Trombózis és társbetegségek
Mi a teendő, ha a trombózis mellett rosszindulatú daganat is van a szervezetben?
Minden daganatos betegnek fokozottabb hajlama van trombózisra, mint bármilyen más, nem daganatos betegségben szenvedőnek. A két betegség társulását már 150 éve ismerjük. A tapasztalatok szaporodásával kiderült, hogy ez a kapcsolat olyan szoros, hogy sok esetben még nem látszanak a daganatos betegség tünetei, de az MVT már fellépett.
Ennek az a magyarázata, hogy a daganatsejtek olyan enzimeket is képesek (többek közt) termelni, amelyek az eddig megismert aktivációs mechanizmusokat elkerülve, közvetlenül aktiválják a kulcsfontosságú alvadási enzimeket és ezáltal meggyorsítják a trombózis kialakulását.
Ma is érvényes az a tapasztalati szabály, hogy trombózis megállapítása és gyógyítása után a betegeket kötelező daganatos betegség irányába kivizsgáltatni! Sokszor így jutunk olyan korai diagnózishoz, amivel akár a beteg teljes gyógyulását érhetjük el!
Mi a történik, ha a trombózis mellett vesebetegség is fennáll?
A veseelégtelenség (fehérjevesztéssel járó vesebetegség) vagy a rossz vesefunkciók inkább a vérzékenység veszélyét növelik, mintsem a trombózisét, ugyanakkor a művesekezelés alkalmával készített ún. Cimino fisztula gyakran betrombotizál. Néha ezt helyi fibrinolízisselfel lehet oldani, vagy katéterrel ki lehet tisztítani. Veseelégtelenségben a vérlemezkék működése is megváltozik.
Általánosságban súlyos vesekárosodás az alkalmazott alvadásgátló gyógyszerek dózisának módosítását igénylik: ezt csak szakember végezheti! Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknek kevesebb gyógyszer kell, mert nagyobb a vérzésveszély!
- Áttörés a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára
- A cukorbetegség típusai és kezelése
- A cukorbetegség és hatása az érrendszerre
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mit kell tenni, ha szívbetegség áll fenn?
Sok szívbetegség van (pl. a szívelégtelenség), ami jelentősen növeli a trombózis kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor ma, amikor igen hatékonyan és gyorsan kezeljük a szívinfarktust, a beteg sokkal hamarabb felkelhet, az MVT és tüdőembólia sokkal ritkább. Van azonban néhány szívbetegség, amelyek fennállása esetén is számolnunk kell az alvadékonyság fokozódásával, és be kell vezetnünk az alvadásgátló kezelést:
- Pitvarfibrilláció: ma már jól szabályozott a kezelés.
- Mechanikus szívbillentyű-beültetés után: egyre ritkábban alkalmazzák, ma már inkább „biológiai” billentyűket használnak: ezeknek a betegeknek azonban élethosszig tartó, intenzív alvadásgátlásban kell részesülniük!
- Szívelégtelenség: súlyos eseteiben a kamrákban képződik Ezek embolizálódva agyi érelzáródást (stroke) okoznak, ezért kell alvadásgátlást kapniuk a szívelégtelenségben szenvedő betegeknek.
Mire számítson az, aki cukorbeteg is?
A cukorbetegség igen bonyolult kórkép, gyógyításával külön orvos specialista, a diabetológus foglalkozik. A betegségnek két típusa van.
- Az l-es típusú diabéteszt csak inzulinnal lehet kezelni (a tablettás kezelés nem jó rá).
- A 2-es típus fokozatosan alakul ki, kiváltó oka lehet többek között az elhízás, csökkent mozgás, fokozott inzulin-rezisztencia. A 2-es típusban az érfalkárosodások kifejezettebbek, a vese is tönkremegy, az évek során kialakult érfal-károsodás verőeres és vénás trombózist egyaránt okozhat. Ezt kezdetben diétával, mozgással, később tablettás gyógyszerekkel, majd végül inzulinnal kezeljük.
Mindezeket figyelembe véve cukorbetegséggel társult trombózis esetén az alvadásgátló kezelésnek sokkal nagyobb jelentősége van.
Mi a teendő, ha májbetegség áll fenn?
A bármilyen okból (pl. alkoholizmus) kialakuló súlyosabb fokú májbetegség, (májzsugor stb.) sok esetben feleslegessé teszi az alvadásgátló kezelést, hiszen a májalvadási faktor-termelő képessége (is) károsodott. Enyhébb esetben, ha trombózis is fennáll, e betegek kezelése nem különbözik a nem máj-betegekétől. A súlyos májkárosodás azonban az alvadásgátlók dózisának csökkentésére késztethetik az orvost.
Milyen belgyógyászati betegségek esetén jön szóba az alvadásgátló kezelés?
A legfontosabb belgyógyászati kockázati tényezők:
- súlyos vesebetegség (nefrózis szindróma),
- súlyos szívelégtelenség,
- krónikus obstruktív (hörgőszűkületes) tüdőbetegség (COPD) akut fellángolása,
- súlyos fertőzések, különösen szeptikus állapot,
- daganatos betegségek,
- szívinfarktus,
- három napnál hosszabb ágynyugalom.
Milyen kombinált esetek fordulhatnak elő?
Kombinált esetek mindig előfordulnak. Alaphelyzetben az is lehetséges, hogy valakinek egyszerre több, az alvadásgátló rendszerében bekövetkezett defektusa van, halmozottan trombofíliás. Lehetséges a trombofília és a szívbetegségek együttes fennállása. Lehet valakinek mechanikus műbillentyűje és teherbe eshet, sőt egyidejűleg lehet trombofíliás is! Lehet ismerten trombofíliás és teherbe eshet. A változatok számosak. Sőt, az egyes események lefolyása alatt is változhat az aktuális szituáció: pl. műbillentyűs, teherbe esett, de ki kell húzni egy bölcsességfogát.
Mindezek alapján azt javasoljuk, hogy a bonyolultabb esetek fennállásakor a beteg igyekezzen kapcsolatba kerülni a lakókörnyezetének e tudományterületet művelő, közismert szakembereivel! A háziorvos-beteg, a szülész-kismama, onkológus-belgyógyász stb. bizalmi kapcsolatnak ki kell bírnia, ha a beteg a szakterület speciális ismerőjéhez fordul a saját speciális esetében! Ezen a területen mind az orvosok etikus magatartásának, mind a betegek kellő felvilágosításának még további fejlődési lehetőségei vannak.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.