Láz hasi panaszokkal
Elsősorban természetesen a hasi szervek akut gyulladására kell gondolnunk, a hasi szervek okozta panaszok elkülönítő diagnózisát azonban más helyen tárgyaljuk. Gondosan kell vizsgálnunk lázas betegen az egész has területét. A jobb bordaív alatti táj érzékenysége, az érzékeny máj tapinthatósága cholecystiokkal is, cholangitis, esetleg májtályog irányában történő vizsgálatra indít. Ebből a szempontból igen fontos a doudenumnedv vizsgálata is, lehetőleg frissen.
Tanulságos a következő eset
Kb. két hónap múlva került ismét felvételre. Ismét lázas, most már azonban sokat és könnyen hány. A has jobb oldala talán rezisztensebb. A duodenumnedvben kóros nincs. Kolecisztográfia alkalmával az epehólyag nem telődik, iv. vizsgálattal sem. Az epében nagyszámú fehérvérsejtet találunk, amikor a duodenumnedv vizsgálatát közvetlenül nyerése után vizsgáljuk. A máj tapinthatóvá válik, de nem érzékeny, a jobb rekeszen eltérés nem mutatkozik. A láz azonban fokozatosan septikus jelleget ölt, anélkül, hogy leucocytosist találnánk.
A beteg csuklani kezd. Az antibiotikumok változatlanul nem hatásosak. Noha a betegnek nyomásérzékenysége nincs, a hosszú lázas állapotra, a nem telődő epehólyagra, a duodenumnedv és a hólyagepe fehérvérsejt tartalmára, a hányásra, csuklásra és a tapintható májra tekintettel „gennyes cholecystitis”, esetleg májtályog diagnózissal laparotomiát látunk indokoltnak. A sebész gennyes cholecystitist és pericholecystitist talál, mely helyi peritonitist okozott. Az epehólyag eltávolítása után, annak szövettani vizsgálata cholecystitis tuberculosát bizonyított. A gyógyulás, megfelelő tuberkulosztatikus kezeléssel zavartalan. A beteg jelenleg panaszmentes, láztalan, egyéb szervi tuberculosisa később sem mutatható ki.
A veseütögetési érzékenysége paranephritis, perinephritis lehetőségét veti fel. Ne felejtsük el megtudakolni a betegtől, hogy nem volt-e valahol gennyedése, furunculusa. Ilyen gennyedés nemegyszer megelőzi paranephritises tályog keletkezését. Krónikus pyelitis, pyelonephritis, gennyes zsákvese is lehet tartós láz oka, anélkül, hogy mindig helyi tüneteket okozna. A tönkrement, zsugorodott vese lázat tarthat fenn akkor is, ha nem fáj, és ha vizeletet nem választ ki. Ilyenkor a vizelet negatív lehet.
Urológiai vizsgálat
Sohasem szabad elmulasztani fel nem ismert eredetű tartós lázban az urológiai vizsgálatot. Elsősorban vesetumor, hypernephroma lehetősége, de vesetuberculosis és más gennyes vese, illetve vesemedencemegbetegedés lehetősége is mindig szóba jön. A teljesen elzárt vese lázat tarthat fenn minden egyéb tünet nélkül.
Periappendicularis abscessus általában fájdalmat és hasi panaszokat okoz és nyomása mindenképpen fájdalmas. A periappendicularis infiltrátumot jól lehet tapintani akkor, ha a beteg dereka alá kemény párnát helyezünk. A bél megbetegedései közül elsősorban a bél tumorai jönnek szóba, mint tartós láz okai, de okozhat lázat addig tünetmentes béldiverticulumokban keletkező retenciós gyulladás, diverticulitis is, Az irrigoszkópia, rektoszkópia elvégzése fontos, de nem teszi elkerülhetővé az ujjal végzett rectalis vizsgálatot. Hányszor fordul elő, hogy számos ambulanciát, sőt kórházat megjárt lázas betegen már ujjal lehet tapintani a rectum széteső carcinomáját.
A láz okának felderítése nők esetén
Sokat segíthet a láz okának felderítésében a nőgyógyász is. Nemcsak genitális tumorok, necrotizáló myomák kiderítése, hanem gyulladásos megbetegedések felismerése is lehetséges nőgyógyászati vizsgálattal. Fontos, hogy ne elégedjünk meg egyszeri vizsgálattal. Ha ginekológiai megbetegedésre van gyanú, kérjük fel a nőgyógyászt ismételt alapos vizsgálatra.
- Szeretnél megszabadulni a hasi zsírrétegtől? Íme 5 hatékony tipp!
- Erős hasi fájdalom lehetséges okai
- Székrekedés és okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Orvosi esettanulmány
A beteget a nőgyógyász is megvizsgálja, de nem talál eltérést. A beteg széles spektrumú antibiotikumot kap, melynek alkalmazásakor már az első napon megszűnik a láz és nem is mutatkozik többé, ám a beteg egyre gyengébb és betegebb. Halála előtt néhány nappal az alhas jobb felében növekvő rezisztenciát tapintunk. Kevésbé nehéz a dolgunk, ha a lázas állapot határozottan a béltraktus megbetegedésére utaló hasmenéssel jár. Ilyenkor elsősorban dysenteria lehetőségére kell gondolnunk.
