Koleszterin mérése
A koleszterin- és a trigliceridszint mérése
Magyarországon kötelezően a kismamáknál szűrték eddig a koleszterint szintet, de jelenleg tervezési fázisban van egy nemzeti szűrőprogram, amely számos általános fizikális szűrővizsgálatot kötelezővé tenne.
Mindazonáltal az is fontos, hogy ne csupán az összkoleszterinszinttel legyünk tisztában, hanem azzal is, hogy ebből mennyi a HDL- (a „jó” típusú) és az LDL- (a „rossz” típusú) koleszterin aránya. Az alacsony HDL-szint épp olyan fontos kockázati tényező, mint a magas koleszterinszint, mivel a HDL-molekulák segítik a fölös koleszterin erekből való távozását. A cukor közvetlenül növeli az LDL-alakban előforduló koleszterin arányát,14 ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz HDL-alakban, ami a szervezet számára azért rossz, mert ez több egészségtelen koleszterint jelent. Ha a HDL szintje alacsonyabb 1,04 mmol/l-nél, ez metabolikus szindrómát és magas diabéteszkockázatot jelez.
Általában a koleszterinszintnek 6 alatt, ideális esetben 5 alatt kell lennie, és legalább a harmadának HDL formájában. Tehát ha a koleszterinszint 6, de a HDL-szint 3 (az arányszám: 2, ami azt jelenti, hogy a koleszterin fele „jóindulatú”), ez jobb, mintha a koleszterinszint 5 lenne, a HDL-szint pedig 1.
Talán még ennél is fontosabb a vérben lévő zsírok, azaz a trigliceridek szintje.
Ennek nem szabad 3,9 mmol/l-nél magasabbnak lennie.
Egy amerikai tanulmány szerint a felnőttek mintegy harmadánál ennél magasabb, azoknál pedig, akik túlsúlyosak és nem végeznek testmozgást sokkal magasabb ez az arány.15 Magas zsírtartalmú ételek (mint amilyenek a vörös húsok), vagy sok tejtermék, sok cukor fogyasztása esetén, esetleg „magas glikémiás” étrenden (ami sok feldolgozott ételt jelent) élve megnő a trigliceridek mennyisége, különösen, ha mindehhez inzulinrezisztencia vagy túl sok alkoholfogyasztás párosul.
Bizonyos gyógyszerek, főleg a fogamzásgátló tabletták, a szteroidkészítmények (amelyek kortizonon alapulnak) és a vérnyomáscsökkentés céljából adott vízhajtók szintén növelhetik a trigliceridek mennyiségét.
A trigliceridek szintjét rendszerint orvosi rutinvizsgálatok során ellenőrzik. Ha kérünk a leleteinkből egy példányt, ezt az értéket is megtalálhatjuk rajta. De ha korábban már megmérettük a koleszterinszintünket, akkor jó eséllyel a triglicerideredményeinkkel is tisztában vagyunk.
A kettő egymásra hatása
A legeslegjobb előrejelzést állapotunkról a HDL és a trigliceridek aránya adja. Amikor megnő a trigliceridszintünk, az közvetlen válaszadás a megnövekedett zsír mennyiségére, amely vércukorszintünk megugrásából fakad. Ha még emlékszünk rá, ennek az az oka, hogy a máj zsírokká alakítja a vérben lévő fölös cukrot, amivel az inzulin nem tudott megbirkózni.
Ahogy egyre gyakoribbá válnak a vércukorgörbe kiugrásai, annál több lesz az LDL-koleszterinünk és kevesebb a HDL-koleszterinünk. A jó egészséghez az kell, hogy a HDL-koleszterin szintje magas, a triglicerideké pedig alacsony legyen.
