• hőguta
• napszúrás

Hőguta és napszúrás veszélyei a gyermekre

A szervezetnek saját, összetett szabályozó rendszere van, ami a belső hőmérsékletet irányítja, és bizonyos határok között alkal­mazkodni tud a külső körülményekhez. A hőelosztást az izzadás, a vérkeringés irányítása szabályozza: ha meleg van, az erek kitágulnak, a vérkeringés intenzívebb lesz, izzadni kezdünk, ami lehűti a szerve­zetet. Hidegben az erek összehúzódnak, a bőrben lévő keringés és a párologtatás, vagyis a belső hőleadás csökken.

Ha ezek a mechanizmusok már nem tudják ki­egyensúlyozni a környezeti körülményeket, akkor rosszullét jelentkezik, aminek súlyos következményei lehetnek. Három környezeti tényező határozza meg a test hőszabályozását: hőmérséklet, relatív nedvességtartalom és a szellőzés; ezek egymást erősítik. Előfordulhat rosszullét akkor is, ha a hőmérséklet nem olyan magas, ellentétben a levegő páratartal­mával, és nincs megfelelő szellőzés, vagyis fülledt a levegő.

Mi történik?

A hőguta akkor követ­kezik be, amikor túlságosan meleg van, a páratartalom nagyon magas, nem jár a levegő. Előfordul erős fizikai tevékenység során, amikor a test belső hőmérséklete megnő, és a szervezet hőháztartása már nem tudja szabályozni a megváltozott helyzetet. Ez előfordulhat szabad levegőn és zárt térben egyaránt. A napszúrás a fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzástól alakul ki.

Mind a hőguta, mind a napszúrás minden életkorban nagyon veszélyes, de különösen a gyermekek veszélyeztetettek, mert a bőrük még vékony, a hajuk is alig nyújt védelmet. Hosszasan elidőzhetnek a napon játékkal töltve az időt, és nem érzik a napsugarak káros hatásával járó veszélyeket.

A napszúrásnak és a hőgutának hasonló tünetei vannak:

• ájulásérzet, hányinger, hányás;
• a test hőmérséklete megnő, gyorsan meghaladja a 38,5°C-ot;
• fejfájás, gyengeség, szédülés, fülzúgás;
• libabőr a mellkason és a karon, borzongás, az izzadás elmaradása;
• szaporábbá válik a szívverés és a leve­gővétel;
• izomgörcsök, pupillatágulat, csökken a vérnyomás;
• mentális zavarok, amik akár eszmé­letvesztéshez vagy beszédzavarhoz vezethetnek.

A fenti tünetek (vagy közülük néhány) előzik meg az ájulást. Az általános állapot folyamatosan romlik, a test hőmérséklete pedig folyamatosan emelkedik egészen 40-41 °C-ig; delírium, kóma, majd görcsös állapot következik be. Ha az első jeleket felismerjük, akkor meg tudjuk akadályozni az ájulás bekövetkeztét

Mit tegyünk

Ha az előbb leírt tünetek valamelyikét tapasztaljuk, tegyük a gyerekkel a következőket:

• Azonnal vigyük hűvös, árnyékos, friss levegő által átjárt helyre;
• vetkőztessük le, fektessük a hátára és a lábát emeljük fel;
• itassunk vele szobahőmérsékletű vizet;
• hűtsük le friss vízzel a csuklóját, a hom­lokát, a nyakát és az ágyékát;
• tegyünk a fejére egy jéggel teli tasakot;
• folyamatosan ellenőrizzük a test hő­mérsékletét, és hagyjuk abba a hűtést, ha 38°C alá menne, és kezdjük újra, ha ismét e fölé emelkedne.

Ha fél óra hűtés után sem csökken a hő­mérséklet, akkor vigyük kórházba, de vigyázzunk, hogy a szállításkor ne tegyük meleg (pl. a napon átforrósodott) autóba. Ha akkor vesszük észre a tüneteket, amikor már nagyon súlyosak, vagy a gyerek nem tér magához, azonnal hívjunk mentőt.

Megelőzés

A hőguta és a napszúrás elkerülése érdekében, ha nagyon meleg és fülledt az idő, tegyük a következőket:

• figyeljünk oda, hogy a gyerek nagyobb mennyiségű folyadékot igyon;
• a déli órákban legyünk hűvös, árnyékos vagy légkondicionált helyen;
• gyakran fürdessük vagy zuhanyoztassuk le a gyereket;
• adjunk rá könnyű, világos színű, jól szellőző anyagból készült ruhát;
• ha autóban utazunk, kapcsoljuk be a légkondicionálót.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.