Gyors felépülés

Rákos lett? Vizsgálja felül az életmódját!

Többen nyilatkoztak úgy, hogy a rák egyfajta jelzés volt számukra, amelynek hatására átgondolták, hogy mi is igazán fontos nekik az életben. A „halál árnyéká­ban” életük minden elemét újraértékelték – a mun­kájukat, a kapcsolataikat, az étrendjüket sőt azt is, hogyan töltik a szabadidejüket. Aki tehát fogékony rá, annak a rák lehetőséget kínálhat az újrakezdésre.

Mondjon le a dohányzásról és az alkoholról!

Ha csak egyetlen fogadalmat tehetne, amikor kiderül, hogy rákja van, az a dohányzás abbahagyása kellene, hogy legyen. A dohányzás nem csupán egyike azon tényezőknek, amelyek rákot okozhatnak, hanem a kutatások szerint nagyobb a nemdohányzók túlélési esélye. Sőt a dohányzás egyes kezelések hatékonyságát is ronthatja.

Ha dohányzik, azzal nagy mennyiségű rákkeltő anyagnak teszi ki a szervezetét. Ez olyan, további károsodásokat okozhat a rákos sejtek DNS-ében, amelyek hatására azok agresszívabbá válhatnak, illetve olyan mechanizmusokat fejleszthetnek ki, amelyek elrejtik őket az immunrendszer elől

Róbert Thomas professzor

Egy vizsgálat, amely során brit kutatók több mint egymillió 50 év feletti nő adatait elemezték, megállapította, hogy összefüggés mutatható ki az alkoholfogyasztás és egyes rákos megbetegedések – pl. az emlő, a máj és a vastagbél daganatai – között. Nemrég pedig 365 emlőrákon átesett nőt megvizsgálva az derült ki, hogy akik heti hat egységnél több szeszes italt fogyasztottak, azoknál 90 százalékkal nagyobb volt egy második emlőrák kialakulásának a kockázata.
Tipp: A gyógyulás időszaká­ban a szeszes italok helyett inkább friss gyümölcslevet és gyógynövényteát igyon.

Evéssel a rák ellen

Ha eddig is egészségesen táplálkozott, jó eséllyel indul el a gyógyulás útján. Ha viszont nem, akkor itt az ideje, hogy jó útra térjen.

A megfelelő étrend a következőkben segíthet szervezetének:

  • megbirkózni a kezelések mellékhatásaival,
  • elviselni egyes kezelésekből a leghatásosabb dózist,
  • gyorsabban felépülni,
  • ellenállni a fertőzéseknek,
  • erősebbnek, energikusabbnak és egészségesebbnek érezni magát.

A rák miatti szorongás és a kezelések elvehetik az étvágyát. Tíz emberből kb. négynél megfigyelhető, hogy amikor kiderül, hogy rák­juk van, fogyni kezdenek, vagy nehezükre esik az evés.

Ha nincs gondja az étvágyával, táplálkozzon olyan egészségesen, amennyire csak lehet. Ha viszont nincs étvágya vagy nehezére esik az evés, igyekezzen minél több kalóriát fogyasztani. A betegség elleni közdelemhez jó erőben kell lennie, hogy immunrendszere maximális hatékonysággal dolgozzon.

 

Fiona Hunter táplálkozási szakértő

Az alábbi tanácsok segíthet­nek a rákkal összefüggő evési problémák leküzdésében.Gyenge étvágy. Egyen gyakran keveset: naponta ötször-hatszor. Ha fogyni kezd, kérdezze meg orvosát, milyen étrend-kiegészítőket kellene szednie. Sebek a szájban vagy nyelési nehézségek Folyékony-pépes ételeket: leveseket, lágy tojást vagy krumplipürét egyen. Kerülje a fűszeres és savas dolgo­kat, s mindent, ami felsért­heti a száját (pl. pirítós). Hányinger. A szagok ront­hatnak a helyzeten. Egyen inkább hideg ételeket, pl. szendvicseket, salátákat, vagy főzés idején maradjon távol a konyhától. Csökkent­heti az émelygést, ha vékony gyömbérszeleteket leforráz és italába teszi. Hasmenés. Egyen alacsony rosttartalmú ételeket, pl. fehér kenyeret, finomlisztből készült tésztát, hántolt rizst vagy hámozott gyümölcsöt. Igyon sok vizet, hogy pótolja a folyadékvesztést. Székrekedés Igyon sokat és egyen rostos ételeket: teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret és tésztát, barna rizst és gyümölcsöt.

