• gyógymódok
• nap
• napfény

A Nap gyógyereje és gyógyhatása

A Nap nagy jelentősége az emberi szervezet minden életmegnyilvánulására oly köztudomású, hogy bizonyítani sem kell. Az élet forrása a Nap. A természet színpompája, a rügyek fakadása, a növények fejlődése, a gyümölcsök íze, a gabona beérése, a virágok nyílása, mind a napnak köszönhető. A Nap nemcsak közvetlenül ad minden élőlénynek éltető erőt, de mivel mindennek, ami él, legyen az ember, állat, növény, virág, a nap az éltetője, a nap sugárzása ezekben felgyülemlik, így képletesen mondhatjuk, hogy bármilyen táplálékot veszünk magunkhoz: gyümölcsöt, búzát, tejet, akármit, hogy „Napot eszünk”!

Nap hatása az élőlényekre

A Nap éltető erejét minden élőlény szinte ösztönösen keresi, így a kutya, macska kifekszik a napra, a növények a napfény felé fordulnak, de maguk az emberek is. Figyeljük csak meg magunkat, ha hosszú, borús téli napok múltával végre kisüt a Nap, hogy szaladunk a napos oldalra. A hosszú, borús napok megfekszik az ember kedélyét. A kisütő Nap édenben mosolyt, jó hangulatot varázsol, míg a napfény állandó hiánya, a sötét, dohos pincehelyiségekben való lakás és tartózkodás sok súlyos betegség okozója lehet. (Tuberkulózis, vérszegénység, angolkór stb.)

A Nap gyógyerejét már a legősibb időktől ismerik

Gondoljunk csak az ásatásokra, az Aquincumban felszínre került pompás és pazar berendezésű fürdőkre, ahol a rómaiak a napon sütkéreztek és a forró homokban kerestek gyógyulást. A napfürdőzés olyan régi, mint maga az ember. Sajnos a „kultúra” fejlődése gyakran elnyomja az egészséges ösztönöket, így a technika fejlődése, a mesterséges fény tökéletesítése, a különböző gépi kezelések, mind az életben, mind a gyógyászatban, ha csak egy ideig is, mégis háttérbe szorították a természetes, istenadta Napot.

A modern kultúra egyik végletből a másikba csapong, így egyszerre csak túlzásában felkapja a napkúra divatját, amikor is egyoldalúan, nem az egész test napozása (egészségi szempontból) a vezérelv, hanem a látható testrészek barnítása! A mesterséges fényforrásoknak (mint amilyen a kvarclámpa sugárzása), egyebek mellett, tagadhatatlanul megvan a nagy jelentőségük és szerepük, ott és akkor, amikor nincs természetes Nap; de bármennyire tökéletesedik is a technika, soha, de soha nem pótolhatja azt, amit a természet adott az élőlényeknek, hogy abban felüdüljenek, gyógyulhassanak és élvezhessék olyan tökéletességben, amit gyarló lény soha nem lesz képes megközelíteni.

Nap és a légzés, hatása a sejtekre

A napfürdőző ember tiszta, friss levegőn fekszik, lehetőleg csupaszon. A napsugarak a belégzést elmélyítik, miáltal a tüdő szellőztetése tökéletesebb, a szénsav, a salakanyagok végterméke könnyebben és bővebben hagyja el a szervezetet. A Nap sugarai felmelegítik a szervezetet védő bőrt. Annak pórusain keresztül a verejték távozik, amelyben sok a bajokat okozó baktérium és a szerves sav, amely a test ellenálló képességét csökkenti. A napfény növeli a test minden egyes sejtjének munkaképességét, ami kihat az egész anyagcsereforgalom fokozására is.