A metabolikus szindrómához kapcsolódó egyéb egészségügyi problémák
Akárcsak a diabétesz és a szívbetegségek, a rák, a depreszszió, a memóriaromlás, a terméketlenség, az impotencia és a korai öregedés – mind köthetőek a metabolikus szindrómához. Ezek a bajok gyakoribbak diabéteszes embereknél, így a metabolikus szindróma leküzdésével ezeknek a problémáknak a kockázata is lecsökkenthető, sőt a már meglévőktől való megszabadulást is segíti. A kutatások megerősítették a következők kockázatát:
Rák. A Harvard School of Public Health, vagyis a Harvard Egyetem Népegészségügyi Intézetében dolgozó dr. Walter Willett szerint a rák miatti halálesetek férfiak esetében 14, nők esetében 20%-a társítható az elhízáshoz, míg mindkét nem esetében 30 %-a a dohányzáshoz. Aki a 18 éves kora óta eltelt évtizedek mindegyikében hízott, annál a rák kockázata durván megduplázódott. Továbbá a menopauzán átesett nők, ha magas az inzulinszintjük, kétszer akkora kockázattal néznek szembe a mellrákot illetően. Az alacsony glikémiás étrend lecsökkent mell-, bél-, petefészek és méhnyálkahártyarák-kockázattal jár együtt.
Jegyezzük meg: kevesebb édesség!
Az édességek rendszeres fogyasztása, beleértve a kekszet, a jégkrémet, a mézet és a csokoládét, szintén növelik a mellrák kockázatát. Egy több mint 5000 olasz nővel végzett felmérés eredményei rámutattak, hogy ez a hatás jelentős lehet: „Ha az adatok valóban helytállóak [ha a kis mintán elvégzett felmérés eredményeit ki lehet terjeszteni a teljes népességre], a gyakori édességfogyasztás miatti megnövekedett kockázat a mellrákos eseteknek akár 12%-áért is felelhet” – állítják a kutatók.
Depresszió. Amint azt egy Finnországban végzett tanulmány megerősíti, azok, akik még nem depressziósak, de kismértékű metabolikus szindrómájuk van, kétszer nagyobb valószínűséggel fognak 7 év múlva depresszióval küzdeni,26 továbbá a metabolikus szindrómában szenvedő gyerekek felnőve nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak.27
Memóriaromlás. Mind a metabolikus szindróma, mind az inzulinrezisztencia szoros kapcsolatban áll a memóriaromlással. Kutatások rávilágítottak, hogy minél súlyosabb az inzulinrezisztencia, annál nagyobb az Alzheimer-kór és a demencia kockázata, az idősebb nőknél pedig, ha metabolikus szindrómájuk van, négyéves időtávon csaknem kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki kognitív zavar.
Ami a férfiakat illeti, minél túlsúlyosabbak, annál jobban hanyatlik koruk előrehaladtával az emlékezőképességük. Az inzulinrezisztencia mind a szívbetegségek, mind az elbutulás kockázatát növeli.
Impotencia és terméketlenség. Mind a metabolikus szindróma, mind pedig a hasi súlyfelesleg csökkent termékenységhez vezet, ami a diabétesznek szintén egy olyan jellemzője, amely túlságosan is gyakori. A serdülők között aggasztó trend a PCOS terjedése, ami szoros kapcsolatban áll az inzulinrezisztenciával, és ugyanazokkal a gyógyszerekkel kezelik, mint a diabéteszt. A PCOS-ben szenvedő fiatal nőknek magasabb a koleszterin- és alacsonyabb a HDL-koleszterinszintjük, valamint rezisztensebbek az inzulinnal szemben, mint egészséges kortársaik.
A D-vitamin bevitele együtt jár a metabolikus szindróma kockázatának csökkenésével.
40 újabb kutatások pedig azt találták, hogy ennek hiánya hozzájárulhat a terméketlenséghez. Európában és az északi féltekén élő emberek szervezetéből sok esetben hiányzik ez a vitamin, amelyet főként a napból nyerünk, de a D-vitamin pótlásával a policisztás petefészek szindrómában szenvedőknél is javulás tapasztalható. Más alapvető tápanyagok, mint a cink, a C-vitamin és az esszenciális zsírok, szintén létfontosságúak a hímivarsejtek termelődéséhez és működéséhez.
Azt is tudjuk már, mekkora kockázatokkal kell szembenéznünk és milyen teszteket kell elvégeztetnünk, ha még nem tettük meg. Lehetséges, hogy sokan máris észlelték magukon a gyakori egészségügyi problémák valamelyikét. Mégis, az egyszerű igazság az, hogy igen könnyű megfordítani ezt az egész folyamatot, felszámolni a károkat és visszanyerni az egészséget. Ennek mikéntjét” fogom kifejteni a következő fejezetben.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.