Immunrendszer erősítése csecsemőkorban
A születést követően az élet első hónapjaiban a csecsemő immunrendszere – a nagyobb gyermekhez és a felnőttekéhez képest -éretlen, labilis. A steril emésztőrendszerrel születő babának „időre van szüksége” ahhoz, hogy a bélrendszerében a „jótékony” bacilusok elkezdjék a munkát. Ezek a bacilusok segítik az emésztést, a bélfal hatékony működését és szerkezeti önállóságát.
Ezt követően megfelelő táplálás mellett az immunrendszer néhány hónap alatt mintegy megtanulja, hogy az emésztőrendszerében a megfelelő immunválasz létrejöjjön. Ez a válasz alkalmas az idegen betolakodók (fajidegen fehérjék) felismerésére. Az élet első hónapjaiban igen nagy jelentősége van a bélfal immunitásnak az allergiák elkerülésében, a fertőzésekkel szembeni védelemben.
Az anyától kapott védőanyagok
A kórokozók elleni védekezésben az anyai védőanyagok szintén óriási szerepet játszanak. Ezeket az anyagokat ellenanyagoknak vagy antitesteknek nevezzük, és a méhen belüli életben fokozatosan növekvő mennyiségben jutnak át az anyai vérből a magzatba. A legtöbb ellenanyag a terhesség utolsó heteiben halmozódik fel, ezért a koraszülöttek sokkal védtelenebbek a fertőzésekkel szemben, mint az időre született újszülöttek.
Az anyai antitestek az anyatejben is kiválasztódnak, ezért azok a babák, akiket szoptatnak, további védelmet kapnak. Az anyától kapott védőanyagok egy idő után azonban kiürülnek a szervezetből, ezt követően a csecsemő saját immunrendszerének kell gondoskodnia a védelemről.
Az immunrendszer kialakulása
A fertőző betegségek elleni tartós védettség csak akkor alakul ki, ha az immunsejtek alkalmanként találkoznak a kórokozókkal, és megindítják a saját ellenanyag termelését. Ezt nevezzük immunválasznak. Természetes a válasz, ha azt fertőzés váltotta ki, mesterséges pedig a védőoltások által kiváltott immunválasz.
Bizonyára az édesanyák is észrevették, hogy a közösségbe került csecsemők illetve kisdedek, az idő múlásával egyre kevesebb betegséget kapnak el. Mire középsősök illetve nagycsoportosok lesznek, szinte alig betegek. Azért van ez így, mert a fertőzések leküzdése során az ép immunválaszú gyermekekben egyre több kórokozóval szemben alakul ki védelem, így a betegségek is fokozatosan ritkulnak.
Az immunrendszer erősítése
A fentiekből egyenesen következik, hogy mivel segíthetjük csecsemőnket az ép immunrendszer kialakulásához. Az egészséges élet már a magzati életben megalapozódik, ezért nagyon fontos az édesanya életmódja, táplálkozása, a káros anyagoktól való tartózkodás. A dohányzó, alkoholizáló anyák gyermekei sokkal esendőbbek a fertőzésekkel szemben és gyakrabban alakul ki allergia is. Általánosan elfogadott, hogy az anyatej az élet első 6 hónapjában a csecsemő kizárólagos tápláléka kell, hogy legyen, és fontos kiegészítő táplálék az első életév végéig.
Az anyatej jelentősége
Fontos tudni, hogy a szoptatás időszaka alatt többféle anyatej képződik, melynek mindegyikének megvan a fontos feladata, szerepe.
Előtej
Az előtej a terhesség alatt és a szülést követő első 5-8 napban termelt sárgás folyadék. Jellemzője, hogy nagy mennyiségű immunglobulint, sok fehérjét, valamint zsírban oldódó vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az édesanya minél hamarabb mellre tegye újszülöttjét, mert az immunrendszer fejlődésében az előtejnek óriási szerepe van.
Átmeneti tej
Az átmeneti tej az előtej után kb. 10 napig termelődik, ezzel készül fel a baba béltraktusa majd a végleges, igen tartalmas érett anyatejre. Ennek vitamin, cukor, vízben oldódó vitamin- és zsírtartalma már nagyobb, mint az előtejé. Értelemszerűen ezzel több energia is jut a babákba.
Érett anyatej
Az érett anyatej a végső forma, mellyel általában 15 hónapos korig megfelelő vitamin-, energia- és immunanyag-ellátást tudunk biztosítani a babáknak.
A steril környezetről és a levegőztetésről
A helyes tápláláson kívül a csecsemő immunrendszerének erősítésében igen fontos szerepet játszik a megfelelő környezet megválasztása, Helytelen szemlélet, a „sterilen” tartott csecsemő. Az immunrendszer csak akkor tud megfelelően fejlődni, ha fokozatosan hozzászoktatjuk a babákat a környezetében lévő „ártalmakhoz”. Ilyenek a pl. por, a körülöttünk lévő baktériumok, ezért nem helyes a hermetikus elkülönítés.
Fontos tényező a levegőztetés. Az elhasznált, esetleg dohányfüstös levegő súlyos kárt okoz a babáknak. Súlyos következményei lehetnek a túlfűtött szobának is. Sokan úgy gondolják, hogy a friss levegőn a csecsemő megfázik. Már két-három hetes korban is kell levegőztetni (normális súllyal, egészségesen született babákról van szó), akár télen is. Mínusz 5 fokig bátran sétáljunk velük a friss levegőn. Természetesen itt is tartsuk szem előtt a fokozatosság elvét és a megfelelő öltöztetést.
A közösségbe került gyermekekről
Tegyük fel, hogy mindent megtettük azért, hogy gyermekünk egészségesen táplálkozzék és megfelelő környezetben növekedjen. Sajnos a mai világban nem ritka, hogy a szülők elfoglaltsága miatt a baba már 8-12 hónapos kora körül bölcsődébe kerül.
Mit tehetünk, hogy ne kapjon el úton-útfélen betegségeket?
Felhívnám a figyelmet a védőoltások fontosságára, beleértve a nem kötelezőeket is, melyek gyakran életveszélyes fertőzésekkel szemben védenek. A védekezésnek egyéb módja, a szájon át szedhető immunerősítő porocskák, melynek indikációja a babákat jól ismerő gyermekorvos feladata.
Szintén gyermekorvos feladata a vitaminellátottság megfelelő ellenőrzése. Sok anyuka esik a multivitamin csodák csapdájába. Irodalmi adatok bizonyítják, hogy csupán A-C-D-vitamin kombinációval kitűnően lehet az immunrendszert védekezésre serkenteni.
Sajnos vannak olyan csecsemők, kisdedek, akiknél minden igyekezet ellenére sem sikerül a sorozatos megbetegedéseket csökkenteni. Ilyen esetben javasolt gyermekimmunológus segítségét kikérni az esetleges immunhiány állapotok felderítésére.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.