Antihisztaminok (allergiás tünetek és viszketés enyhítésére)
Antihisztaminokat használnak leggyakrabban az allergiás tünetek, elsősorban a viszketés enyhítésére. Allergiás tünetek kísérik a szénanáthát, az allergiás kötőhártya-gyulladást és az ételallergiákat. E szerek alkalmasak még hányinger kezelésére és álmatlanság ellen is.
Típusok
Az antihisztamin gátolja a hisztamin nevű aminosav-származék hatásait. A szervezetben termelődő hisztamin segít a fertőzések leküzdésében, ugyanakkor túl nagy mennyiségben felszabadulva kellemetlen tüneteket okozhat: duzzanatot vagy a bőr kivörösödését és viszketését. E gyógyszerek első és második generációs antihisztaminokra oszthatók.
Hogyan kell szedni?
Tabletta vagy folyadék formájában szájon át, helyileg krémként, orrsprayként vagy szemcseppként.
Lehetséges mellékhatások
Az első generációs antihisztaminok gyakori mellékhatása az álmosság, a második generációs szereknek már nincs ilyen hatása. Az első generációs készítmények további gyakori mellékhatása a szájszárazság és a szédülés. A második generációs antihisztaminoknak is lehet ilyen hatása, de ritkábban és kisebb mértékben.
Vény nélkül kapható
Első generációs antihisztaminok:
- dimetindén
- dimenhidrinát
- difenhidramin
Második generációs antihisztaminok :
- azelastin
- cetirizin
- loratadin
Hányáscsillapítók
Az emésztőrendszeri betegségek gyakori tünete a hányinger és a hányás, bár a belső fül egyensúlyérzékelő rendszerének zavara (utazási betegség), valamint a migrén is okozhat ilyen tüneteket. Gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet.
Típusok
Az antihisztaminokat (balra) gyakran használják az utazási betegség okozta émelygés és hányás csillapítására. A súlyos hányinger és hányás megelőzésére vannak egyéb, vényre kapható gyógyszerek.
Hogyan kell szedni?
A hányáscsillapítók többsége tabletta formájú, de vannak végbélkúpok és injekciók is arra az esetre, ha a hányás miatt nem lehetséges a szájon át adott szerek használata.
Lehetséges mellékhatások
Egyes, az agyra ható hányáscsillapítók tartós szedése akaratlan száj- és nyelvmozgásokat okozhat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.