Az étvágy megjavul, az emésztőszervek jobban dolgoznak. A Nap tehát orvosság, mégpedig a legjobb orvosságok egyike. A napfény szakszerű adagolása, kezdetben kevés, majd fokozatosan több, még mindig a legjobb és legtökéletesebb gyógyszere a gümőkórnak. Az egészen természetes, hogyha a napfénnyel (azaz napfürdővel) betegségeket akarunk gyógyítani, akkor nem egyszerre és már az első alkalommal hosszú időre alkalmazzuk a tűző, forró Nap hevét, hanem lassan és fokozatosan eddzük és szoktatjuk hozzá szervezetünket.

Napfürdő helyének megválasztása

Fontos a napfürdőhöz az erre legalkalmasabb helyet kiválasztani, amely déli fekvésű legyen és lehetőleg szélmentes. Minél magasabban fekszik ez a tenger szintje felett, fenyvesek pormentes levegőjében, annál tisztábban kapjuk testünkre a Nap áldást hozó sugarait. Sokkal hatékonyabb tehát a napfürdő a magas hegytetőkön, mint például a Balaton partján. A talaj gőzölgése, a por és felhevített tárgyakból kisugárzó meleg gyengítik a gyógyhatást.

Hegyi levegőn mindezek a hátrányok maguktól kikapcsolódnak, ott a levegő pormentesebb, a Nap közvetlen sugárzása sokkal erősebben és hosszabb időn át érvényesül. A napfürdőző lehetőleg lepedőn feküdjék, ne a földön, sem homokban, mert ez eltömi a bőr pórusait és a napsugarak hatását csökkenti. Földön fekvéskor a talaj hősugárzása és a felszálló por zavarja a napfürdő áldásos hatását. Különösen tüdő- vagy szívbeteget ne fektessünk soha a földre, mert a meleg talaj által felhevített párás levegő nyomasztólag hathat. A fej befedése mindenkor ajánlatos, de különösen a szemünket kell védeni.

Az arc bőre a Nap sugaraival szemben eléggé ellenálló; a fej bőre van leginkább kitéve ugyanis az állandó napsugár hatásának, így bizonyos edzettségi fokot ért el. Rendszerint a napfürdőző arcát a Nap felé fordítja. A szemet vagy napszemüveg védi, vagy pedig két falevéllel, esetleg nedves vattával védjük. Napfürdőzés előtt, de utána is ajánlatos a testet lemosni vagy fürdetni, hogy a bőr pórusait a portól és piszoktól mentesítsük. Minél alacsonyabb a levegő hőmérséklete, annál rövidebb ideig tartson a napfürdő. Általános, egész testi napfürdőnél fontos, hogy helyzetünket minden 5-10 tíz percben megváltoztassuk, hogy egész testünket egyenletesen érjék a napsugarak. A napfürdő tartama fokozatosan öt perctől egy óráig terjed. Egy órán túli napfürdőnél fürödjünk, meg.

Kinek ajánlott a napfürdő?

Napfürdőt csecsemőtől aggastyánig minden korban lehet használni, de annak adagolása és időtartama természetesen igazodik az egyénhez. Óvakodnunk kell a túl erős napfürdőtől, ami súlyos betegségre vezethet, amit népszerűen napszúrásnak nevezünk. Napszúráskor szétesnek a vörösvérsejtek, de ugyanúgy a szervezet egyéb sejtcsoportja is bomlásnak indul, végezetül kifejlődnek az idegrendszer súlyos elváltozásai is. Mindezt figyelembe véve, a napfürdőzésben a szabály a fokozott óvatosság., Különösen az elpuhult, fehér bőrű, szőke egyének vigyázzanak. Ha meleg az idő, először csak árnyékban vegyünk légfürdőt, majd rövid ideig tartózkodjunk a napon és így eddzük és szoktassuk hozzá bőrünket.

