• D-vitamin
• napozás

Napozókrémek – hogyan használjuk?

Rég elmúltak azok az idők, amikor a vízpartok szerelme­sei és a kerti nyugágyakban heverő napimádók vastagon kenték magukra a babaolajat, hogy csokoládébarnára vagy inkább feketére süljenek (vagy égjenek?). Ma már sokkal inkább azon igyekeznek az emberek, hogy meg­védjék bőrüket a káros napsugaraktól, és rengeteg, ezt ígérő fényvédő készítmény áll rendelkezésükre. Ezzel együtt új veszedelem is felütötte a fejét: a nanorészecskék.

Minden „széles spektrumú” fény­védő megóv az UVB-és UVA-sugaraktól?

NEM Ha teljes körű védel­met szeretne, nézze meg az összetevőket.

Ma már meglehetősen össze­tett fényvédő készítményeket lehet kapni. A faktorszámon kívül – amely azt mutatja, hogy a szert használva mennyi­vel hosszabb ideig tartózkod­hatunk a napon anélkül, hogy leégnénk (tehát hogy hányszo­rosára növekszik a leégésmen­tes idő) – sok termékről azt állítják, hogy vízálló (bár ezt gyakran cáfolják) és verejték­álló.

Számos készítményen az is olvasható, hogy „széles spektrumú”, azaz kiszűri mind a leégést okozó rövid hullám­sávú UVB-sugarakat, mind a bőrbe hatoló UVA-sugarakat, amelyek károsítják a bőrben lévő kollagént és rugalmas ros­tokat, ráncosodást, a bőr idő előtti öregedését és valószínű­leg bőrrákot okozva.

De mennyire hatékonyak ezek a szerek?

Egy amerikai fogyasztóvédő csoport felmé­rést végzett, és úgy találta, hogy a megvizsgált, széles spektrumúnak mondott nap­védő készítmények 18 százalé­ka kevéssé védett az UVA-sugarak ellen. Azt ajánlják, hogy ha hatékonyan szeretnénk vé­dekezni az UVA-sugarak ellen, keressük az olyan termékeket, amelyek az alábbi vegyületeket tartalmazzák:

• avobenzon,
• mexoril,
• cink-oxid,
• titán-dioxid.

Az avobenzon hamar lebom­lik a napon, ezért azokhoz a napvédőkhöz, amelyek ezt a vegyületet tartalmazzák, sta­bilizátort adnak. Fontos, hogy bőven kenjük magunkra a fényvédő krémet vagy tejet – sokkal bővebben az általában szokásosnál.

Szükség van 30-as-nál magasabb faktor­számú fényvédőre?

NINCS A 30-asnál maga­sabb faktorszámú készítmé­nyek szinte semmivel sem nyújtanak nagyobb védelmet, mint a 30-asok.

Biztonságosak a nanorészecskéket tartalmazó fényvédő készítmények?

TALÁN Jelenleg nincs adat arra, hogy a cink-oxid és a titán-dioxid nanorészecskék behatolnának az egészséges bőrbe.

A cink-oxidról és a titán-dio­xidról kimutatták, hogy blok­kolják az UVA-sugarakat, ugyanakkor sajnos kifehérítik a bőrt. S ezzel meg is érkez­tünk a nanotechnológia vilá­gába. A kozmetikai iparban állagjavító céllal adják a kü­lönféle krémekhez e vegyületek nano- (elképzelhetetlenül pará­nyi) részecskéit. Sok fényvédő készítmény is tartalmaz nano­részecskéket.

Amikor a tudósok beleavat­koznak a természet dolgaiba, mindig felmerül a biztonság kérdése

A vegyületek nanoméretűre zsugorítása megvál­toztathatja fizikai tulajdonsá­gaikat, és egy sor olyan szabály érvényesülhet, vagy olyan reakciók léphetnek föl, amelyeket a tudomány még nem ismer. Sokan attól tarta­nak, hogy a nanorészecskék áthatolnak a bőrön és károkat okoznak, például szabad gyö­köket képezve károsíthatják a sejteket. Az eddigi bizonyíté­kok szerint azonban a cink­oxid és a titán-dioxid nano­részecskék a bőr felszínén maradnak, ahol nem okozhat­nak semmi bajt.

Ennek ellenére további ku­tatásokra van szükség. Nem lehet tudni például, hogy a nanorészecskék nem lépnek-e kölcsönhatásba a fényvédők más összetevőivel. A szakem­berek jelenleg azon az állás­ponton vannak, hogy nagyobb a haszon, mint a kockázat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.