Élelmiszerek

Bab származása, alkozóelemei, élettani hátasi

Vannak országok, például India, Görögország vagy Mexikó, amelyekben bizonyos nemzeti eledelek elképzelhetetlenek bab nélkül. A hüvelyesek a gazdag ballasztanyag, ásványi anyag és nyomelem mellett számos vitamint is tartalmaznak. Nem csoda, ha nem csak a vegetáriánusok nyúlnak ehhez a sokoldalú erőforráshoz!

Honnan származik a bab?

A mexikói és perui indiánok már 6000 évvel ezelőtt is ter­mesztettek babot. Ezt a pillangós virágú növényt a spa­nyol és portugál felfedezők hozták magukkal Európába és Afrikába. Ma már világszerte elterjedt. Az ókori görögök­nél és rómaiaknál bizonyos babfajtáknak mágikus jelen­tőséget tulajdonítottak. A fekete mintázatú disznóbab pél­dául halotti szimbólum volt. Az ázsiaiak már régóta hagyományos gyógyszerként alkalmazták. Egészséges összetevői miatt böjtös időszakban ma is kedvelt élelmi­szer.

A 17. századig túlnyomórészt csak szárazbab for­májában fogyasztották, elsősorban hosszú eltarthatósága miatt kedvelték. A szegényebb néprétegek körében a kia­dós étkezés képéhez hosszú időn át ez a hüvelyes kap­csolódott. Csak a 18. századtól kezdték a babot zöldbab formájában, frissen is fogyasztani.

Milyen alkotóelemekből áll?

A zöldbab jelentős mennyiségű fehérjét, szénhidrátot és ballasztanyagot tartalmaz, valamint egy kevés zsírt. Ás­ványianyag-tartalma számottevő: elsősorban káliumot, de viszonylag jelentős mennyiségű kalciumot, magnéziu­mot és foszfort is tartalmaz. A vas és a mangán mellett van benne többféle vitamin is, ezek közül jelentősebb mértékben C-vitamin, niacin és folsav.

Emellett van benne még többféle B-vitamin, pl. B1, B2, B6 és pantoténsav, továbbá béta-karotin. A többi hüvelyeshez hasonlóan a babban is találhatók másodlagos növé­nyi anyagok: szaponin és polifenol, amelyek igen pozitív hatást gyakorolnak szervezetünkre.

Legfontosabb tudnivalók a babról dióhéjban

  • 100 g szárazbabból fedezni tudjuk
  • a napi ballasztanyag-szükséglet több mint felét, valamint folsav- és vasszük­ségletünket.
  • A disznóbab rendkívül jó fehérjeforrás. A fehér babok általában kevésbé ízlete­sek, ezt némi fűszer és fűszernövény hozzáadásával egyenlíthetjük ki. A szá­razbabot mindig csak főzés után sózzuk meg, különben nem puhul meg.
  • A mélyhűtött babot rövidebb ideig kell főzni, mint a frisset, mert a fagyasztási eljárás megváltoztatja a növény sejt­szerkezetét.
  • A szárazbabot dobozban vagy tálkában könnyen kicsíráztathatjuk. A mungóbab erre különösen alkalmas.
  • A hagyományos kínai gyógyászat sze­rint babot délután vagy kora este cél­szerű fogyasztani, mert akkor könnyeb­ben emészthető.
Egészségünkre gyakorolt hatása: A ballasztanyagokban gazdag bab ideális karcsúsító főzelékfé­le, amely egyenletes vércukor­szintet biztosít, és véd a civilizá­ciós betegségekkel szemben.

Egészségtani jelentősége

A növényi fehérjék serkentik a szervezetünkben végbeme­nő megújulási és sejtosztódási folyamatokat. A bab ma­gas káliumtartalmának köszönhetően vízhajtó hatású, így hatékony a magas vérnyomás elkerülésében. Több össze­tevőjének köszönhetően kiváló tápanyagot szolgáltat az idegrendszernek: a niacin aktivizálja azokat az enzimeket, amelyek a vassal és a folsavval együtt serkentik a vérkép­zést, azt a folyamatot, amely megadja a startlövést az idegrendszer és az agy zavartalan működéséhez.

A mag­nézium és pantoténsav kettőse pedig arról gondoskodik, hogy még kényes helyzetekben se jöjjünk ki a béketűrés­ből. A pantoténsav emellett segíti a sebgyógyulást is. A szaponinok és a polifenolok rákmegelőző hatásúak, védenek a különféle kórokozók ellen, erősítik ellenálló ké­pességünket.

A szaponinok ráadásul csökkentik a kolesz­terinszintet, a polifenolok pedig gyulladásgátlók és szere­pet játszanak a trombózis megelőzésében. Igaz, hogy a babban található ballasztanyagok puffasztanak, de ked­vező hatásuk kárpótol ezért: egészséges bélflórát biztosí­tanak, így a bélrendszer hozzászokik a hüvelyesekhez.

Egészséges élvezet

A zöldbabot legalább 10 percig kell főzni, hogy a mérgező hatású fazin lebomoljon, és hatástalanná váljon. A babnak még egy ke­véssel több főzési időre van szüksége.

Heringes zöldbabsaláta

Hozzávalók (2 személyre)

50 dkg rózsaburgonya, 40 dkg zöldbab, só, 2 szem mogyoróhagyma, 1 alma, 1 evőkanál citromlé, 10 dkg sós heringfi­lé, 1-2 evőkanál fehérborecet, 5 evőkanál zöldségalapié, őrölt bors, 1 evőkanál olaj

Elkészítés

A burgonyát meghámozzuk és kockákra vágjuk. A zöldbabot darabokra vágjuk. A burgonyát és a babot sós vízben kb. 10 percig főzzük. A főzővizet leöntjük, a zöld­ségeket hideg vízzel leöblítjük, lecsöpögtet­jük. A mogyoróhagymát megtisztítjuk, kari­kákra vágjuk. Az almát megmossuk, negyedeljük, vékonyan felszeleteljük, cit­romlével meglocsoljuk. A halat leöblítjük, lecsöpögtetjük, apró darabokra vágjuk. Mindezeket nagyobb keverőtálba tesszük. A maradék hozzávalókból öntetet készí­tünk, és az előkészített salátához keverjük.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.