• lézeres szemműtét
• szem

A lézeres szemműtétek mennyire kockázatosak?

A lézeres szemműtéteknek köszönhetően sok olyan ember, aki még az ébresztőóra számlapját sem látja rendesen, besétálhat a szemorvos rendelőjébe, és 10 perccel később 20/20-as (Magyarországon használatos rendszer szerint l-es) látásélességgel jöhet ki. A fejlődő technikának köszönhetően pedig egyre több olyan esetben is elvégezhető a műtét, amikor korábban nem lett volna lehetséges.

Biztonságosan és hatékonyan korrigál­ható a látás a LASIK műtéttel?

IGEN Tudományos kutatá­sok bizonyítják, hogy a LASIK 20/20-as (1-es) élességig vagy még jobban javíthatja a látást, és csekély kockázatokkal jár.

A LASIK egy angol betűszó, amely a rövid- és távollátás, valamint a szemtengelyferdülés (asztigmatizmus) korrigálását célzó beavatkozásra utal (laser-assisted in situ kerato­mileusis, azaz lézeres szaruhár­tya-kezelés). Érzéstelenítő szemcsepp beadása után a sze­mész bemetszést ejt a szaruhár­tya külső rétegén, majd lebenyt képez, amelyet hátrahajt. Lé­zersugár segítségével megvál­toztatja a szaruhártya alakját, és visszahajtja a lebenyt. Fel­mérések szerint a betegek több mint 90 százaléka elégedett a műtét eredményével.

A beavatkozás biztonságos­nak tűnik: az Egyesült Álla­mokban 32 ezer katonán el­végzett lézeres műtét után 1250 közül csak egy esetben romlott a látásélesség az olva­sótáblán egysornyival. Az Ore­goni Egyetem szemklinikájá­nak adatai szerint 18 ezer műtét kapcsán egyetlen eset­ben sem fordult elő kétsornyinál nagyobb látásromlás.

Egyesek mellékhatásokról számolnak be: sötétben fény­pontokat, fénykoszorút észlel­nek, vagy nem látnak jól fél­homályban. A leggyakoribb panasz azonban a szemszáraz­ság.

Jobbak az egyénre szabott LASIK műtét eredményei?

IGEN Egyre finomodnak a LASIK műtét módszerei, ezért egyre jobbak az eredmények is. A hullámfronttechnika során, amelyet egyénre szabott LASIK-nak is neveznek, há­romdimenziós mérésekkel elemzik a szaruhártya felszínét, hogy a lézer azt egyénre sza­bottan alakíthassa át. A térké­pen látható a szaruhártya minden apró egyenetlensége és hi­bája, és az újraformálás során ezek korrigálásra kerülnek.

Következésképpen az egyénre szabott kezelésnek kevesebb az olyan szövődménye, mint a fénykoszorú vagy a félhomály­ban való gyengébb látás, míg a látáskorrekció eredményesebb. A Stanford Egyetem szemklini­kájának adatai szerint 84 kö­zül 74 esetben eredményezett a műtét 20/20-as (l-es) vagy jobb látásélességet.

Biztonságosabb és hatékonyabb a szike­mentes módszer, mint a hagyományos LASIK?

IGEN Minden valószínűség szerint nagyobb mértékben javul a látásélesség, és keve­sebb a szövődmény.

A hagyományos LASIK műtét során a szemorvos lebenyt készít a szaruhártya külső rétegéből. Ezt úgy kell elkép­zelni, mintha egy szőlőszem vékony héját lehámoznánk, hogy hozzáférjünk az alatta lévő gyümölcshúshoz. Miután a lézerrel átalakította a szaru­hártyát, az orvos visszahelyezi a lebenyt. Ma már arra is van lehetőség, hogy a lebenyt is lézerrel készítsék szike helyett. Ez a „késmentes” módszer alkalmazható mind az egyénre szabott, mint a hagyományos lézeres műtétek során.

Dr. Joseph Dello Russo, a lézeres látáskorrekció úttörője szerint:

„Amellett, hogy keve­sebb a szövődmény, lézerrel gyakrabban érhető el 20/20-as (l-es) vagy még jobb látáséles­ség, mint szikével.”

A lézeres lebenykészítés után a második lézerrel már simább felületen lehet dolgozni. A le­beny vastagsága egyenletesebb, és a lézer segítségével egyénre szabott lebenyt tud készíteni a sebész. Van még egy előnye: a szikével csinált lebeny meg­változtathatja a szem tulaj­donságait és kedvezőtlenül befolyásolhatja a hullámfront­technika eredményét, mivel a méréseket a lebenykészítés előtt végzik. A lézeres módszer nem változtatja meg a szem optikai tulajdonságait, így a műtéti eredmények jobbak.

Biztonságosabb a kontaktlencse, mint a lézeres műtét?

NEM Több széles körű vizs­gálat szerint nagyobb a kon­taktlencse okozta látásvesztés kockázata (fertőzés, szaruhár­tya-sérülés stb. miatt), mint a látásjavító lézeres műtétekkel kapcsolatos rizikó.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.