Ddysenteria – vérhas
A bacillaris dysenteria enyhe formái semmiben sem különböznek a nem specifikus enterocolitisektől, mérsékelt lázzal, vizes hasmenéssel járnak és általános tüneteket alig okoznak, legfeljebb olyanokat, amelyek a diarrhoea, illetve a vízveszteség következményei. Ilyenkor a dysenteria diagnózisát csak a bakteriológiai vizsgálat alapján állíthatjuk fel, ezt azonban helyes – a pozitivitás érdekében – vagy a végbélből vett székletpróbában, vagy azonnal a székletürítés után nyert székletből végezni. A széklet ezekben az esetekben is lehet véres, mindig véres azonban a Shigella flexneri és a Shigella sonnei által okozott dysenteriában.
A Flexner’s dysentery általában súlyos véres hasmenéssel, általános tünetekkel jár, az Edysenteria enyhe tünetekkel. Az első típusban a széklet véres, gennyes, nyákos, sokszor ürített diarrhoeas széklet, mely tenesmusokkal ürül, naponta akár 10-30-szor, a has diffúzé nyomásérzékeny. Az Edysenteria, mely óvodák, iskolák gyakori fertőzése, lázat akár nem is okoz, csak hasmenést. Ha a hasmenés súlyos, exsiccosis, vérnyomásesés, collapsus, ha hosszan tart, hypoproteinaemia alakulhat ki. Súlyos dysenteriában meningismust is látunk.
Szövődmények: ízületi gyulladás, iridocyclitis, conjunctivitis, urethritis (Reiter szindróma), polyneuritis. Az egyéb, nem specifikus enterocolitisekben a tenesmus általában hiányzik. A biztos elkülönítést csak a bakteriológiai vizsgálat lelete adhatja.
Az amoebás dysenteria nem jár jelentős lázzal és rendszerint tenesmusokkal sem, inkább krónikus megbetegedés. Hazánkban – noha az amoebiasis elég gyakori – még mindig ritkának tartható. Kórokozója, az Entamoeba histolytica szintén csak friss székletből mutatható ki, közvetlenül vagy tenyésztéssel. Az amoeba kitenyésztése még nem biztosítja azonban kórokozó voltát.
A cholera a dysenteriánál súlyosabb hasmenést okoz, nem jár véres széklettel, de híg, nagy mennyiségű széklet gyakori ürítését okozza és ennek következtében gyorsan súlyos exsiccosis alakul ki. Nálunk nem fordul elő. A súlyos nyári hasmenéseket, melyek részben dysenteriák, részben salmonellosisok, részben Staphylococcus enteritisek, ha súlyos hasmenéssel járnak, a cholera nostras névvel szokták jelölni. Ugyancsak heves hasmenést és lázat is okozhat a trichinosis. Vezető tünete a nagyfokú eosinophilia, később izomfájdalom, szemhéjödéma. A diagnózis alapja az izombiopszia lelete.
Staphylococcus enteritisre
Antibiotikus kezelés után keletkező súlyos, lázas, toxikus hasmenésben elsősorban Staphylococcus enteritisre kell gondolnunk. Főleg tetraciklinek adagolása után fordul elő. Súlyos, vizes hasmenés és collapsus jellemzi a betegséget, mely legtöbbször a tetraciklinkezelést szükségessé tevő alapbetegség által legyengített szervezetben, idősebb korban keletkezik. Ugyancsak antibiotikus kezelés után keletkező súlyos, gyakran halálos végű betegség az enterocolitis pseudomembranacea, mely mindenfajta stresszhatás, sokk, műtét után is kialakulhat, de spontán is. Az esetek egy részében ischaemiás bélbetegségről van szó.
Nem tisztázott eredetű és az enterocolitis pseudomembranaceától nem mindig pontosan elválasztható súlyos betegség az enteritis necrotisans, melynek első eseteit a második világháború végén német városokban, így Hamburgban is észlelték. Vérzés vagy perforáció tüneteit okozó súlyos lázas bélbetegség, melynek egyes eseteit – az enterocolitis pseudomembranaceával összetéveszthető módon – műtétek után észleljük vagy máskor terminális állapotban. Egy időben úgy tűnt, hogy a betegséget Clostridiumok okozzák. A közölt adatok szerint enteritis necrotisans néven pseudomembranaceás enteritis – vagy ischaemiás colitis – esetek is szerepelnek. Néha jejunalis phlegmonéről van szó.
Néhány napig tartó betegségek, fertőzések
Ezektől az akut infekcióktól el kell különíteni a nem specifikus akut gastroenteritiseket, melyek néha magas lázzal, hasmenéssel járnak, de csak néhány napig tartanak és bakteriológiai vizsgálattal nem bizonyulnak dysenteriának vagy más említett bélbetegségnek. Az esetek egy résziében bizonyára Salmonella-infekcióról lehet szó, de mikrobiológiai vizsgálat nem történik a beteg gyors gyógyulása miatt. Ritka betegségként heveny lázas fatális eosinophil enteritist is leírtak és lázzal, inkább subfebrilitassal járhat az enteritis tuberculosa is.
Nem jellemző hasi panaszokkal, főképpen émelygéssel, hányással kezdődhetik számos akut fertőző betegség: gyermekeken ilyen panaszok esetén az akut kiütéses betegségek lehetőségére is gondolnunk kell. Hányással kezdődhetnek az ugyancsak lázzal járó meningeális betegségek is.
A gyomorbél traktus megbetegedésére utaló panaszok vezetik be legtöbbször az akut hepatitist is: hányás, émelygés, étvágytalanság, nyomásérzés a jobb bordaív alatt. A láz az akut hepatitisben ma már egyre ritkább, de elvétve észlelünk olyan betegeket, akiknek magas lázzal járó, hosszú lefolyású, esetleg halálos betegsége végül is hepatitisnek bizonyul.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.