tányér felét elfoglaló nagyon alacsony GL terhelésű zöldségeknek.

A keményítőtartalmú zöldségek GL értéke

Amint látható, van néhány egyértelmű nyertes. A. teljes kiőrlésű lisztből készült tészta – például a spagetti – és a barna rizs sokkal jobb, mint a fehér tészta és a fehér rizs. (Mint korábban láttuk, a barna basmati rizsnek van a legalacsonyabb glikémiás terhelése az összes rizsféle közül.) A répa és a tök sokkal jobb, mint a burgonya. A főtt burgonya jobb a sütőben sült krumplinál, ami viszont jobb az olajban sültnél.

Ezen ételek közül talán némelyik újdonság lehet. Ha így van, érdemes kipróbálni a Quinoa mogyorós ízét és a tökfélék gazdag zamatát. Aki szereti a tésztát, az fájdalommentesen át tud állni a teljes kiőrlésű változatra. Ugyanúgy kell megfőzni, mégis többet ehetünk meg a finomítatlan változatból karcsúságunk megőrzése mellett.

Együnk babot és lencsét!

Bab és lencse

Beszédes tény, hogy a világ legkövérebb népei közül sok már alig eszik babot és lencsét. Ezek a legjobb ételek a vércukorszint kiegyensúlyozására, továbbá a fehérjék és szénhidrátok megfelelő elegyének biztosítására. Ez a ritka kettős hatás tartja alacsonyan glikémiás terhelését.

A lencse és a szója – amely egy olyan babféle, amit inkább tófűként vagy tejként fogyasztanak – alacsony értékének másik oka az, hogy egy olyan anyagot tartalmaznak, amely megakadályozza az amilóz megemésztését, tovább lassítva a felszívódását. Napi egy adag szója, akár szójatejként, akár tófűként, több mint 10%-kaí csökkentheti az LDL-koleszterin mennyiségét.

Bármely, babot vagy lencsét tartalmazó ételnél meglehetősen nagyvonalúan lehet bánni az adag méretével, mivel a fehérje és a szénhidrát is ugyanabból az élelmiszerből származik. Mindamellett ha fehérjeforrásként ilyen ételeket eszünk, akkor csak fele adag legyen a szénhidrátban gazdag étel, ne pedig ugyanannyi. Például ha lencseragut készítünk két személy részére, akkor felhasználhatunk egy bögre nyers lencsét és egy bögre nyers barna rizst. Ennek természetesen az a magyarázata, hogy a lencséből már jelentékeny mennyiségű szénhidráthoz hozzájuthatunk.

Ennyit ehetünk meg ahhoz, hogy 7 GL-en belül maradjunk, feltéve, hogy nem eszünk mellé valamilyen más keményítőtartalmú zöldségfélét is. (A babkonzervekben általában nagyjából 225-245 gramm bab van.)

A bab, a csicseriborsó és a lencse GL értéke

Aki nem vegetáriánus, az talán viszonylag kevéssé ismeri a babot és a lencsét. Talán találkozott már lencsefőzelékkel, sült babbal, hummusszal vagy sólettel, de még sosem tett egy csomag vagy egy doboz lencsét a bevásárlókosarába. Pedig ezek a remek élelmiszerek, amelyeknek roppant élvezetes az ízük és az állaguk, a világ összes kiváló konyhaművészetében megtalálhatóak – gondoljunk csak az olyan klasszikus ételekre, mint amilyen a babos pirítós.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.