Hosszabb távon

A szakértők többsége egyetért abban, hogy a táplálkozás befolyá­solhatja, hogy valaki rákbeteg lesz-e vagy sem. Az azonban kevésbé egyértelmű, hogy az étrend a rák lefolyásában, illetve kiújulásában is szerepet játszik. A Rákkutatási Világalap (WCRF) 2007-es, életmóddal és rákmegelőzéssel foglalkozó jelentése szerint a rákbetegeknek is meg kellene fogadniuk a megelőzésre vonatkozó alábbi ajánlásokat.

Íme az ajánlások:

  • Egyen több gyümölcsöt, köztük bogyósokat és zöldséget, különösen zöld színű levélzöldségeket, telítetlen zsírokat és a zsíros húsú halakban előforduló ómega-3 zsírsavakat, mogyoróféléket és olajos magvakat; teljes kiőrlésű gabonaféléket, valamint hüvelyeseket.
  • Egyen kevesebb gyorséttermi ételt és kerülje a magas energiatartalmú, feldolgozott ételeket és a cukros italokat is. Fogyasszon kevesebb vörös húst (hetente legfeljebb 500 g-ot), valamint füstölt vagy pácolt húskészít­ményt, például sonkát és kolbászt, és korlátozza a sófogyasztását.
  • Ne próbálkozzon a divatos diétákkal! Óvakodjon az olyan, szélsőséges diétáktól, mint az, amelynek nagy mennyiségű zöldséglé fogyasztása mellett kávéval adott beöntések is részét képezik. Ezek hasznossága tudományosan nem bizonyított, és kellemetlen mellékhatásaik lehetnek.

Étrend-kiegészítők

Nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a vitaminok és ásványi anyagok szedésének kedvező hatása lenne a rákbetegekre. Sőt, a WCRF jelentése kiemelte, hogy „a nagy dózisban fogyasztott étrend-kiegészítők ártalma­sak lehetnek.” Róbert Thomas onkológus szerint az étrend-kiegészítőkre „nincs szükség, ha az ember változatos, kiegyensúlyozott étrenden él”, a kemoterápia alatt pedig kifejezetten kerülendők.

Menjen többet a szabadba!

A testmozgás talán az utolsó dolog, amire a kezelések idején vágyik. Pedig a mozgás segíthet elkerülni a mellékhatásokat, például a kimerültséget, a fájdalmat és az émelygést. Az, hogy a beteg milyen fajta mozgásra képes, nagyban függ a rák típusától, az alkalmazott kezeléstől, valamint az érintett erőnlététől, edzettségétől és állóképességétől. Egy brit rákbetegek rehabilitációjával foglalkozó szervezet kíméletes gyakorlatok végzését javasolja kezdetben heti négy vagy öt alkalommal 30 percen át (akár több részletben is) olyan intenzitással, amelytől a gyakorlatot végző kissé kifullad.

A testmozgás a gyógyulás esélyeit is javíthatja. Svéd kutatók 40 000 negyvenöt év feletti férfit vizsgáltak, s megállapították, hogy minél több testmozgást végeztek a résztvevők, annál kisebb volt az esélyük, hogy rák­ban haljanak meg. Egy csaknem 3000 emlőrákos amerikai nő bevonásával végzett vizsgálat szerint, akik heti 3-5 órát sétáltak, kisebb valószínűséggel haltak bele a rákba, mint azok, akik heti egy óránál kevesebbet mozogtak.

