• fájdalom
• gyulladás

A mellkasfal fájdalmának okai

Könnyen felismerhetők a mellkasfal felületes szöveteinek, a bőrnek, a bőralatti kötőszövetnek a gyulladásos folyamatai és legtöbbször nem okoz nehézséget a mellkasfal tumorainak felismerése sem. Sérülések helye, furunculus vagy Phlegmone a gyulladás klasszikus jeleiből és a jelek és a fájdalmasság biztos összefüggéséből felismerhető – ha a beteget levetkőztetjük. Ruhán vagy fehérneműn keresztül a legrészletesebb vizsgálat sem állapíthatja meg azt a herpes zostert, melyet alig látható bőrjelenségei következtében a beteg maga sem vesz észre.

Egészen kis gyulladásos vagy pirosan színeződött terület, nedvedző sipolynyílás a bőrön néha mélyebb szövetek megbetegedésére utal, pl. bordacariesre, ritkábban actinomycosisra, esetleg empyema, subphrenikus abscessus is utat törhet a bőr felé. Előfordulhat a mellkas bőrén erysipelas is, ennek diagnózisát jellemző éles határa, a kísérő láz és leucocytosis teszi lehetővé. A mellkas bőre alatt puha zsírdaganatok helyezkedhetnek el, amelyek az adipositas dolorosa részjelenségeként néha komoly fájdalmakat okozhatnak.

A neurofibromatosis kis daganatai általában nem fájdalmasak, a lipomáknál tömöttebb nodularis képletek, nagyságuk a lipomáknál kisebb, de változó. A csomók az idegek mentén terjedő fájdalmat okozhatnak és a bőr tejeskávészínű pigmentfoltjaival, naevusaival együtt fordulnak elő.

Ha a mellkasfal körülírt területen nyomásérzékeny, leginkább traumás eredetre kell gondolnunk. A mellkas falát érő tompa sérülések gyakran alig hagynak nyomot, vagy az esetleg bőralatti vérzés kék foltjai már nyomtalanul eltűnnek, amikor a fájdalom még javában fokozódik. Az ütés után mutatkozó fájdalmak oka a bőr vagy az izomzat sérülése, haematoma keletkezése, máskor a periosteum izgalma, a bordaporc sérülése vagy akár a borda törése vagy repedése. A fájdalom ilyenkor igen határozottan egyetlen körülírt területre terjed. Ugyanez a terület mozgáskor, légzéskor is fájdalmas. Ha a mellkast kétoldalról összenyomjuk, a beteg pontosan jelzi a sérülés fájdalmas helyét, különösen a borda vagy legalább a csonthártya sérülésekor.

Máskor a sternumra helyezett egyik és a lapockák közt a hátra helyezett másik kezünk között kifejtett nyomás adja meg a fájdalom pontos helyét és egyben bizonyítja mellkasfali eredetét. A borda sérülése helyén néha pleurális dörzszörejt is hallunk; ennek oka a pleura helyi izgalma, gyulladása. Ilyen határozott lokalizációjú, légzésre, nyomásra, mozgásra, köhögésre, tüsszentésre mutatkozó vagy erősbödő fájdalom a borda sérülését, gyakran törését vagy legalább infractióját bizonyítja, még akkor is, ha a beteg a traumára nem emlékszik, azt esetleg észre sem vette.

Ilyen észrevétlen bordatörés esetében a borda csontjának előzetes megbetegedésére kell gondolnunk, metastasisos tumorra, myelomára, hyperparathyreoidismus cystás csontmegbetegedésére, osteoporosisra, cariesre, osteogenesis imperfectára, osteomalacia késői stádiumára stb. a határozottan megjelölt mellkasi fájdalom mindenképpen indokolja a borda röntgenvizsgálatát, annál is inkább, mert tumormetastasis a bordában ugyancsak helyi fájdalmat okozhat.

Egy esetünkben az egyetlen bordára terjedő igen nagy fájdalom negatív röntgen lelettel járt, a borda punkciója azonban kiderítette, hogy tumoros csontról van szó.A súlyosabb bordatörés tüdősérülést is okozhat, ilyenkor köhögéssel, vérköpéssel járhat.

A bordák porcos része – leginkább traumák következtében – elvesztheti összeköttetését a csonttal vagy ez az öszszeköttetés meglazul, és a borda vége ilyenkor deformálódik, a porc a bordacsont vége fölé kerül. Az ilyenkor megjelenő fájdalom ugyancsak határozott területre terjed, állandó, esetleg éveken át tartó, néha periodikusan fokozódó panasz. Ezt a fájdalmat is kiválthatja a nyomás, mozgás, főképp a kar felemelése, a törzs kiegyenesítése.

