Rostok az étrendünkben
Nem tartalmaznak energiát, és még csak tápanyagnak sem nevezhetők, mert nem is emésztjük meg őket. Ennek ellenére a növények struktúráját adó erős szövetek a táplálkozástudomány sztárjai. Biztosítják a béltartalom rendszeres kiürülését és segítenek lefogyni. A sok rostot tartalmazó étrendnek más kedvező hatása is van, bár ezek közül egyet nemrégiben megcáfoltak.
Legyőzik a rostok a vastagbélrákot?
NEM A rostokban gazdag étrend biztosítja az emésztőrendszer zavartalan működését, de a vastagbélrák ellen nem véd.
Logikusnak tűnt: együnk sok rostot, ügyeljünk a rendszeres székürítésre és tartsuk távol beleinktől a rákot okozó méreganyagokat. A rostok rákellenes szerepéről alkotott elképzelés az 1970-es évekből származik, amikor közölték azokat a megfigyeléseket, hogy a sok teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt és zöldséget fogyasztó afrikai népek körében ritka az emésztőrendszeri rák. A kutatók ekkor elkezdték összehasonlítani a rákos és az egészséges emberek étrendjét.
Az ilyen felmérések azonban csalókák lehetnek!
Az évek során sok ember változtat az étrendjén, és amikor megkérdezik tőle, mit evett évtizedekkel korábban, nem tud pontosan visszaemlékezni. Alaposabb vizsgálatokban azután kiderült, hogy a rostok nem védenek a vastagbélrák ellen. Például az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet munkatársai véletlenszerűen két csoportra osztottak 2079 olyan férfit és nőt, akik túlélték a vastagbélrákot. Az egyik csoport tagjai rostokban gazdag ételeket kaptak, a másik csoport továbbra is a szokásos ételeit fogyasztotta.
Az utolsó csapást az a 13 vizsgálat eredményeit elemző dolgozat mérte a rákellenes elméletre, amelyben leírták: az étrendjük felől kikérdezett, majd 20 évig nyomon követett betegek adatai azt bizonyították, hogy a rostoknak nincs ilyen hatása. Mindez nem jelenti, hogy nem kell rostokat fogyasztani, hiszen van egy sor kedvező hatásuk, amelyekről rövidesen szó lesz.
- A szívizom infarktusa, diagnózisa és tünetei
- Szívinfarktus – tünetei, diagnózisa
- Több teljes kiőrlésű élelmiszert, több rostot
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Védenek a rostok a szív- és érrendszeri betegségek ellen?
IGEN Az ajánlott napi 25-35 g rost elfogyasztása véd a szívinfarktus számos rizikófaktorával szemben.
A legtöbb ember túl kevés rostot fogyaszt. Az ajánlás 1000 kcal energiánként 14 g bevitele, ami az átlagember számára napi 25-30 g-ot jelent. Az alábbi néhány változtatás segít több rostot fogyasztani.
Negyvennégyezer olyan férfi adatait elemezve, akik naponta átlagosan 29 g rostot fogyasztottak, azt találták, hogy esetükben 41 százalékkal kisebb volt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűsége. Egy másik széles körű felmérés során feleakkorának bizonyult a szívinfarktus kockázata azon nők körében, akik naponta 23 g rostot fogyasztottak, olyan nőkkel összehasonlítva, akiknek az étrendje rostban szegény volt. A felnőttek ajánlott adagja napi 25-35 g, ám a legtöbben ennél sajnos sokkal kevesebbet fogyasztanak.
Kétféle rost van: oldható (vízoldékony) és nem oldható
A zabkorpa és a zabpehely az oldható rostok talán legjobban ismert forrásai, de ilyen rostok találhatók még a babban, a borsóban, a rizskorpában, az árpában, a citrusfélékben, az eperben és az almában is. Az oldható rostok lassan haladnak át az emésztőszerve-ken, és közben besűrűsödnek. Ez a zselészerű anyag megköti a koleszterinmolekulákat, amelyek ily módon nem tudnak átjutni a bélfalon és nem kerülnek a véráramba, hanem a salakanyagokkal kiürülnek a szervezetből.
Mégsem túl jelentős az oldható rostoknak a koleszterinre gyakorolt hatása. Napi három tál zabkása elfogyasztása csak kb. 5 százalékkal mérsékli az összkoleszterin szintet, ami a szívbetegség kockázatának kb. 4 százalékos csökkenését eredményezi. Ebből az következik, hogy a rostok szívbarát hatásának más módon is meg kell nyilvánulnia.
Az egyik lehetőség, hogy azok, akik sok, oldható és nem oldható rostot tartalmazó élelmiszert fogyasztanak (ez utóbbiakat a gyümölcsök héja és sokféle zöldség tartalmazza), általában kevesebbet esznek, valószínűleg azért, mert a rostos élelmiszerek laktatóbbak.
Segítenek a rostok a cukorbetegség megelőzésében?
IGEN A magas rosttartalmú ételek megakadályozzák a vércukorszint kiugrását. Ez utóbbi, mint tudjuk, hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához.
Ha megeszünk egy almát vagy egy sárgarépát, beletelik egy kis időbe, amíg szervezetünk megemészti őket. Egészen más a helyzet egy szelet fehér kenyér elfogyasztása után, amely pillanatok alatt eltűnik az emésztőrendszerből. Azok az élelmiszerek, amelyeknek tovább tart a megemésztése, kevésbé drasztikusan emelik meg a vércukorszintet, mint azok, amelyeket gyorsan megemésztünk. Minél kisebb mértékben emelkedik meg a vércukorszint, annál kevesebb inzulin termelésére van szükség, hogy a cukrot fölvegyék a sejtek.
A 2-es típusú cukorbetegség esetében a központi probléma az inzulinrezisztencia, amely akkor áll elő, ha a sejtek nem érzékenyek az inzulin hatására. Erre hajlamosít, ha a szervezetnek ismételten sok inzulint kell termelnie, hogy megbirkózzon a gyorsan emésztődő szénhidrátok fogyasztása miatt bekövetkező vércukorkiugrásokkal. Ez rendszerint kevés rostot tartalmazó ételek fogyasztásakor következik be.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.