Fejes káposzta származása, alkozóelemei, élettani hátasi
Nyersen, főzve, pirítva, párolva vagy savanyítva a fejes káposzta népszerű, olcsó étel, a benne található tápanyagokat tekintve kijelenthetjük, hogy mégis kincset ér. Vitamin-és mustárolaj-tartalma folytán minden további nélkül felveszi a harcot a rákkeltő, valamint fertőző anyagokkal és a szabad gyökökkel.
Honnan származik a fejeskáposzta?
A káposzta vadon termő eredeti fajtáit már a kőkorszaki ember is fogyasztotta Európa partvidékein, a Földközitenger környékén, az Atlanti-óceán partvidékén, de Kínában is. Az idők folyamán számos fajtája alakult ki, kedvező egészségi hatásuk ugyancsak régóta ismert.
A fejes káposzta levelein vékony viaszréteget figyelhetünk meg, ez adja enyhe csillogását. A kínaiak már időszámításunk előtt ismerték a savanyú káposzta készítésének módját. Az eljárás mindazonáltal 2000 év óta változatlan: a káposztát vékony csíkokra vágják, besózzák, s addig nyomkodják, amíg saját leve el nem lepi.
Akkor lefedik, és állni hagyják. Hűvös helyen tartva az önmagától meginduló tejsavas erjedés savanyítja meg a káposztát, és alakítja könnyen emészthetővé, tápanyagokban gazdaggá.
Milyen alkotóelemekből áll?
A fejes káposzta 100 grammja 24 kilokalóriát tartalmaz, így a kalóriaszegény zöldségfélék közé tartozik. Van benne egy kevés fehérje, valamennyi szénhidrát, jelentős mennyiségű ballasztanyag, zsír viszont egy csepp sem. Az ásványi anyagok közül a legnagyobb mennyiségben káliumot tartalmaz, de található benne kalcium, magnézium, vas és szelén is.
Örvendetesen magas C-, E- és K-vitamin tartalma, de kínál B1 és B6-vitamint, folsavat, pantoténsavat és biotint is. A fejes káposztában – a többi káposztaféléhez hasonlóan – jelentős mennyiségű glükozinolátot is találunk.
Ezek kéntartalmú vegyületek, konkrétan kétféle mustárolaj: izotiocianát és tiocionát. Nemcsak a tipikus káposztaízről gondoskodnak, de sokoldalúan tehetséges szereplőkként fejtik ki hatásukat szervezetünkre. A savanyú káposztának pedig az a különlegessége, hogy tejsavbaktériumokat tartalmaz, és – bár igen kis mennyiségben – B12-vitamint is, ami egyébként kizárólag állati termékekben fordul elő.
Legfontosabb tudnivalók a fejeskáposztáról dióhéjban
- Az emésztési problémákkal küszködők válasszák inkább az enyhébb káposztaféléket, a karfiolt vagy a brokkolit, vagy a biotermesztésű fejes káposztát. A biztonság okáért mindig tegyünk a főzővíz-be köménymagot.
- Nem minden savanyú káposzta egyforma. Ha csak néhány napig érlelik, nem zajlik le tökéletesen a tejsavas erjedés, így nem teljes a káposzta vitamintartalma. Lehetőség szerint csarnokban, piacon válasszuk a házilagos eljárással készített savanyú káposztát.
- A mértéktelen káposztafogyasztás a benne található magas mustárolajtartalom következtében – ritkán strúmához vezethet, de csak ha egyidejűleg vészes jódhiány áll fenn a szervezetben.
- A vörös káposzta több C-vitamint, káliumot és szelént tartalmaz, mint a fehér, béta-karotin tartalma viszont némileg alacsonyabb. Különlegessége ugyanakkor antociántartalma, amelynek rákmegelőző és gyulladáscsökkentő hatása van, továbbá csökkenti a koleszterinszintet.
A fejes káposztában található értékes tápanyagok jót tesznek a szívnek, védenek az olyan civilizációs betegségek ellen, mint a magas vérnyomás vagy a rák.
A fejeskáposzta egészségtani jelentősége
A káposztában található kálium gondoskodik a kiegyensúlyozott vízháztartásról, eltünteti az ödémákat, megkönnyíti a szív munkáját. A kalcium erősíti a csontozatot és a fogakat, a vas, a folsav és a (savanyú káposztában található) B12-vitamin serkenti a vérképzést.
Magas C- és E-vitamin-, valamint szeléntartalma sejtvédő specialistává teszi a káposztát – ennél jobban télen semmi sem tud bennünket megvédeni a meghűléstől és a fertőző betegségektől. Az, hogy a rendszeres káposztafogyasztók egészségesebbek maradnak, nem utolsósorban a benne található mustárolajoknak köszönhető.
Ezek a ballasztanyagokkal karöltve szabályozzák a bélműködést, gyulladásgátló hatást fejtenek ki, antioxidánsok, rákmegelőző hatásúak. Aki gyakrabban fogyaszt savanyú káposztát, még többet tesz egészsége érdekében: a benne található tejsavbaktériumok méregtelenítő hatásúak, csökkentik a koleszterinszintet, javítják a bélflóra állapotát, s erősítik az immunrendszert.
Ezek a baktériumok tartalmazzák a vérképzés szempontjából olyannyira fontos B12-vitamint. Teljes vegetáriánusok (vegák) számára a savanyú káposzta az egyetlen természetes, növényi B12-forrás.
Fogyasszunk rendszeresen egy-egy adag nyers fejes káposztát és savanyú káposztát. Akkor nem kell attól tartanunk télen sem, hogy nem jut elég C-vitamin, folsav és B12 a szervezetünkbe.
Káposztasaláta
Hozzávalók (2 adag)
½ fej fehér fejes káposzta, 1 evőkanál szezámolaj, tengeri só, ½ kávéskanál köménymag, 1 evőkanál almaecet, őrölt bors, 1 kis szál sárgarépa, ½ alma, 50 g tejföl, ½ dobozka zsázsa, 2 evőkanál szezámcsíra
Elkészítés
A káposztát megmossuk, megtisztítjuk, lereszeljük, és az olajjal és 2 csipet sóval puhára nyomkodjuk. Hozzákeverjük az ecetet, sózzuk, borsozzuk. A sárgarépát megtisztítjuk és meghámozzuk, az almát megmossuk, kimagozzuk, mindkettőt lereszeljük, és a tejföllel együtt a káposztához keverjük. A zsázsát levágjuk a száráról, a csírával együtt zuhany alatt leöblítjük, majd a saláta tetejére szórjuk.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.