Általános fájdalom
Az általános, ún. diffúz vagy szisztémás fájdalom olyan fájdalmat jelent amely egyszerre több testrészt érint sőt vándorolhat is a testben. A fertőzések, bizonyos daganatos és idegrendszeri betegségek ilyen jellegű panaszokkal járhatnak.
Vérszegénység, tünetek:
- A vérszegénység (orvosi nevén anémia) a legtöbb esetben fájdalommentes, csak igen ritkán okoz fájdalmas tünetet Minden típusú vérszegénységre jellemző előrehaladott esetben a megmagyarázhatatlan kimerültség, gyengeség, légszomj, sápadtság. Ezek mellett igen súlyos esetben – kialakulástól függően – az alábbi tünetek jelentkezhetnek: Fokozott ütemű vörösvérsejt-pusztulás, az ún. hemolitikus vérszegénység: ízületi fájdalom, merevség, duzzanat; a vizelet sötét, a lép megnagyobbodik.
- Vashiányos vérszegénység: fejfájás, duzzadt, fájó nyelv, testhelyzet-változtatáskor hirtelen vérnyomás-leesés miatti szédülés és ritkán akár ájulás, étvágytalanság, esetleg szakadatlan sóvárgások.
- Óriássejtes vérszegénység: fejfájás, ajak- és nyelvfájdalom, hasmenés, étvágytalanság.
- Sarlósejtes vérszegénység (Magyarországon ez a betegség gyakorlatilag nem fordul elő): az ízületek, a hát, a mellkas, a láb, a kar, a has és a hímvessző fájdalma, mely enyhétől a súlyosig terjed; fejfájás, duzzadt kéz és láb; szapora szívverés; láz; hányás; visszatérő súlyos fertőzések, vesekárosodás és vérvizelés; elhúzódó, fájdalmas merevedés (priapizmus), lábszárfekély.
Veszélyeztetett csoportok
A vörösvérsejtek az oxigént szállítják a test összes sejtjének. A vérszegénységnek számos kiváltó oka van. A sokféle típus közös jellemzője, hogy a vörösvérsejtek (eritrociták) száma csökken. Emiatt a szervek nem jutnak elég oxigénhez. A kialakult oxigénhiány a magyarázat arra, hogy miért okoz a vérszegénység minden fajtája súlyos esetben fáradtságot, gyengeséget és légszomjat. A többi tünet a vérszegénység különféle típusai szerint változik.
Az autoimmun eredetű vérszegénység esetén a szervezet saját vörösvérsejtjei ellen fordul, és pusztítani kezdi őket, mintha azok külső betolakodók lennének. Az esetek több mint a felében az orvosok nem tudják megmondani, hogy mi válthatta ki ezt. Máskor ismert a kiváltó ok: a gyógyszermellékhatás eredménye lehet, a magzatban vérátömlesztés szövődményeként léphet fel, ha édesanyja a magzati vörösvérsejtek ellen antitestet termel.
Vashiányos vérszegénység
Ahogy a nevében is benne van, a vashiányos vérszegénységet kórosan alacsony vasbevitel okozza. A szervezet a vasat a hemoglobin készítéséhez használja, amely a vörösvérsejtekben az oxigén szállításáért felelős. Ettől vörös színű a vér is. Világszerte a vashiányos vérszegénység a leggyakoribb táplálkozási hiánybetegség, és messze ez a leggyakoribb típusú vérszegénység is.
Van, hogy az illető étrendje kevés vasat tartalmaz
Felszívódási betegségeket is kísérhet. Kialakulásának veszélyét fokozza minden olyan körülmény, amely jelentős mennyiségű vérvesztéssel jár. Ezért vashiányosak gyakran a menstruáló nők is. A gyomorfekély, bélrendszeri daganatok, valamint az aszpirin és a hasonló gyógyszerek hosszan tartó használata miatt kialakult idült vérzés szintén vasvesztéshez vezethet.
- Az arc fájdalma
- Több végtagra terjedő fájdalmak (ideg, izom, ízület, reuma és köszvény)
- Az alsó végtag fájdalmai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az óriássejtes vérszegénység
A B12-vitamin vagy a folsav hiánya miatt alakul ki, ekkor a csontvelő kórosan nagy és éretlen vörösvérsejteket termel. Ha a B12-vitamin hiánya okozza, vészes vérszegénységnek hívják. A vészes vérszegénység elsődleges oka az intrinszik faktor hiánya, amely a B12-vitamin felszívásához szükséges, gyomorban termelődő fehérje. Az állati eredetű termékeket teljesen nélkülöző szigorú vegetáriánus étrend szintén B12-vitamin-hiányhoz vezethet. Óriássejtes vérszegénység a gyógyszer mellékhatás és ritka vérképző szervi betegségek eredményeként is kialakulhat.
A sarlósejtes vérszegénység
A nevét a rendellenes, sarló alakú vörösvérsejtekről kapta. Ez öröklődő betegség, amely a Magyarországtól délre élő embereket érinti. Magyarországon gyakorlatilag nem fordul elő. A hemoglobin szerkezete kóros, ez váltja ki a tüneteket. A kóros gént hordozó szülők tünetmentesek, viszont 25% az esély arra, hogy születendő gyermeküknél kialakul a betegség.
Kialakulása
Az enyhe vérszegénység legtöbbször tünetmentes. Ha mégis kialakulnak tünetek, általában az első közülük az idült, megmagyarázhatatlan kimerültség és gyengeség. Ezt légszomj kísérheti. Valószínű, hogy testmozgás hatására a pulzus gyorsul, mert a szív szaporábban ver, hogy több vért tudjon kipumpálni. Általános tünet a fejfájás, a szédülés és a sápadtság. Ritkább az ízületi és izomfájdalom.
