Nézzünk szembe a gyilkossal! Vegyük észre az árulkodó jeleket!
Tény hogy egészségesnek hisszük magunkat, egészen addig, míg az orvos betegnek nem nyilvánít minket.
A „szürkeség” korszaka
Tudjuk, hogy az ember húsz és harminc éves kora közt, a fejlődési fázis végén van egészségi állapota csúcsán.
Ma már megvan a lehetőség arra, hogy megértsük, mi történik abban a fázisban, amelyben még a szervi megbetegedés előtt megváltoznak a biokémiai folyamatok, és lehetőségünk van közbelépni és nyakon csípni sok krónikus betegséget.
Nézzük napjaink krónikus degeneratív betegségeinek titkos „küldötteit”
Ezek a „küldöttek” az oxidatív stressz, az inzulinrezisztencia, a glikáció és a gyulladás.
- Az oxidatív stressz: Magas oxidatív stresszt mérhetünk olyan betegségeknél, mint például az érelmeszesedés, a krónikus fáradtság-szindróma, a szívinfarktus, az Alzheimer- és a Parkinson-kór. Léteznek olyan laboratóriumi tesztek, amelyek mérni tudják az oxidatív stressz mértékét és az általa okozott károkat.
- Inzulin rezisztencia: A mechanizmus a következőképpen zajlik: ha az étkezésünkben túl sok a cukor és a szénhidrát, fokozódik az inzulinszintézis, az inzulinreceptorok száma viszont lecsökken, hogy a nagy mennyiségű hormon ne ingerelje a sejtet. Az inzulinrezisztencia megnöveli a trombózis és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Az inzulinrezisztencia első és legfőbb oka a cukor és a finomított szénhidrátok túlzott fogyasztása.
- A glikáció: A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a cukor rátapad a vérben keringő zsírokra és fehérjékre, és ezzel meg is bénítja azokat. A glikáció akkor is problémát okoz, ha maga a szervezet generálja, de akkor is, ha kívülről visszük be, például a táplálékokkal.
- A gyulladások: A gyulladás vészreakció, és ha tartósan fennáll, nagyon káros hatása van. A gyulladásos folyamat, amely az immunrendszerünket érinti leginkább, és egy csomó biokémiai anyag révén valósul meg.
A modern étkezés korlátai és az új táplálkozási piramis – a Nutrigenomika álláspontjából nézve
Egyre több tudós osztja azt a nézetet, amely szerint a modern életmód miatti változások olyan gyorsan mentek végbe, hogy a génjeink képtelenek voltak alkalmazkodni ezekhez.
- Az izzadás okai
- A mellkasfal fájdalmának okai
- Fitten egy életen át – gyakorlatsorok
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Érthető, hogy egy primitív világban az életben maradáshoz másképp kellett élni.
A túlzott kalóriabevitel igénye és hajlamunk a hízásra is az ősidőkből eredeztethető. Ha ezt a tényt tudomásul vesszük, máris kezünkben a megoldás számos betegség megelőzésére!
Álljunk meg egy szóra, és tegyük tisztába ezt a dolgot!
A homo sapiens várható élettartama 30 év körüli volt. De most térjünk vissza a táplálkozáshoz, ami valamikor 10 ezer évvel ezelőtt drasztikusan megváltozott.
Nézzünk néhány olaszországi adatot, egy olyan ország adatait, amely a jó táplálkozási szokásairól híres.
- Minden második férfi és minden harmadik nő túlsúlyos, minden tizedik ember elhízott.
- A gyerekek 34%-a – a 6 és 9 év közöttieket is beleértve -túlsúlyos.
- 2 millió nyilvántartott cukorbeteg van az országban, és sok olyan, aki nem is tud róla.
A jó hír az, hogy táplálkozási szokásaink gyökeres megváltoztatásával a betegségek nagy része elkerülhető.
A megoldás kulcsa a nutrigenomika:
Az ember évmilliókon keresztül nomád életet folytatott, vadászott és begyűjtötte a természetből azt, amire szüksége. Táplálkozása állandóan változott, hiszen a klíma, a földrajzi fekvés és az évszakok határozták meg, hogy mit lehet enni. Bevezették a mesterséges eljárásokat, amelynek során az alapanyagokat már egészen másképp használták fel.
Nézzük milyen arányt képviselnek a modern ember étrendjében azok az élelmiszerek, amelyek egyáltalán nem szerepeltek elődeinknél!
| Élelmiszer | % |
|---|---|
| Tej és származékai | 10,60% |
| Gabonafélék és nem natúr szénhidrátok | 23,90% |
| Finomított cukrok | 18,60% |
| Növényi olaj és hidrogénezett zsírok | 17,60% |
| Alkohol | 1,40% |
| Összes | 72,10% |
Nyilvánvaló, hogy ezek az új élelmiszerek, még ha évmilliós múltra tekintenek is vissza, nagy változást jelentenek emésztőrendszerünk genetikai adottságaihoz képest.
De vajon milyen étrend felelne meg a helyes táplálkozásnak?
Néhány tudós már világosan kimutatta a modern táplálkozás hibáit és az egészségünkre gyakorolt hatását. Ahhoz, hogy megértsük a nutrigenomika és az egészséges táplálkozás lényegét, ebből kell kiindulnunk.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.