Ételek és italok az étrendben

A lenmag: milyen jótékony hatásai vannak?

A háztartásokban nem is olyan régen még csak az abro­szokba és szalvétákba beleszőve vagy a fafelületek kon­zerválására használt lenolajkence formájában fordult elő a len. Ma már a lenmag egyre több kamrába és hűtő­szekrénybe is beköltözött, mivel az egészségtudatos emberek rendszeresen fogyasztják azzal a céllal, hogy csökkentse a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák kockázatát. Vajon megérdemli-e ezt a bizalmat?

Hal helyett ehetünk lenmagot?

NEM A lenmag is tartalmaz egyfajta omega-3 zsírsavat, de nem azt, amelyik a halfo­gyasztást olyan egészségessé teszi.

Jegyezzük meg! Ha nem kedveli a halat, de hozzá szeretne jutni omega-3 zsírsavakhoz, a lenmag­fogyasztás jó megoldásnak tűnhet. Elvégre az is gazdag ezekben a zsírsavakban – de sajnos nem ugyanabban a faj­tában, mint a halhús.

A lenmagban és más növényi eredetű táplálékokban, például a dióban és a tofuban alfa-linolénsav (ALA) formájában vannak jelen az omega-3 zsír­savak. Az emberi test sejtjeinek a megfelelő működéshez szük­ségük van ALA-ra, amelyet a szervezet nem tud maga elő­állítani. Ha sohasem kóstolta még a lenmagot, és tofut sem evett, felmerülhet Önben a kérdés: hogy lehet, hogy még életben van? Az igazság az, hogy az ALA kis mennyiség­ben megtalálható egy sor kö­zönséges élelmiszerben, így a kenyérben, a tésztában, a mar­ha-, sertés- és baromfihúsban.

A halhúsban az omega-3 zsírsavak dokozahexaénsav (DHA) és eikozapentaénsav (EPA) formájában fordulnak elő: ezek azok a zsírsavak, amelyek olyan jótékony hatás­sal vannak a szív- és érrend­szerre. A szervezet képes ugyan DHA-vá és EPA-vá alakítani az ALA-t, de csak igen rossz hatásfokkal. Egyes becslések szerint az ALA-nak mindössze 1 százaléka alakul át EPA-vá, míg csak egy egészen kis része kevesebb, mint 0,1 százaléka DHA-vá.

Ennek ellenére az Amerikai Kardiológusok Társasága ajánlja a lenmag, a tofu, a dió és más ALA-ban gazdag élelmiszerek fogyasztását. Kevés a hátrányuk, és megvan a ma­guk jótékony hatása. Például akiknek a vérében magas az ALA szintje, azok esetében ál­talában kisebb a gyulladásra utaló laboratóriumi eltérések mértéke.

Jó tanács: a lenmagot a legjobb nagyobb mennyiségben bioboltban megvenni, majd kávédaráló­ban megőrölni. Az őrölt vagy összezúzott lenmag fogyasztá­sa 2-4-szer jobban megemeli a vér lignanszintjét, mint az egész magé, állítják a Journal of Nutrition folyóirat egyik cikkének szerzői. Az őrölt len­magot szórja rá a reggeli gabonapelyhekre, salátákra, vagy süsse bele süteményekbe.

Megakadályozza a lenmag a rák kialakulását?

TALÁN Vannak biztató ku­tatási eredmények, de még nem lehet kijelenteni, hogy a lenmag csökkenti az emlőrák vagy bármely más rákbeteg­ség kockázatát.

Az emberekhez hasonlóan a növényeknek is vannak hormonjaik. A lenmag a természet legjobb lignanforrása: ezt a nö­vényi hormont az emberi szer­vezet képes ösztrogénszerű ve­gyületekké alakítani. A lenmag 75-800-szor több lignant tar­talmaz, mint bármely más nö­vény. A kutatók azt vizsgálják, hogy van-e a lignannak és más fitoösztrogéneknek (növényi eredetű ösztrogéneknek) rák­ellenes hatása. Elméletben a lignan gátolhatja az ösztrogén-nek a hormonérzékeny daga­natok, például az emlőrák nö­vekedését serkentő hatását.

Biztatók azok a kutatási eredmények, amelyek a lenmag és más lignantartalmú élelmi­szerek (többek között az árpa, a zab és a búzakorpa) rákelle­nes hatására utalnak.

Kutatási eredmények! Állat­kísérletekben a lenmag növelte az emlőrák elleni, tamoxifen nevű gyógyszer hatékonyságát. A szer az ösztrogén hatását gá­tolja. Más hormonfüggő daga­natokban, például prosztata­rákban is kimutatták a lenmag jótékony hatását.

Bár a fenti kutatási eredmé­nyek izgalmasak, a legtöbbjük még csak állatkísérletekben nyert bizonyítást. Mindössze néhány vizsgálat során kaptak olyan eredményt például, hogy a sok lenmagot fogyasztó nők esetében a vártnál kisebb az emlőrák kockázata, bár lehet, hogy ez a kedvező hatás csak a változás kora előtt fordulhat elő. Mindaddig nem állítható bizton, hogy a lenmagnak rák­ellenes hatása van, amíg több kutatási adat nem támasztja ezt alá.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.