Napfény iránya, napárnyék

Nagy jelentősége van annak, hogy a napsugarak milyen irányból érik a testet, mert a sugarak hatása ezek szerint változik. A napsugarak az ember testét ferdén, harántul és merőlegesen érhetik. Legerősebb a hatás, ha merőlegesen éri a testet. A test különböző részein a fénysugarak behatása más és más, aszerint, ahogy az izmok lefutnak, valamint, hogy a bőr az izmok felett miképp borítja a test felületét, így a legelőnyösebb beállítás bizonyos szakértelmet követel. A napsugarak irányát a napárnyék után határozzuk meg. A napárnyék állandóan változik. Ha egy pálcát merőlegesen a földbe szúrunk, ennek árnyéka adja meg a napsugarak irányát. Rendes napfürdőnél a beteg a napárnyék vonalában fekszik. Délben a napárnyék rövid, ilyenkor a napsugarak a testet szinte függőlegesen érik.

Ha a napfürdőző a napárnyékkal egy irányban fekszik, akkor az alsó lábszár és a talp kapja a legtöbb napfényt, esetleg a has. Ha a napozó a napsugár beesési irányában fekszik, akkor főleg a fejtető, vállak, tüdőcsúcsok kapják a napot. Ha harántfekvésben vagyunk a napárnyékhoz, az ellenkező oldal árnyékban marad. Mindezeket a szempontokat á beállításnál figyelembe kell venni, aszerint, hogy melyik testrészt akarjuk kitenni a legnagyobb sugárzásnak. De minden körülmény között legyünk figyelemmel a kék szemű, szőke, fehér bőrűekre, akik sokkal érzékenyebbek.

Napégés

Ezek bőre az első napfürdő után néhány órán belül pirossá válik. E nagyon fájdalmas állapot 3-4 napig is eltarthat, és az első és másodfokú égés tüneteit okozhatja, magas hőemelkedéssel, rossz közérzettel. Ennek lezajlása után bőrük megbarnul, már sokkal ellenállóbbá válik. De nemcsak fehér bőrűeken jelentkezik ez a bőrgyulladás, hanem az edzettebb barnább bőrűeknél is, ha első alkalommal túl hosszú ideig teszik ki testüket a tűző nap hatásának, leégnek, amikor a bőr élénkpirossá, sőt hólyagossá is válhat, megduzzad. Később hámlás következik be. Ezen bőrtüneteken kívül azonban általános testi panaszok is felléphetnek, mint fejfájás, szédülés, szívdobogás, ilyenkor a napfürdőt nem szabad erőszakolni, és a napfürdőzést rögtön abba kell hagyni.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire helytelen, sőt esztelen, ha az emberek levetik ruhájukat, és azután halotti mozdulatlanságban, a földön, a porban fekszenek hosszú időn át, és barnára, sőt feketére süttetik magukat. Foglaljuk tehát ismételten össze, hogy a meztelen ember előbb mossa meg magát, feküdjön lepedőre, helyzetét változtassa gyakran, hogy egész testét egyenletesen érje a Nap sugara. Mozogjon, tornázzon!

Ez az ésszerű napkúra. Nem órák alatt kell lesülni barnára! Ez nemcsak egészségtelen, de egyenesen betegségre vezet. Sovány emberek, akinek bőre ráncos és száraz, sokkal nehezebben barnulnak a napfénytől. A test bezsírozása igen fontos, mert a zsíros szövet fényáteresztő képessége fokozottabb. Természetesen óvakodni kell a túlzsírozástól is, ami eldugítja a pórusokat. Nem szabad a bőrt ott sem zsírozni, ahol hőhatást, izzasztást akarunk elérni.

Hatása három tényezőn alapszik:

• Az anyagcsere-fokozás.
• Baktériumölő hatás.
• A bőr edzése.

Köztudomású dolog, hogy a bőrbajok jelentékeny része tavasszal és nyáron rendszerint magától is megszűnik vagy javul, ha nem is gyógyul teljesen. A hosszú téli napokon ruháktól fedett bőrrészeken, amelyeket sem világosság, sem napfény nem ér, a zsíros bőrön gombás természetű bőrbetegségek, valamint baktériumos fertőzések keletkeznek, amelyek mindenféle bőrkiütéseket okoznak; a napfény mindezekre igen előnyösen hat. Ugyanez áll a hajhullásra és kopaszodásra is.

