• terápiák

Naturoterápia – Mi ez és mire jó?

Mi a naturoterápia?

Naturopátián összefoglalóan a természetes gyógymódo­kat értjük, így a nyugati világban ezzel a névvel illetünk minden olyan gyógyítási módszert, amely természetes gyógyhatású szereket használ. Ha a hidroterápiát fájda­lomcsillapításra használjuk, akkor ugyancsak a termé­szetes gyógymódok közé sorolhatjuk.

Az egészségmegőrzés és a gyógyításra való törekvés kezdeteinek megismerésére 2400 évvel ezelőttre, az ókori görögökig kell visszanyúlnunk. Hippokratész, az orvostudomány atyja és kortársai számára a természetes gyógymód azt jelentette, hogy a test rendben tartja ön­magát, ha az ember csak tiszta levegőt és tiszta vizet vesz magához, tisztán tartja magát, törődik az egészsé­gével, és megfelelő ételeket fogyaszt.

A naturoterápia napjainkban

A mai naturopaták (természetgyógyászok) lénye­gében véve elődeiket követik, néhány fontos kiegészí­téssel. Úgy vélik, hogy a betegség teljesen természetes folyamat, és a gyógyítási módszereknek is ugyanezt a természetes alapelvet kell tükrözniük. Éppen ezért ahelyett, hogy elnyomnánk a tüneteket, inkább „sza­badjára kell engedni” őket, vagyis segítséget kell nyújta­ni a testnek, hogy megküzdjön a betegséggel, és ismét megtalálja a természetes egyensúlyt.

A természetgyógyászok rutinszerűen írnak elő rövid böjtöt a fertőzések, például az influenza leküzdésére, és nagy figyelmet fordítanak a belekre, ahonnan a test fel­szívja a tápanyagokat, amelyek azután a véráramba kerülnek. A belekben levő méreganyagok sok betegség ki­alakulásában játszanak közre.

Különleges étrendet java­solnak a belek tisztítására, a kártékony élesztőgombák és bélbaktériumok elszaporodásának visszaszorítására, különben ezek a mikrobák birtokba veszik a beleket, méreganyagokat termelnek, allergizálnak, és gyengítik az immunrendszert.

A naturoterápia célja

A természetes gyógyulás vagy természetes higiénia hamisítatlan eszméje tovább él a naturopátiával gyó­gyítók körében. E hagyománytisztelő irányzat képvise­lői úgy gondolják, hogy nem célravezető, ha bármit, akár csak vitamint, ásványi anyagot vagy egyéb táplá­lékkiegészítőt viszünk a szervezetbe (igaz, ez a nézet napjainkban már nem tekinthető általános természet­gyógyászati irányvonalnak).

A modern naturopátia ki­terjesztette repertoárját, és a legtöbb „természetes” terá­piát megtaláljuk benne. A természetgyógyászokat többnyire oktatási intézményekben képzik, ahol sokfé­le módszert elsajátíthatnak: megismerik az akupunktú­rát, a gyógynövény-terápiát, a homeopátiát, a manuál-terápiát, a masszázst, a hipnózisterápiát, a gyógyétrendeket, valamint a hidroterápia alapelveit és gyakorlati alkalmazását.

Világszerte ez a széles körű megközelítés lett az ál­talános tanítás azok számára, akik tágabb értelemben érdeklődnek a természetes gyógymódok gyakorlata iránt. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliá­ban, Németországban, Izraelben, Új-Zélandon és Dél- Afrikában például a programban részt vevők három vagy négy éves képzést követően kapnak természetgyógyász ­diplomát.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.