A bordák fájdalma

A bordák néha látszólag ok nélkül megjelenő tartós vagy periódusos fájdalma izgalmi állapotként is ismeretes gastritisszel, pleuritisszel, pneumoniával kapcsolatban keletkező periostitis következtében. Astheniás egyéneken a lebegő X. borda bizonyos mozdulatok alkalmával fájdalomérzést válthat ki, elsősorban előrehajláskor. A costa decima fluctuans tapintási érzékenysége ezt a fájdalmat egyéb mellkasi vagy hasi fájdalmaktól elkülöníti.

Ha a bordák fájdalmasak, gondolnunk kell a Tietze-szindrómára is. E costalis chondritis legtöbbször „meghűlés”-sel, légúti fertőzéssel, bronchitisszel kapcsolatos jelenség, leggyakrabban az első, második, ritkábban a harmadik borda porcán. A sternocostalis ízület röntgenelváltozása is kimutatható lehet. A bordaporc a sternum szélén vastagabb, fájdalmas, a fájdalom hetekig tart, néha még tovább is, a megvastagodás hónapokig, sőt 2-3 évig is eltarthat. A Tietze-szindróma máskor megerőltetés, karmozdulatok, izomigénybevétel következménye. Leggyakrabban egyoldali megbetegedés, előfordul azonban a kétoldali porcbetegség is.

Ha a borda helyi fájdalmasságát észleljük, gondolnunk kell természetesen a csontrendszer valamennyi megbetegedésére, így a már említett bordacariesen, tumoron kívül osteomyelitis TQ és ritkán előforduló lueses periostitisre, valamint actinomycosisra is. E betegségek felismerésében a radiológiai vizsgálat, az esetleges láz, leucocytosis, pozitív komplementreakció stb. segíthet.

Valamennyi borda vagy bordaporc eredetű fájdalomra jellemző – és ez általában alkalmas a mellkasi szervek okozta fájdalmak elkülönítésére – a határozott helyi fájdalom, amely legtöbbször egy ujjal is megjelölhető, valamint a fájdalmasság fokozódása, kiválthatósága vagy változása mozgásra, légzésre, erőlködésre, nyomásra.

A mellkasfal izom eredetű fájdalma

A mellkasfal izom eredetű fájdalmasságára is általában e sajátságok jellemzők. Az intercostalis izmok, a mellkasfal egyéb izmai vagy a diaphragma legtöbbször testi megerőltetés okozta fájdalmasságát jobb megjelölés híján myositisnek szoktuk nevezni. E kifejezés semmivel sem jelent többet, mint az ugyancsak nem megokoltan használt „izomreuma” vagy myalgia kifejezés. Ha a beteg mellkasi fájdalmat panaszol, a mellkasi szervek megbetegedését kizártuk, és a fájdalmasság nyomással kiváltható, bizonyos izomcsoportok megfeszítésekor, – teháthelyzetváltozáskor – a törzs hajlításakor vagy fordításakor, a kar felemelésekor vagy előrenyújtásakor megjelenik vagy fokozódik, izom eredetű fájdalomra gondolhatunk.

Az izom eredetű fájdalom legtöbbször a megfelelő izom vagy izomcsoport megerőltetésével függ össze. Intenzív izom eredetű fájdalom keletkezhet akutan is sportolókon vagy egyéb megerőltetés alkalmával. E fájdalom a mozgás abbahagyására késztető oldalszúrás vagy nyomás formájában mutatkozik.

Herpes zoster

Az izmok fájdalmasságát ritkább betegségek is okozhatják, így a trichinosis, melyet láz, eosinophilia és súlyos általános tünetek alapján ismerhetünk fel; dermatomyositis, melyet az izom betegségével együtt járó bőrgyulladás jellemez, polymyositis, továbbá myositis ossificans vagy traumás megbetegedés, pl. haematoma, izomrostszakadás.

A fibrositis laza fogalom. Általában a test felületes szöveteinek olyan fájdalmasságát jelzi, amelynek organikus, tehát kimutatható változás nem felel meg. Leginkább kövér emberek tartós mozgással összefüggő, hirtelen mozdulatra fokozódó, felületes fájdalmáról van szó. A fájdalmas területen néha apró csomók tapinthatók a bőr alatt, és nyomási érzékenység is kimutatható. Novokaininfiltráció ezt a fájdalmat is megszünteti.