A sarlósejtes vérszegénység a legfájdalmasabb típusú vérszegénység. A törékeny, kóros szerkezetű vörösvérsejtek idő előtt elpusztulnak, és a törmelékük elzárja a verőereket. Ezt az orvosok hemolitikus krízisnek nevezik. Az idő múlásával ezek a rohamok a test minden szervét károsítják, így az agyat, a vesét, a tüdőt, a májat és a lépet. Az ízületek bedagadnak és nagyon fájdalmassá válnak, és szintén gyakori a mély, sajgó csontfájdalom.
Az óriássejtes vérszegénységben szenvedőknek a fehérvérsejt-és vérlemezkeszámuk is alacsonyabb. így a vérszegénység tünetei mellett ezeknek a betegeknek az immunrendszerük gyenge, hajlamosabbak a fertőzésekre, a vérzékenység is gyakoribb lehet náluk.
Mit tegyünk?
A vérszegénység hatékony kezeléséhez pontos diagnózisra van szükség: ezt orvos tudja csak megállapítani. Adjon tanácsot diétával, életmóddal kapcsolatban is.
Ügyeljünk az egészséges életmódra – fontos, hogy fizikailag aktívak maradjunk anélkül, hogy túlzásba esnénk. Fárasztóbb tevékenységeinket tervezzük akkorra, amikor a legtöbb energiánk van. Például egyes vérszegény betegek reggel fáradtabbnak érzik magukat, ám délutánra sokkal energikusabbak. Figyeljünk rá, hogy gyakran pihenjünk, és ne hajtsuk magunkat addig a pontig, amikor már légszomjat érzünk, és felgyorsul a pulzusunk.
A kiszáradás megelőzésére igyunk meg naponta legalább másfél-két liter vizet, gyümölcslevet és egyéb alkoholmentes folyadékot. Ha szervezetünk legyengült, nő a fertőzés kockázata. A lehető leghamarabb forduljunk orvoshoz, ha láz lép fel vagy egyéb, fertőzésre utaló jelet észlelünk. Az, aki sarlósejtes vérszegénységben szenved, azonnal hívja fel orvosát, ha ízületi fájdalmat vagy a fenyegető krízis kialakulásának egyéb tünetét észleli.
Kezelés
A kezelésnek kettős a célja: egyrészt a fennálló betegség gyógyítása, másrészt a kísérő tünetek enyhítése. A táplálkozási hiánybetegségeket meg kell szüntetni. Igen súlyos esetekben vérátömlesztésre is szükség lehet.
Az elmúlt években viszont jelentősen csökkent az ilyen okból végzett vérátömlesztések száma, köszönhetően a vörösvérsejtek termelését serkentő eritropoetinnek (EPO). Az autoimmun eredetű vérszegénységet gyakran kezelik szteroidokkal, amelyek az immunrendszer működését gátolják, és így enyhítik a tüneteket. Esetleg lépeltávolításra is sor kerülhet, ugyanis a lépben pusztulnak el a vörösvérsejtek.
A sarlósejtes vérszegénység kezelése csak a különféle tünetek és szövődmények enyhítésére korlátozódik. A nagyon erős fájdalommal járó súlyos krízisek idején morfin vagy egyéb kábító fájdalomcsillapító adása is szükséges lehet. Óriássejtes vérszegénységben folsavat és B12-vitamin-injekció-kat adnak a betegnek, s ezek meggyógyítják.
Megelőzés
Az autoimmun eredetű vérszegénységet nem lehet megelőzni, de a betegség általában kezelhető. A B12-vitaminban, folsavban és vastartalmú ételekben gazdag étrend segíthet az e tápanyagok hiánya miatt kialakult vérszegénységekben.
Forradalmi újdonságok
A sarlósejtes vérszegénységre való hajlam genetikai vizsgálattal kimutatható. Ha mind a két szülő hordozza a hibás gént, a genetikai tanácsadáson megállapítják, mekkora a valószínűsége annak, hogy sarlósejtes vérszegénységben szenvedő gyermekük születik. A terhesség idején elvégzett amniocentesis során a fejlődő gyermeket körülvevő magzatvízből kis mennyiséget kivesznek, és megvizsgálják a benne lévő sejtek genetikai állományát.
Alternatív terápiák
- Táplálékkiegészítők: Azok az emberek, akiknél hiányos táplálkozás miatt alakul ki vérszegénység, forduljanak diétás nővérhez vagy olyan orvoshoz, akinek gyakorlata van az étrend megtervezésében. Azoknak, akiknél nem termelődik a B12 faktor felszívódását biztosító intinzik faktor, injekcióban kell kapniuk B12-vitamint, ugyanis szájon át bevéve ez a vitamin nem szívódik fel náluk. Fontos, hogy az étrend sok vasat és folsavat tartalmazzon. A száraz, vörös húsoknak, a májnak és az egyéb szerves tápanyagoknak, a szardíniának, vassal dúsított kenyérnek és a gabonamagvaknak a fogyasztása javasolt.
- Ajánlott még a B-vitaminban gazdag húsoknak, a baromfinak, a tenger gyümölcseinek, a tejnek, a tojásnak és egyéb állati termékeknek a fogyasztása is. A szükséges folsav biztosítása érdekében fogyasszunk levélzöldségeket, hüvelyeseket, narancslét, diót, búzacsírát és teljes kiőrlésű gabonatermékeket. A vashiányos vérszegénység kezelésében gyakran szükség lehet vastartalmú táplálékkiegészítők is, amelyek adagolását, illetve a gyógyszer fajtáját diétás tanácsadónak vagy orvosnak kell meghatároznia.
Figyelem
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.