• gyógynövények
• természetgyógyászat

Lándzsás útifű, a nyálkahártya természetes regenerálója

Az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó, eurázsiai eltérj edésű évelő nö­vény. A 20 Kárpát-medencei útifűfaj közül ez a leggyakoribb.

A Plantaginaceae családba tartozó Plantago lanceolata L. s.l. Európában és Ázsiában egyaránt megtalálható évelő, tőrózsás növény. Gyógyászati célú alkalmazásának története több száz éves, már középkori herbáriumok is említik. A magyar gyógyszerkönyvek közül először a VI. Magyar Gyógyszerkönyvben szerepel, de a népi gyógyászat sokkal régebb óta ismeri.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben egész, vagy aprított, szárított levele, a Plantaginis lanceolatae folium a hivatalos drog, amelynek akteozidban kifejezett összes or/o-dihid-roxi-fahéjsavszármazék-tartalma legalább 1,5%. (Egyes monográfiák helyettesítőjeként a Plantago majort említik, de ez a faj a Ph. Hg. VlII-ban nem hivatalos.) Levele a virágzás alatt gyűjtendő. Fontos a drog gyors szárítása, mivel a hatóanyagok bomlékonyak. A drog színe jelzi a bomlási folyamatot, a fekete színű drog gyógyászati szempontból értéktelen

Utak mentén, mezőkön, legelőkön, parlagon hagyott földeken, főleg síkságon él, de hegyvidéken is előfordul. Gyöktörzse rövid, ebből ered a sok rostszerű mellékgyökér. Levelei tőrózsát alkotnak, lándzsa alakúak, hegyesek, hosszuk kb. 10-25 cm, szélességük kb. 0,7-2 cm. A levélszél ép, vagy ritkán fogazott, a levéllemez kopasz, nyélbe keskenyedő. A hosszanti levélerek majdnem párhuzamosak. A virágzati szár vagy tőkocsány többszögletű, virágzáskor elérheti a 40 cm-es magasságot is, szélessége 5-7 mm. A tőkocsány végig kopasz, levéltelen.

Virágai a tőlevélrózsa közepén fejlődő tőkocsány csúcsán állnak. A virágok aprók, fehérek, tömött, hengeres füzérvirágzatot képeznek.Virágzáskor a pártából a sárga porzók hosszan kiemelkednek. A virágok áprilistól augusztusig nyílnak. Termése fedeles toktermés. A növények ép, egészséges leveleit gyűjtik áprilistól augusztusig. A drog szagtalan, íze kesernyés, leírása szerepel a VII. Magyar Gyógyszerkönyvben.

Kémiai alkotórészek:

poliszacharidok (nyál­ka), triszacharidok (fruktóz, glükóz, galaktóz), flavonoidok, C-vitamin, protein, cseranyag, zsír, akubin glikozid, kávésav glikozidok, klorogén-, neoklorogénsav, káliumsók, invertáz-, emulzinenzimek.

Hatás:

nyákoldó, nyálkahártya-bevonó, nyálka­hártya-regeneráló, sebgyógyító, hámképző, anti­bakteriális, köhögéscsillapító, koleszterinszint ­csökkentő, vértisztító.

Alkalmazás:

Légúti hurutok esetén használják a letapadt nyák oldására, a nyálkahártya bevonásá­ra, a köhögési inger csillapítására. Csökkenti a fel­ső légutak, a torok, a száj nyálkahártya gyulladá­sát, tisztítja a dohányosok légutait. Asztma, sza­márköhögés, illetve gyomorégés, hasmenés, húgy­úti fertőzések kezelésére is alkalmas. Immunerősí­tő hatása miatt daganatos betegségek elleni teake­verékek alkotóeleme. Veszélytelen gyógynövény, a gyermekgyógyászat is szívesen alkalmazza. Na­ponta többször l-l csésze tea fogyasztása javasolt. Az útifűteát a teafőzés szabályainak megfelelően készítik. A lándzsás útifűből sokfajta kellemes ízű gyógycukorka, szirup készül. Az útifűszirup kon­centrált formában tartalmazza a növény hatóanya­gait, hatása erősebb a teáénál.

