Lyme-kór, fertőzés oka, terápiája
Honnan tudhatom, hogy fertőzött kullancs csípette meg?
Az a legjobb, ha az eltávolított kullancsot megőrzi egy lezárható üvegcsében vagy műanyag zacskóban, és a Lyme-kór tüneteinek észlelése esetén elviszi az orvosához. De azt is megteheti, hogy a csípéstől számított 72 órán belül mutatja meg a kis vérszívót a szakembernek, aki ekkor megelőző jelleggel egyetlen adag antibiotikumot írhat fel.
Mennyi ideig kell antibiotikumokat szednem Lyme-kór esetén?
Attól függ, mennyire korán kezdték el a kezelést. A Fertőző Betegségek Amerikai Társasága a korai stádiumú Lyme-kóros páciensek kezelését a használt antibiotikumtól függően 10-21 napig javasolja. Ha a kezelést a betegség későbbi szakaszában kezdik meg, amikor már olyan tünetek is jelentkeztek, mint az ízületi gyulladás, akkor valószínűleg 28 napon át kell antibiotikumokat szednie. Ha még ez után is vannak tünetei, akkor további 24 heti kezelés a szokásos. Amennyiben idegrendszeri problémára utaló jeleket is tapasztal, akár 28 napon át kell antibiotikumot szednie, illetve egy legalább 14 napos intravénás antibiotikumkúrát rendelhet az orvos.
Már két antibiotikumkúrán vagyok túl, de a Lyme-kóromnak még mindig vannak tünetei. Nem kellene az orvosomnak tovább folytatnia a kezelést?
Nem. Három nagyszabású tanulmány egyike sem talált bizonyítékot arra, hogy a tartós antibiotikum-terápia bármit számított volna azoknál, akiknek a kezdeti kezelés után is voltak még Lyme-kóros tünetei. Ráadásul a további kezelésben részesülők nagyjából negyedénél jelentkeztek az antibiotikumnak tulajdonítható olykor életveszélyes mellékhatások, például vérrögképződés, allergiás reakció, heves hasfájás vagy műtétet szükségessé tevő epevezeték elzáródás.
Igaz az, hogy ha az ember elkapja a Lyme-kórt, az örökre a szervezetében marad?
A „krónikus Lyme-kór”, vagyis az antibiotikumok ellenére sem gyógyuló fertőzés elképzelése erősen vitatott. Az orvosok legtöbbje nem hisz benne. A korán észlelt Lyme-kóros esetek zöme egyetlen, szájon át végzett antibiotikum-kúrával gyógyítható. Egyeseknek azonban, akiket csak késve kezdenek kezelni, a kúra után is megmaradhatnak olyan tüneteik, minta kimerültség, izom és ízületi fájdalom, idegfájdalom és bizsergés, álmatlanság, fejfájás és memóriazavarok.
Ám a vizsgálatok azt mutatják, hogy a legtöbb embernél még ezek a makacs tünetek is elmúlnak anélkül, hogy további antibiotikumos kezelést kapnának. Azok esetében, akiknek tartóssá válnak a Lyme jellegű tünetei, a laboratóriumi vizsgálatok nem tudnak a folytatódó fertőzésre utaló jeleket kimutatni.
Akik úgy vélik, hogy hónapokon vagy éveken át folytatódó Lyme-kóros tüneteik vannak, azok egy részének talán nem is Lyme-kórja volt, hanem orvosuk eleve rosszul állapította meg, mi a bajuk. (A Lyme-kór tünetei nagyon hasonlók lehetnek például a fibromialgia vagy a krónikus fáradtság szindróma tüneteihez.) Az is előfordulhat, hogy a Lyme-kórból kigyógyultak, és most egy másik betegségük van.
Szerintem Lyme-kórom van, de az orvosom szerint nem. Honnan tudhatnám biztosan?
Ha önnél megjelent a jellegzetes „kokárdaszerű” bőrelváltozás, a Lymefolt, valamint az influenzaszerű tünetek, mint a láz, a fejfájás és a kimerültség, s ha ön járt olyan helyen, ahol kullancs csíphette meg, akkor az orvosa vérvizsgálat nélkül is megállapíthatja a Lyme-kórt és megkezdheti annak kezelését. Ha viszont nincs bőrelváltozás (az az igazoltan Lyme-kóros páciensek pusztán 70 százalékánál alakul ki), de Lyme-kórra jellemző tünetei vannak, akkor az orvosának vérvizsgálatot kell kérnie a diagnózis igazolásához. Az ön tüneteit két másik, szintén kullancscsípéssel terjedő, de jóval ritkább fertőzés is okozhatja: a humán granulocitás anaplazmózis (HGA) és a babéziózis.
ELISA teszt
A vizsgálatot egy úgynevezett ELISA teszttel (enzimhez kötött ellenanyag vizsgálattal) kell kezdeni, amely a vérében lévő, a Lyme-kórt okozó baktérium ellen termelődött antitestek (ellenanyagok) jelenlétét képes kimutatni. Ez a teszt szinte minden Lyme-kóros páciensnél pozitív eredményt ad és néhány nem Lyme-kórosnál is. (Az ELISA teszteknél viszonylag gyakoriak a hamis pozitív eredmények.)
Ha e vizsgálat negatív eredményt adott, akkor szinte biztos, hogy nincs Lyme-kórja, és további vizsgálatok nem is ajánlottak. Pozitív vagy nem egyértelmű eredmény esetén viszont az orvosa egy második vizsgálatot, úgynevezett Western bolttesztet kérhet az eredmény megerősítésére. Ez a módszer is a baktérium elleni antitestet mutatja ki, de sokkal érzékenyebb, ami azt jelenti, hogy szinte biztosan csak akkor ad pozitív eredményt, ha önnek Lyme-kórja van.
Megjegyzendő, hogy ha a kiütés megjelenése után néhány napon vagy héten belül, tehát viszonylag hamar végzik el a vizsgálatot, az ELISAteszt eredménye nem feltétlenül lesz megbízható, mivel lehet, hogy szervezetének még nem volt elég ideje létrehozni a megfelelő antitesteket. Ebben az esetben az orvosának egy ismételt vizsgálatot is el kell végeztetnie, ha ön nem kezdett el antibiotikumot szedni. Emellett, ha már a teszt elvégzése előtt megkezdik önnél az antibiotikumkúrát, akkor a gyógyszer is gátolhatja a szervezetét abban, hogy a teszt által kimutatható mennyiségű antitestet termeljen.
A férjemnek Lyme-kórja van, és az utóbbi időkben nagyon rossz a hangulata. Összefügghet a kettő?
Igen. A Lyme-kór késői stádiumában előfordulhatnak olyan hangulatváltozások is, mint a depresszió vagy a szorongás, és az alvási szokások is megváltozhatnak. De férje depreszsziójának enyhülnie kell, miután a fertőzést megfelelő módon kezelték. Ha nem így történne, beszéljen az orvosával!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.