A mellkasfal bizonyos területére terjedő, rendszerint a bőr érzékenységét okozó, néha igen erős fájdalom oka az intercostalis idegek „neuritis”e vagy „neuralgiá”-ja vagy a hátsó gyökök izgalma.

A hátsó gyökök izgalmának könnyen felismerhető formája a megfelelő dermatoma területén megjelenő herpes zoster. E bántalom diagnózisa csak akkor okoz nehézséget, ha a herpeses eruptio nem jelenik meg. Ilyenkor a fájdalmasságot csak később követi a herpes megjelenése. Bizonyos esetekben az eruptio egészen elmarad.

A herpeses eruptió

A herpeses eruptiót néha láz, általános rosszullét, szegmentális paraesthesia vagy hyperaesthesia előzi meg, majd erythemás dermatitis keletkezik, és ennek területén alakulnak ki a papulák és vesiculák. Ez utóbbiak tartalma 2-3 nap alatt zavarossá válik, 5-10 nap alatt a vesiculacsoport beszárad, pörkösödik. A herpeses hólyagok leghamarább a gerincoszlop mentén jelennek meg, és innen terjednek, néha szigetekben, a periféria felé. Az eruptio csaknem mindig egyoldali és a törzsön nagyjából vízszintes felső és alsó határú szegmentális területre terjed. A fájdalom intenzitása és tartama általában a korral nő.

Égő, metsző, hasító fájdalom, igen kínos érzés, amely a mozgást, sőt a légzést is nehezítheti és pleuritis gyanúját keltheti. Az állandó fájdalom időnként rohamszerűen fokozódik. Leggyakoribb a 3., 4., 5. thoracalis szegmentumnak megfelelő fájdalom, de a 2. thoracalis és a 2. lumbális szegmentum között bárhol lehetséges. A végtagok is fájdalmassá válhatnak, ilyenkor a szegmentum lefutása horizontális, a végtaggal párhuzamos. Ilyen helyzetre ritkán kerül sor. Gyakoribb a trigeminus területére terjedő herpeseruptio.

A betegség 20 éves koron alul általában 2 hét alatt lezajlik. Idősebb korban tovább tart és gyakran jár a herpeses eruptio beszáradása és elmúlása után kialakuló postherpeses neuralgiával, gyógyszerekkel nehezen csillapítható súlyos szegmentális fájdalommal. Fejfájás, néha meningismus is előfordul. A postherpeses neuralgia gyakran a megfelelő terület érzéstelenségével jár, mely a fájdalmat kíséri.

Nyirokcsomók duzzanata

A megbetegedett területhez közeleső nyirokcsomók, pl. a hónalj i nyirokcsomók is megduzzadhatnak. A nyirokcsomók duzzanata a herpeses eruptio idején a legnagyobb mértékű. A vesiculák esetleges elgennyedésével kapcsolatos szekunder lymphadenitis is lehetséges.

A herpes zoster akut infekciós betegség, a gerincvelő hátsó szarvának, a hátsó gyöki ganglionoknak vírus okozta megbetegedése, ritkán az agyidegi ganglionok vírusbetegsége, mely a megbetegített ideg mentén perifériás szegmentális bőreruptiót okoz. A betegséget ma a varicellavírus reaktiválódásának tekintik részlegesen immúnis egyénben.

A mellkas területén érzett fájdalom magyarázatára – vagy talán inkább a beteg megnyugtatására – gyakran használják fel az intercostalis neuralgia diagnózist. Nem kétséges, hogy ez a diagnózis lényegesen gyakoribb, mint az intercostalis neuralgia esetek száma, és valójában nem is tudjuk biztosan, hogy primer intercostalis neuritis vagy neuralgia előfordule.

E kórképen gyűjtőfogalmat kell értenünk, minden olyan fájdalom ebbe sorolható, mely az intercostalis idegek területére esik, így valójában intercostalis neuralgiát okoz a herpes zoster, a thoracalis discushernia és minden olyan folyamat, mely a thoracalis hátsó gyököket károsítja, így extramedulláris daganat, epidurális daganat, csontfolyamat, éranomália. Hátsó gyöki izgalmi jelenség a néha a mellkas területén megjelenő tabeses lancínalas is.

