Gasztroenterológia

Pneumatosis coli tünetek

A pneumatosis típusos megjelenése a vékonybél terü­lete, a colon csak az esetek 6%-ában érintett. Jelenléte és szövődményei differenciáldiagnosztikus problémát jelenthetnek.

Kulcsfontosságú megállapítások

  • A ritkán előforduló pneumatosis coli a vastagbél falá­ban kialakuló, gázzal telt cisztákat jelent.
  • Az eltérések a vékonybél falában is megjelenhetnek (pneumatosis cystoides intestinalis).
  • A kórkép általában tünetmentes, gyermek- és felnőtt­kori megjelenése ismert.
  • A ciszták szövődményei (perforáció, fekély, vérzés) akut hasi kórképet okozhatnak.
  • Natív hasfelvétel, irrigoszkópia, endoszkópia, CT-vagy MRI-vizsgálat vezet a diagnózishoz.
  • A tünetmentes eset kezelést nem igényel. Krónikus ál­lapotban oxigénbelélegeztetés, metronidazol-terápia, akut esetben sebészi beavatkozás lehet eredményes.

Definíció

A kórképet a vastagbél falában, a submucosa, illetve a subserosa területében lévő többszörös, gázzal telt ciszták jellemzik.

Terápia

Konzervatív terápia a tünetmentes esetekben nem szük­séges. Tünetek esetén aminoszalicilát anema, ha elérhe­tő, rövid szénláncú zsírsavakból álló clysma csökkenti a gyulladásos folyamatot. A tünetekkel járó esetekben a minél korábbi rekonstrukció a terápiás megoldás.

Epidemiológia

A kórkép tünetmentes volta miatt az incidenciát be­csülni sem lehet. Gyermek- és felnőttkorban megjelenő formája ismert. Felnőttkori megjelenése és felismerése a hatodik évtized körül a leggyakoribb, mindkét nemet érinti.

Patogenezis

Nem tisztázott, minden bizonnyal multifaktoriális, je­lenleg mechanikus, illetve bakteriális okkal magyaráz­zák. A mechanikus szemlélet szerint a luminalis gáz trauma vagy túlnyomás miatt jut át a mucosán. A bakte­riális szemlélet szerint szénhidrát-fermentáló, hidrogén­termelő baktériumok hozzák létre a cisztákat.

Klinikai tünetek

A leggyakoribb tünet a hasmenés és a nyákürítés, a rectalis vérzés és a székrekedés ritkább. Véletlen mellékle­letként ismerik fel, vagy a szövődmények miatt (pneu­moperitoneum, volvulus, obstrukció, intussusceptio, perforáció). Ilyenkor az akut has tüneteit észleljük. A csecsemőkori kórforma nekrotizáló enteritishez társul. Ennek prognózisa kedvezőtlen, a vizes, nyákos, véres hasmenés exsiccosishoz vezet.

Diagnózis

A betegség az anamnézis adatokból nem diagnosztizál­ható. Fizikális vizsgálatkor a hasban rezisztencia lehet, rectalisan cisztikus léziót érezhetünk, illetve az akut has fizikális jeleit észleljük. A laboratóriumi vizsgálat eredményei aspecifikusak, az értékeket az akut hasi történés ideje, a szövődmény jellege és lefolyása befolyásolja.

A natív hasi röntgenvizsgálat alkalmával a bélfal kon­túrjában gázciszták kerülnek ábrázolásra, az irrigószópia még szemléletesebben ábrázolja a falban lévő, polypokra emlékeztető gázcisztákat, legtöbbször a sigma területében. Endoszkópos vizsgálat során a familiáris polyposis és a coloncarcinoma biopsziával kizárható, a kérdéses gázhólyag pedig a ciszta punctiójával igazolha­tó Az egyéb okból vagy az akut hasi kórkép miatt végzett CT/MRI-vizsgálat a korai kis ciszták és a szövődmények kimutatására is alkalmas.

Differenciáldiagnózis

A pneumatosis coli esetén polyposis, tumor, enterogén ciszta, lymphoma, ischaemiás colitis, és Crohn-betegség elkülönítése lehet problémás.

Terápia

Nem szükséges a tünetmentes, véletlenül felfedett ese­tekben, ilyenkor a ciszták az esetek mintegy felében spontán regrediáinak. Konzervatív kezelés javasolt, ha a ciszták a tünetek okaként szerepelnek. Sikerre vezethet a 40-70%-os koncentrációjú oxigén-belélegeztetés, a hiperbárikus oxigén alkalmazása. A kezelés során hidro­gén diffundál ki a cisztákból, amelyek megkisebbednek.

A teljes sikerhez legalább 48 órás kezelés szükséges, ezen időn belül a relapszus gyakori. Sikeres kezelést lehet el­érni az anaerob törzsekre ható metronidazol hosszan tartó adásával. A kezelést az endoszkópos kontrollal igazolt remisszióig javasolják. A sebészi megoldást a mechanikus obstrukciót és/ vagy a súlyos és ismétlődő vérzést okozó esetekre érde­mes korlátozni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.