• Pfeiffer-féle mirigyláz
• tünetek

Pfeiffer-féle mirigyláz tünetei

Amikor gimnazista koromban egy osztálytársam hetekig hiány­zott az iskolából, mert Pfeiffer-féle mirigyláza volt, valami gyönyö­rű és titokzatos, a romantikus regények hőseit gyötrő kórképre gon­doltam. Azóta tudom, hogy a kifejezés egy viszonylag gyakori, sok gyereket, fiatalt érintő betegséget takar, amelyet viszonylagos gya­korisága mellett azért is érdemes ismerni, mert a tünetei sokszor riasztóak és általában nem is múlnak el egy-két nap alatt.

Mi okozza a betegséget?

Egy vírusfertőzés által kiváltott betegségről van szó, klasszi­kusan az Epstein-Barr vírus (EBV) okozza, de a citomegalovírus (CMV) is létrehozhat hasonló tünetegyüttest. Mindkét kórokozóról érdemes tudni, hogy a felnőttek több, mint a fele védett vele szem­ben, mert átesett élete során – sokszor tünetmentes formában – EBV vagy CMV fertőzésen. A megfertőződések egy részében alakul csak ki a mononucleosis infectiosának nevezett kórkép, ál­talában kamasz- vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik.

„Csókolózó betegség”

Az angol „beceneve” utal a fertőződés gyakori módjára: kissing disease-nek, vagyis csókolózó betegségnek hívják – cseppfertőzés, amely nyállal, orrváladékkal terjed, tehát nem csak csókolózás útján, ha­nem közösen használt pohár, ajakír, evőeszköz vagy „testközeli” tüsszentés is átviheti. Mivel a fertőzés nem mindenkinél okoz tüneteket, könnyen belátható, hogy egy egészségesnek tűnő fiatal is átadhatja a vírust környezetének.

A lappangás, tehát a vírussal való találkozástól az első tünetek jelentkezéséig eltelt idő akár négy-hat hét is lehet, legtöbbször nem is sejti a beteg, kitől kaphatta a vírust – de ennek nincs is igazából jelentősége, hiszen, mint említettem, a népesség nagy része tünetmentesen átesik ilyen fertőzésen.

Tünetek

A mononucleosis infectiosa magas lázzal jár, a nyaki, de sok­szor a hónalji és a lágyéktáji nyirokcsomók is megnagyobbod­nak – erre utal a magyar névben a rejtélyes „mirigyláz” szó. A betegek nagyon gyengének, fáradékonynak érzik magukat, erős torokfájást panaszolhatnak – ennek megfelelően a garatmandulák is gyulladtak, pirosak, kifejezetten duzzadtak és a betegségre jel­legzetes szürkés összefolyó lepedék látható rajtuk.

A nyelvcsap és a lágyszájpad is sokszor ödémás, a torokszoros beszűkült, a nyelés nem csak a fájdalom miatt okozhat gondot. A panasz miatt sokszor kerüli a beteg az ivást, pedig a láz a szokásosnál is magasabb folya­dékigényt jelent. Érdemes erre fokozottan odafigyelni, mindenféle trükkökkel (változatos innivalók, szívószál, lédús gyümölcsök, levesek) forszírozni a folyadékbevitelt, mert sajnos sokszor épp a kiszáradás veszélye miatt nem kerülhető el a kórházi kezelés.

A májat és képet is érinti

Test szerte megjelenhetnek piros kiütések és a máj meg a lép megna­gyobbodhat. Ezt rendkívül fontos észben tartani, mert jó általános állapotú kamaszkorú betegek nem szívesen hagynak ki egy edzést, testnevelésórát, márpedig egy viszonylag gyenge tompa ütés (pl. odadobott gumilabda) is súlyos állapotot jelentő lépszakadást okoz­hat. Indokolt lehet tehát akár hetekre is otthon marasztani ezeket a gyerekeket.

Betegség lefolyása, kezelése

Egyébként a tüneti (láz- és fájdalomcsillapítás) terápia mellett csak ritka esetben indokolt gyógyszeres kezelés, a mononucleosis infectiosa – igaz, sokszor csak több hét alatt – magától gyógyul. A kóros laborleletek (magasabb májenzim-értékek) és a nagyobb nyi­rokcsomók akár hónapokig is megmaradhatnak, türelemmel kell nyomon követni változásukat.

Végül egy mondat a megelőzésről

A betegnek érdemes odafi­gyelnie a környezetében levőkre, „önző” módon őriznie poharát, evőeszközeit, zsebkendőjét, hogy elkerülhető legyen a fertőzés továbbadása.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.