A tartós intercostalis, néha rohamszerűen fokozódó, nemegyszer nyomásérzékenységgel is járó, a mellkas oldalára vagy külső falára terjedő, esetleg kétoldali és ilyenkor övszerűen szorító fájdalom megjelenésekor a hátsó gyökök vagy intercostalis idegek mechanikus nyomásának minden lehetőségét ki kell zárnunk. Ha a süllyedés gyorsult, leucocytosist találunk, a vérkép kóros, láz vagy hőemelkedés mutatkozik, mindenképpen el kell vetnünk az intercostalis neuralgia diagnózisát.

A nyaki discushernia a mellkas felső részén okoz néha olyan fájdalmat, amely akár az angina pectoris fájdalmával is összetéveszthető, legtöbbször azonban inkább a lapockatáj, a váll és a kar fájdalmában nyilvánul. Ez a fájdalom gyakran éjszaka, hajnal felé erős és a beteget felébreszti álmából. Az a mechanizmus, amelynek alapján a nyaki discushernia szívtáji fájdalmat okoz, nem világos.

Lehet, hogy az utolsó nyaki vagy az első háti csigolyák spondylosisos csőre vagy a kiből tosodó discus a határköteget nyomja és sympathicusizgalmat okoz. Az ilyen eredetű fájdalom megszűnik a ganglion stellatum anaesthesiája után. Lehetséges az is, hogy a dura és az arachnoidea izgalma steril gyulladás formájában lefelé terjed, eléri a C8 gyököt és ilyenkor a szívtáji fájdalom megjelenése érthetővé válik.

A nyaki discushernia diagnózisának felismerése

A fájdalom hirtelen keletkezése, a nyaki gerincoszlopon nyomásérzékeny terület kimutatása, a foramen beszűkülése, érzési eltérés a megfelelő szegmentum területén támpontot nyújt a nyaki discushernia diagnózisához. Thoracalis discushernia szintén ritka. Az általa okozott panaszok a mellkas alsóoldalsó részére terjednek, esetleg a hasra, gyomortájra, májtájra és jellemző módon hirtelen mozdulathoz, megerőltetéshez csatlakoznak. A megfelelő szegmentumok hyperaesthesiája vagy paraesthesiája a diagnózis elengedhetetlen kelléke.

Hasonló fájdalmat és idegrendszeri tüneteket okozhat a csigolyák osteoarthritis se vagy arthrosisa, a hátsó gyököket nyomó csontkapcsok, sarkantyúk, tüskék keletkezése révén.

A csigolyákat komprimáló tumor, tuberculosisos, osteomyelitises folyamat is szóba kerül. A spondylarthrosis okozta fájdalom is gyakran éjszaka a legerősebb, talán azért, mert a relaxatio alvás közben lehetővé teszi a gerincoszlop nagyobb fokú görbületét és inkább ad lehetőséget nyomási tünetek keletkezésére. Mellkasi deformitás, kyphoscoliosis és más alakváltozás önmagában is intercostalis fájdalmat, tehát szegmentális elhelyeződésű, enyhébb, súlyosabb fájdalmat idéz elő.

A gerincoszlop betegségeiben keletkező fájdalmak

A gerincoszlop betegségeiben keletkező fájdalom elsősorban hátfájás, e fájás azonban előre sugárzik, kiterjedhet az egész mellkasra, szorító jellegű lehet, néha lancináló fájdalom. Bizonyos mértékig függ a test helyzetétől: a beteg talál olyan helyzetet, amelyben a fájdalom enyhül, más testtartásban viszont a fájdalom fokozódik. A csigolyák folyamatai esetleg helyi érzékenység, merevség, a megfelelő hátizomzat megfeszülése alapján ismerhetők fel.

A mellkas bőrének fájdalmassága

A mellkas bőrének fájdalmasságát vagy inkább csak feszülését okozzák az endophlebitisnek bizonyuló kötegek, amelyek a Mondor-betegségxe jellemzők. 20-30 cm hosszú, a bőrrel többé-kevésbé összekapaszkodott, egyenes, nyomásérzékeny kötegek jelennek meg a mellkasfalban, ritkábban a hasfalban, leggyakrabban a vena thoracoepigastrica lefutásának megfelelően az oldalsó mellkasfalon. Leginkább negyven évesnél idősebb nők betegsége, ritkábban ugyancsak középkorú férfiaké. A kötegek csak kevéssé fájnak, néhány hónap alatt eltűnnek; megjelenésük legtöbbször csupán diagnosztikus probléma.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.