• cukorbetegség
• hormonok
• táplálkozás

Így függ össze a táplálkozás és a hormonok – Testünk hírvivői

A hormonok a különféle szervek működését serkentő vegyületek. Előállításukhoz energiára és tápanyagokra van szükség, ezért az étrend közvetlen hatással van a hormonális rendszerre. Ennek az ellenkezője is igaz: egyes hormonok befolyásolják az étvágyat és az ételek által kiváltott reakciókat. A belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok a vérárammal jutnak el ren­deltetési helyükre, ahol a különféle sejtek működésének szabályozásá­ban fontos szerepük van.

A hormonok sokféle sejtfunkci­ót szabályoznak. Például az inzu­lin a sejteket a vérből vércukor felvételére utasítja, és ezáltal csök­kenti a vércukorszintet.

• A gasztrin a gyomornyálkahártya sejtjeit sósavtermelésre ösztönzi, és így elősegíti az emésztést; az adrenalin a mellékvesében stressz hatására választódik ki
• az endorfinok természetes fájdalomcsillapítóként hatnak
• a tiroxin az anyagcse­rében játszik kulcsszerepet
• míg a szerotoninnak szere­pe van a kedélyállapotunk és étvágyunk alakulásában

A kiegyensúlyozott ét­rend általában elegendő az egészséges hormonháztar­tás fenntartásához. Emellett a testsúlyunkra is ügyel­nünk kell, mert az elhízás felboríthatja a hormoná­lis egyensúlyt. A cukor­betegségben vagy más, a hormonrendszer zavará­val összefüggő betegség­ben szenvedőknek gyógyszeres ke­zelésre van szükségük, a tudatos táplálkozás azonban a legtöbb esetben lényegesen enyhíti a tüne­teket.

Forgalomirányítás

A hormonok egy fino­man és pontosan beállított rendszerben működnek. Ha zavar támad, a rendszer azonnal korrigál, és ebben sokat segíthet a megfelelő táplálkozás.

Cukorbetegség és diéta

Az emésztésünk során lebontott táplálékokból szőlőcukor (glükóz) szívódik fel a vérbe: emelkedik a vércukorszint. A hasnyálmirigy­ben termelődő hormon, az inzulin szabályozza a vérbe kerülő glükóz mennyiségét. Az inzulin a sejtek glükózfelvételében is szerepet ját­szik. A cukorbetegek szervezeté­ben nem termelődik elegendő inzulin, vagy a sejtjeik nem reagál­nak megfelelően a hormonra.

Így, bár vércukorszintjük magas, sejtje­ik nem jutnak energiához, cukor­hiányban szenvednek. A cukorbe­tegség súlyos betegség: hosszú távon érelmeszesedést, koszorúér­betegséget, idegkárosodást, vese­problémákat, látási zavarokat és egyéb szövődményeket okoz. Két fő típusát különböztetik meg:

Az inzulinfüggő (l-es típusú) cukorbetegségben a hasnyál­mirigy egyáltalán nem termel inzulint. Ez viszonylag ritka; általában 30 éves kor alatt alakul ki. Inzulin adásával, valamint zsírban és finomított cukorban szegény étrenddel kezelhető.

A nem inzulinfüggő (Il-es típusú) cukorbeteg­ségben a hasnyálmirigy termel ugyan inzulint, de a sejtek nem reagálnak rá. A cukorbetegek 90%-a ebben szenved. Mivel általában 40 év felettieknél alakul ki, időskori cukorbetegségnek is hívják. Enyhébb lefolyású esetekben megfelelő étrenddel kezelhető, míg a súlyosabb esetek gyógysze­res kezelést igényelhetnek.

A tökéletes egyensúly. A kagylótésztá­ból, olajbogyóból és bazsalikomból készült saláta segít az egyenletes vércu­korszint fenntartásában.

Mi a teendő?

Cukorbetegként sem kell lemonda­nunk a finom ételekről, viszont jobban oda kell figyelnünk arra, hogy mennyit és mikor eszünk, így megelőzve a vércukorszint ingado­zását. A cukorbetegek fokozottab­ban veszélyeztetettek a szív- és ér­rendszeri betegségek szempontjá­ból, ezért minél kevesebb zsírt fogyasszanak!

A vércukorszint szabályozása

Minél gyorsabban bomlik le a szénhidrátban dús étel az emész­tőrendszerben, annál gyorsabban emelkedik a vércukorszint. Mint­hogy a cukorbetegek hajlamosak a vércukorszint ingadozására, a legjobb, ha minimálisra csökken­tik a nagy ingadozásokat okozó magas glikémiás indexű (GI) éte­lek fogyasztását.

A vércukorszint stabilizálásának legbiztosabb módja az elsősorban alacsony glikémiás indexű ételeket tartalmazó étrend. Ilyenek például a teljes kiőrlésű gabonából készült, és oldható rostokban gazdag táplá­lékok, mint a babfélék vagy a len­cse. Ezeket az ételeket a szervezet lassabban bontja le, és ezért a vér­cukorszintet is lassabban emelik.

Testsúlykontroll

Ha összetett szénhidrátokban gazdag élelmisze­reket fogyasztunk, a gyomrunkban kevesebb hely marad a zsírosabb ételek számára, és étvágyunk is csökken. Mindez kimondottan hasznos, ha ügyelnünk kell a test­súlyunkra; segít abban, hogy kar­csúak és egészségesek maradjunk.

Forduljunk szakemberhez (dietetikushoz) azzal kapcsolat­ban, hogy milyen táplálkozással érhetjük el a legeredményesebben a vércukorszintünk egyenletes szinten tartását. Időről időre ellen­őriztessük a vércukorszintünket is.

Cukorral vagy anélkül?