Hangulatjavító ötletek, hogy túljusson a nehéz időszakokon! Ha javít a hangulatán, az segíthet megbirkózni a rákkal, illetve a kezelés mellékhatásaival. íme néhány ötlet, amelyek segíthetnek a szorongás, a stressz és a bizonytalanság kezelésében.A relaxáció egyszerű légzőgyakorlatok segítségével segíthet enyhíteni a stresszt és a feszültsé­get. Sok relaxációs módszer van, amelyek könnyen megtanulhatók egy könyv vagy CD segítségével, illetve a megfelelő tanfolyamokon. A meditációról tudományos vizsgálatok is bebizonyí­tották, hogy csökkenti a stresszt és a szorongást, valamint jó hatással van a vérnyomásra és a szívrit­musra is. Segíthet továbbá a fájdalom és az alvászava­rok enyhítésében. A vizualizáció (irányított képfelidézés) lényege az, hogy megtanuljon lelki szemei előtt megnyugtató képeket felidézni. Bizonyítottan sokat segíthet a rákbetegeknek a stressz, a szorongás és a depresszió kezelésében. A jóga segíthet abban, hogy jobban aludjon és javíthatja a pszichés állapotát. A nevetés stimulálhatja a szív- ér- valamint az im­munrendszert, s az agyi endorfinok felszabadítása révén a fájdalomtűrő képességet is fokozhatja. Ezenkívül csökkentheti a stresszt és javíthatja az életminőséget is. Az Egyesült Királyságban van olyan rákbetegekkel foglalkozó szervezet, amely „nevetéskli­nikát” működtet.

Hogyan segít a testmozgás?

Vannak bizonyítékok arra, hogy bizonyos ráktípusok nagyobb valószínű­séggel újulnak ki a jelentős túlsúllyal élőknél; a testmozgás segít a testsúly kordában tartásában. A rendszeres mozgás emellett segíthet csökkenteni bizonyos hormonok és növekedési faktorok szintjét is, amelyek, ha túl nagy mennyiségben vannak jelen a vérben, serkentik bizonyos daganattípusok növekedését. Próbáljon hetente legalább 2,5 óra mérsékelt intenzitású test­mozgást végezni, majd idővel fokozza a gyakorlatok intenzitását.

A fontossági sorrend módosítása

Amikor az ember súlyos betegséggel szembesül, könnyebb eldönteni, mi az, ami igazán fontos az életében. „Ezek természetesen teljesen személyes dolgok, így csakis ön tudja megállapítani, mit kell tennie, és mikor”, mondja dr. Péter Harvey pszichológus, aki 15 évig dolgozott rákbetegekkel. „Bármit tesz is, ne kapkodja el, lassan és fokozatosan lásson hozzá, ügyelve rá, hogy elég energiája maradjon a változtatások végigviteléhez!”

Íme néhány kérdés, melyeket feltehet magának:

  • Élvezi a munkáját? Ha nem, hogyan változtatna a dolgokon?
  • Mi a helyzet a kapcsolataival? Jó alkalom lehet, hogy rendezzék a csa­ládi problémákat. Ugyanakkor a betegség egyes szakaszaiban szakem­ber tanácsára is szükség lehet.
  • Túl sokat vállal magára a családjában? Nos itt az alkalom a terhek egyenletesebb elosztására. Az ilyen időszakokban a közeli barátok és a családtagok nagyon szívesen segítenek.
  • Van valami, amit mindig is szeretett volna megtenni másokért? Az ön­kéntes munka rengeteg testi és lelki előnnyel jár. Segíthet abban, hogy többre értékelje magát, és úgy érezze, van értelme az életének.
  • Vannak meg nem valósult céljai? Olyan dolgok, amelyeket szeretett volna megtenni, vagy helyek, ahová mindig vágyott? Itt az alkalom, hogy fontos teendői közé sorolja álmai valóra váltását, s elgondolkoz­zon azon, mit, mikor és hogyan tudna megtenni.