Külsőleg:

Aranyér elleni kúpok alkotóré­sze. A növény friss, összetört leveleivel nehezen gyógyuló sebeket kezelnek (zúzódás, vágás, da­rázscsípés, fekély). A sebre helyezik, majd be­kötözik vagy gyakran bekenegetik a beteg test­részt. Kötőhártya-gyulladásnál kamillával együtt forrázott teája fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő ha­tású, naponta többször borogató-, lemosószerként alkalmazható.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

Nagy mennyiségben, akár 7%-ban tartalmaz nyálkatípusú poliszacharidokat, továbbá iri-doid- glikozidokat, amelyek fő komponensei az aukubin és a katalpol. Cserzőanyagokat, lavonoidokat, kovasavat, kávésav-észtereket (pl. akteozid, klorogénsav) is tartalmaz.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

A népi gyógyászatban a lándzsás útifüvet légúti panaszok, megfázásos, gyulladásos tüne­tek mérséklésére alkalmazzák. Ezen kívül belsőleg gyomorégés esetén, savtúltengésben is használják, külsőleg friss levelét (vagy annak préslevét) sebborogatásra ajánlják.

Preklinikai vizsgálatok

In vitro vizsgálatok szerint hideg vizes kivonata bakteriosztatikus, baktericid hatású. A hatásért felelős vegyületeknek az iridoid-glikozidokat, illetve ezek hidrolízistermékeit tartják. (Utóbbi vegyületek a glikozidokból a bélflórában található mikroorganizmusok β-glukozidáz enzimeinek hatására képződnek.)

A lándzsás útifű gyulladáscsökkentő hatása a drogban található poliszacharidra, iridoi-dokra, feniletanoidokra és flavonoidokra vezethető vissza in vitro bizonyítékok alapján. Az aukubin és a feniletanoidok közé tartozó akteozid gyulladáscsökkentő hatását számos in vivo tesztben is igazolták.

A drog immunstimuláns hatása nyálkatartalmával hozható összefüggésbe. A polisza-charidfrakció kísérletes körülmények között fokozta a granulociták fagocitózisaktivitá-sát.

Humán bizonyítékok

Az irodalomban csak néhány humán klinikai vizsgálatot találunk, amelyek többségében a Plantaginis lanceolatae folium légutakra kifejtett hatását tanulmányozták. Krónikus bronchitisben a betegek gyulladásos tünetei mérséklődtek, a placebóval összehasonlítva szignifikáns javulást tapasztaltak. Felső légúti fertőzés, akut bronchitis esetén a kezelő­orvosok és a betegek is a kezelés pozitív hatásáról számoltak be. Gyermekek esetén ki­emelkedő hatásosságot tapasztaltak, mindamellett a kezelés jól tolerálható volt.

Indikációk, adagolás

A lándzsás útifű levele a légutak hurutos megbetegedései esetén, ezen kívül szájnyálka­hártya- és torokgyulladás kezelésére használható. Megfelelő adagolás mellett egyes gyári készítmények hat hónapos kortól adhatóak. Lokálisan gyulladásos bőrelváltozások tüne­teinek csökkentésérc alkalmazható.

Szisztémásán alkalmazva a drog napi dózisa 3-6 g, egyszeri adagja 1,5 g drog, amelyből 1,5 dl vízzel 10-15 perces forralással készíthető kivonat. Lokálisan 1,5 g drogból 1,5 dl hideg vízzel 1-2 órás áztatással készült kivonat használható.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

A szakirodalom nem számol be a lándzsás útifű használatával összefüggő mellékhatásról. Ellenjavallat nem ismert; a monográfiák alkalmazását terhesség és szoptatás során nem korlátozzák. Más készítményekkel való kölcsönhatása szintén nem ismert.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.