Fedetlen fővel való járkálás edzi a hajhagymákat és fokozza a fejbőr anyagcseréjét. A kelés, valamint a pattanás, kéz- és lábizzadás napfény határára szépen gyógyul. A napfürdő következtében edződik a bőr, megvastagszik, anyagcseréje élénkül, a kiválasztandó anyagok és az izzadás fokozódik, a bőr táplálkozási viszonyai előnyösebbek. A napfénynek a gümőkór gyógyításában is döntő szerepe van. A nap a legjobb fertőtlenítő szer, amennyiben a bacilusokat, így a Koch-gümőbacilust is perceken belül elpusztítja. A napfény ezenfelül nagymértékben edzi a mindenkor legyengült, gümős beteg szervezetét.

Vérszegények, akik étvágytalanok, beleik renyhék, a fokozatos napfürdő révén a tüneteket megszüntetik, szaporítják a vörösvérsejtek számát. Majdnem minden idült gümőkóros vérszegény. A napfürdők edző hatása, az anyagcsere fokozódása, ha közvetve is, de elősegíti a beteg erősödését. A bőrpárolgás által fokozott izzadás révén a káros anyagok gyorsabban távoznak, ami az idegrendszert is tehermentesíti. Az edzés csökkenti a tüdőbajos hurutos hajlamát. A gyakori mellhártyaizzadmányok a napfürdő hatása alatt gyorsabban szívódnak fel. A napfény gyógyhatását különböző szívbajokra is előnyösen felhasználhatjuk, kiemelendő azonban, hogy kellő óvatosság és szakértelem szükséges, mert ellenkező esetben több baj származik belőle, mint haszon.

Napfürdő erősítő hatásai

A napfürdők hatása hasonlít a szénsavas fürdők hatásához, a pulzusszám csökken, a meleg hatására a bőr erei kitágulnak, vérbővekké válnak, a belső szervekben a pangás is csökken, így a légzés és veseműködés könnyebb lesz. A napfürdők adagolása, különösen tüdő- és szívbajosoknál, nagyon óvatosan történik. Leghelyesebb ezt szanatóriumban vagy gyógyintézetben keresztülvinni, ahol állandó orvosi felügyelet biztosítja az egyéni beállítást.

Elhízás esetén a napfürdő nagyobb mérvű izzasztást eredményez, a napfürdőt hidegvíz-kúrás eljárásokkal és pakolással is kombináljuk. A napfény anyagcserét fokozó hatásaként azonban gyomorbajoknál, amelyek kevés savtermeléssel járnak, a gyomorsav és emésztőnedv-kiválasztás javul. Női bajok ellen (izzadmányok, fehérfolyás, vérszegénység következtében fennálló havibaj-zavarok) a napfény gyógyhatását már régóta alkalmazzák.

Vesebajoknál már a régi görögök és rómaiak is a nap melegét használták fel. Forró homokba ásták be magukat, és úgy napoztak. Gyermekek napfürdőzésére különös gondot kell fordítani. Lassan, fokozatosan kell őket megszoktatni, hogy meztelenül mind több időt napozzanak. Mindenkor felügyelet alatt legyenek, nehogy bőrgyulladások keletkezzenek. Gyengébb, fehér bőrű gyermekek bőrét zsírozzuk vagy kenjük be olajjal. A görvélykóros, vézna, sötét és nedves proletárlakásokban senyvedő gyermekek napfürdő hatására szinte felélednek, színt kapnak, étvágyuk, kedélyük javul.

Összefoglalás

Végezetül összefoglalásként szögezzük le, hogy a napfürdő, kapcsolatban a légfürdővel, igen nagy szerepet tölt be a természetes gyógymódok tárában. A nap nemcsak a már kifejlődött betegségeket gyógyítja, hanem még fontosabb szerepe van a megelőzés és edzés terén.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.