Általá­nosan elterjedt nézet, hogy a cu­korbetegeknek egyáltalán nem sza­bad cukrot fogyasztaniuk. Ez így nem egészen pontos és igaz. Ha nyakló nélkül éhgyomorra fogyasz­tunk magas cukortartalmú ételeket vagy italokat, a vércukorszintünk hirtelen a magasba szökik. De ha rostdús élelmiszerekkel együtt fo­gyasztunk cukrot, a vércukorszint csak mérsékelten emelkedik, mivel a rostok jelentősen lassítják a cuk­rok lebontását és felszívódását.

A konyhafőnök ajánlata

Az alábbi ötletek bátran alkalmaz­hatók az egész család kosztjának elkészítésekor.

• A zsiradék nélküli főzési techni­kák, mint a grillezés, hirtelen kisütés, főzés, szárazon, zsír hozzáadása nélküli pirítás vagy a párolás mindegyike jobb, mint az olajban vagy a zsírban sütés.
• A főétkezések, de a tízórai és az uzsonna is álljon főként szén­hidrátokból: együnk tésztafélé­ket, rizst, burgonyát és teljes ki­őrlésű gabonából készült élelmiszereket!
• Együnk gyakran kis adagokat, anélkül, hogy hosszú szüneteket tartanánk étkezéseink között!
• Vaj helyett használjunk telítet­len-zsírsavtartalmú zsiradékok­ból – olíva-, napraforgó- vagy pórsáfrányolajból – készült vaj­krémet vagy margarint! Csök­kentik a vér koleszterinszintjét, és kifejezetten védik az érrendszert és a szívet.
• Vágjunk le minden zsíros részt a húsról!
• Együnk vastag, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérszeleteket, inkább a rávalókkal bánjunk ta­karékosabban! Így hamarabb jól­lakunk, és az elfogyasztott étel energiatartalma sem lesz magas.
• A húsételekhez együnk borsót, babot, lencsét, és csakis sovány húst fogyasszunk! Például, a bolognai mártás jóval lakta­tóbb, ha főtt lencsepürét keve­rünk bele. A lencse jelentősen lelassítja a vércukorszint emelke­désének sebességét is.
• A zöldségeket fogyasszuk főétel­ként, ne csak köretnek!
• Az édességekhez használjunk cukor nélkül eltett gyümölcsö­ket, alacsony zsírtartalmú joghurtot vagy zsírszegény túró­krémet!
• Tízóraira vagy uzsonnára együnk ropogós nyers zöldsége­ket! Tartsunk egy „éhségdobozt” a hűtőszekrényben, tele megtisz­tított és feldarabolt gyümölcsök­kel és zöldségekkel!
• A pajzsmirigy számára hasznos ételek

Az étrend és a pajzsmirigy

A nyakon elhelyezkedő pajzsmi­rigy termeli a szövetek anyagcseré­jét szabályozó hormont, a tiroxint. Ha a pajzsmirigy túl kevés tiroxint állít elő, az anyagcsere lelassul, és pajzsmirigyműködési elégtelenség alakul ki. Ha viszont a pajzsmirigy túl sok tiroxint állít elő, a szervezet energia-felhasználása jelentősen felgyorsul.

Pajzsmirigyünk egészsége érde­kében fogyasszunk tenger gyümöl­cseit, mivel ezek a pajzsmirigy mű­ködésére kedvező hatást gyakoroló cinkben és jódban gazdagok. A pajzsmirigy működését a C-vita­min és a B-vitaminok is elősegítik.

Hormonális szabályozás

Az ösztrogén nevű női nemi hormon nemcsak a női nemi szervek, a méh és az emlők állapo­tát befolyásolja, hanem védi a fogamzóképes korú nőket a csont­ritkulással és a szív­betegségekkel szemben is. A túl magas ösztrogénszint viszont ve­szélyes, emelheti a méhrák kiala­kulásának kockázatát.

Fitoösztrogének. Ezek a külön­böző növényi eredetű élelmisze­rekben, például a szójababban, hüvelyesekben, dió- és mogyorófé­lékben, olajos magvakban és bogyós gyümölcsökben található vegyületek hasonlítanak az ösztrogénekre. Aktív vegyületeik, az izoflavonok, a sejtek felületén az ösztrogén hatását közvetítő fehérje receptorokhoz kötődnek, és fogamzóképes korú nőknél gá­tolják az ösztrogén hatását. A fito-ösztrogénekben gazdag táplálék ezért védhet az ösztrogének hatá­sára fellépő rosszindulatú dagana­tokkal szemben.

A szója előnyei. A szója jelentős mennyiségű izoflavont tartalmaz. A hagyományosan sok szóját fo­gyasztó kínaiak és japánok köré­ben sokkal ritkábban fordul elő az emlő- és a prosztatarák, vala­mint egyes szívbetegségek.

A hormonok és a kalcium

A szervezetben lévő kalcium nagy része a csontokban és a fogakban található, biztosítva ezek szilárdsá­gát és ellenálló képességét. A kalci­umháztartás zavara különféle problémákhoz vezethet.

A kalciumszint szabályozásában a mellékpajzsmirigyekben termelő­dő parathormon és kalcitonin, va­lamint a D-vitamin játszik szere­pet. D-vitamin akkor keletkezik, amikor a bőrt ultraibolya sugara­kat tartalmazó napsugárzás éri. Nem szabad azonban a D-vitamin­ban gazdag ételekről sem megfe­ledkeznünk. A D-vitamin legjobb forrásai a zsíros húsú halak, a tel­jes zsírtartalmú tej és tejtermékek, a margarin és más vitaminnal dúsított élelmiszerek, mint például a lefölözött tejből készített tejpor, és egyes gabonapelyhek.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.