Élelmiszerek

Spárga származása, alkozóelemei, élettani hátasi

Néhanapján érdemes egy kissé mélyebben a zsebünkbe nyúlni, hogy valami különleges­séget vegyünk. A spárgában nyugodtan dúskálhatunk, ez a nemes zöldségféle nagy mennyiségben sem árt az alakunknak, s ráadásul még egészséges is.

A fehér vagy a zöld szárakban sok az olyan létfontosságú anyag, amely maximálisan segíti az anyagcserét és az immunrendszert, erősíti a vesét és az idegrendszert, tehermentesíti a sokféle stressz­nek kitett szívet. S ráadásképpen a tavaszi időszakban különösképpen jót tesz szerveze­tünknek a spárga vízhajtó és salaktalanító képessége.

Honnan származik a spárga?

Már az ókori egyiptomiak is foglalkoztak spárgatermesz­téssel, és nagy becsben tartották ezt a zöldségfélét. Aztán hosszú időre feledésbe merült, s csak az újkorban élte meg reneszánszát. Az, amit fogyasztunk, valójában a gyöktörzsről kihajtó friss szárhajtás. Amíg ez a hajtás a föld alatt növekszik, addig napfény hiányában nem ke­letkezik benne klorofill – ez a fehér spárga.

Ennek ter­mesztése mesterségesen kialakított homokbuckában fo­lyik. Ha a hajtás csúcsa kibújik a föld alól, megkezdődik a növényi festékanyag, az antocián képződése, a növény előbb ibolyaszínű, majd a klorofillképződés folytán zöld lesz. A fehér spárgát akkor szedik le, amikor csúcsa el­kezd kibújni, a zöld spárgát viszont a földben hagyják, amíg onnan számítva kb. 30 cm magasra nő.

Milyen alkotóelemekből áll?

A spárga 18 kilokalóriájával a paradicsomhoz és az ubor­kához hasonlóan a pehelysúlyúak csoportjába tartozik. Nem is csoda, mivel 94%-a víz, emellett 2-2% fehérjét és szénhidrátot tartalmaz, és minimális mennyiségű zsírt. Ugyanakkor remek káliumforrás, de az ásványi anyagok közül van benne még kalcium, magnézium és vas is. A vi­taminok közül szolgálhat béta-karotinnal, C- és E-vita­minnal, továbbá B1, B2-vitaminnal, niacinnal, biotinnal és folsavval.

A fehér spárgában emellett jelentős mennyiségű aszparagin nevű aminosav is található. Ez adja a spárga és főzővizének tipikus illatát. A zöld spárgában ez kisebb mennyiségben fordul elő, viszont összességében több vita­mint, ásványi anyagot, keserűanyagot és klorofilIt tartalmaz.

Legfontosabb tudnivalók a spárgáról dióhéjban

  • Spárgát lehetőleg szezonjában vásárol­junk, és válasszuk a hazai termést.
  • A spárga akkor friss, ha pattanva könnyen törik.
  • A zöld spárga romlandóbb, mint a fe­hér. Legjobban nedves konyharuhába csavarva tartható el a hűtőszekrény zöldséges rekeszében.
  • A spárga jelentős mennyiségű folsavat tartalmaz. 100 g biztosítja napi szük­ségletünket. Ezért ideális terhesség, vagy a tervezett terhesség időszakában.
  • Az ájurvédikus gyógyászat szerint a spárgagyökérpor növeli a férfiak po­tenciáját.
  • A cikóriával és a tátikával rokon a „sze­gények spárgája”, a feketegyökér. Könnyen emészthető, és hasonlóképp vízhajtó hatású, mint a spárga.
Egészségre gyakorolt hatása: A zöld spárga különösképpen gyógyszer-különlegesség a szív és a vese számára: már régóta ismerik vízhajtó és tisztító hatását.

A spárga egészségtani jelentősége

Spárgával nyugodtan teleehetjük magunkat. A kivétel erő­síti a szabályt: vesebetegek mellőzzék, de erről majd ké­sőbb. Egy kiadós adag (50 dkg) spárga annyi kalóriát tar­talmaz, mint egy vastag szelet kenyér, vagy mint egy tojás. A spárgával ennek ellenére jól lehet lakni, s ez nem a hoz­zá tálalt mártásnak köszönhető, hanem a benne rejlő bal­lasztanyagnak, amely serkenti a bélműködést és csök­kenti a koleszterinszintet.

A testsúlyunkra kifejtett pozitív hatását fokozza még a benne található nagy mennyiségű kálium és aszparagin is, mindkettő vízhajtó hatású, így segíti a veseműködést és csökkenti a vérnyomást. A spár­ga ugyanakkor sok purint tartalmaz, ami emeli a húgy-savtartalmat, ezért növeli a köszvény és a vesekő kialaku­lásának kockázatát – ezért kell a vesebetegeknek ezt a zöldségfélét mellőzniük.

A vitaminokat illetően a spárgá­ban béta-karotin, C- és E-vitamin van, ezek együttesen védenek a rák, valamint a szív- és érrendszeri megbete­gedések ellen. A vas, a magnézium és a B-vitaminok (el­sősorban a folsav) segítik a vérképzést, serkentik az anyagcserét, erősítik az idegrendszert.

A fehér spárga végét vágjuk le, majd távo­lítsuk el a fás részeket. A zöld spárgának csak az alsó harmadát kell meghámozni. A spárga főzővizét ne öntsük ki, mert igen sok értékes tápanyagot tartalmaz, használ­juk fel zöldségalapléként levesekhez, már­tásokhoz.

Spárga zöldfűszeres öntettel

Hozzávalók (2 személyre)

50 dkg fehér spárga, só, 1 kávéskanál vaj, cukor, ½ fej lila hagyma, 1 evőkanál fehérborecet, 2 evőkanál búzacsíraolaj, 2 evőkanál finomra vágott petrezselyem, őrölt bors

Elkészítés

A spárgát megtisztítjuk, fás végét levág­juk, majd sós vízben egy csipet cukorral és a vajjal 12 percig főzzük. A hagymát megtisztítjuk, apró kockákra vágjuk. Az öntethez az ecetet egy csipet cukorral, 1 evőkanál vízzel és az olajjal elkeverjük. Hozzáadjuk a hagymát és a petrezsely­met, sózzuk, borsozzuk. A spárgát a főző-vízből kivesszük, lecsepegtetjük, a zöldfűszeres öntettel kínáljuk.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.