Hátfájás

Hátfájásra – Vérbőségfokozó kenőcsök!

A legtöbb drogériában találunk olyan polcot, ahol a kenőcsök széles választékát kínálják, akut lumbágóra, általános hátfájásra. Elképesztő mennyiség létezik ezekből a gélekből, krémekből, kenőcsökből és balzsamokból. a National Institute for Clinical Excellence (NICE), az orvosi tanácsadó testület következtetése szerint kevés konkrét bizonyíték támasztja alá ezeknek a ké­szítményeknek a hatásosságát az akut sérülések és a hátfájás elleni harcban. Érdemük vélhetőleg annyi, hogy van olyan összetevőjük, amely fo­kozza a vérbőséget.

Jegyezzük meg! A vérbőséget fokozó szerek felmelegítik a bőrt, vagy irritációt okoznak a sérült helyen, ami fe­lülírja a kötőszövet mélyebb rétegeiből szárma­zó jelzéseket. Ez az „ellenirritáció” a fájdalom­csillapítás tökéletesen legális módja.

Az olimpiai győztes sötét kenőcse

A British Museum nemrég bukkant rá egy ókori orvosi értekezésre a Kr.u. első századból, amely részletesen leírja, hogyan állítható elő a latin nyelven a Fuscum olympionico inscriptum, vagyis „az olimpiai győztes sötét kenőcse” névre hall­gató gyógyszer. Ez egyfajta híg kence volt, amelynek hűtő és fájdalomcsillapító hatása mér­sékelte a gyulladással és a horzsolással járó fáj­dalmat.

A fantasztikus lelet azt bizonyítja, hogy már az ókorban is létezett a sportorvoslás tudománya. A cirkuszban vagy a sportpályákon a saját súlyát érhette aranyban egy hatásos fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szer. Az értekezést a pergamoni Claudius Galenus görög orvos (Kr.u. kb. 131 – kb. 201) írta, aki egy gladiátoriskolában dolgozott, és később Marcus Aurelius római császár orvosa lett. Galenus volt az első anatómus, ezer éven át a legtekinté­lyesebb orvos-író, olimpiai győztes sötét kenő­csét zúzódásokra és monoklis szemre ajánlotta.

Elkészítették a régi „sötét kenőcs”-öt:

A British Museum és a koppenhágai egyetem kutatói elkészítették a gyógyszert, és kipróbálták a hatásosságát. Kellett hozzá antimon, kadmium, sáfrány, tömjén, mirha, akác, mézga, ópium, tengeri csiga, indiai aloé és nyers tojás, az utób­bi volt a hordozóanyag. A különböző összetevők segítettek enyhíteni a gyulladást és a fájdalmat, mérsékelték a duzzanatokat, valamint elősegí­tették a gyógyulást.

A kutatócsoport megállapította, hogy a készít­ményt szemre nem lehetett alkalmazni túlságo­san szúrós állaga miatt, viszont az arcra és más testrészekre igen. Félig folyós állaga a permete­zőpalackkal felhordható, korszerű, rugalmas gip­szre emlékeztet. Meglepő módon körülbelül negyedannyira volt hatásos, mint egy modern fájdalomcsillapító tapasz.

Enyhítette a fájdalmakat!

Az is kiderült, hogy gyorsan enyhítette a fájdalmat, ugyanakkor a ha­tóanyag kibocsátása lassan, hosszú idő alatt tör­tént. Az antimon – az egyik összetevő – gyakori használat esetén felhalmozódik a szervezetben, és mérgezést okoz, de rövidtávon hűtő és gyul­ladáscsökkentő hatása lehetett. Ezzel azt akarom szemléltetni, hogy az orvo­sok ősidők óta fontosnak tartják a fájdalomcsil­lapítást és a gyulladások csökkentését, és már az ókorban is léteztek hatásos gyógyszerek.

Bedörzsölő készítmények, kenőcsök, gélek és balzsamok

A drogériákban és a gyógyszertárakban számos készítmény kapható recept nélkül: Ezek mind vérbőséget előidéző szerek, a római olimpiai győztes habarcsának és a tizenhatodik századi opodeldoknak a változatai, és mindet a bőrre használják. A szeszeket csak föl kell kenni. A be­dörzsölő készítmények is folyékonyak, de bele kell dolgozni őket a bőrbe. A gélek és a balzsa­mok viszkózusabbak, olyanok, mint a krémek és a kenőcsök. Ezeket is bele kell dörzsölni a bőrbe.

A legtöbb krém tartalmaz szeszt vagy acetont, vagy valamilyen más oldószert, amely gyorsan el­párolog, ha a bőrrel érintkezik. Enyhe hűsítő és nyugtató hatásúak. Tartalmaznak még egy vagy több bőrizgató összetevőt, ami irritációt okoz, és stimulálhatja a véredényeket, hogy azok kitágul­janak. A felszíni bőrirritáció felülírja a fájdalom jelzéseit, amelyek a mélyebb rétegekből szár­maznak. Magának a dörzsölésnek is megvan a gyógyhatása, mert az irritációval együtt csökken­ti a fájdalmat.

Vérbőséget fokozó nem-szteroid szerek

Egyes krémek és gélek nem-szteroid összetevő­ket, például ibuprofent tartalmaznak, így az irritáció mellett felszabadítanak kis mennyiségű gyulladáscsökkentő szert is, amely a bőrön át fel­szívódik. Azok, akik asztmában szenvednek, vagy véralvadásgátlót szednek, kerüljék ezeket a készítmé­nyeket, mert súlyosbíthatják a tüneteiket, illetve vérzést okozhatnak. Terhesség alatt ugyancsak tanácsos tartózkodni tőlük, mert bármelyik gyógyszer károsan hathat a baba fejlődésére.

Kapszaicin

Egyes vérbőséget fokozó szerek tartalmaznak kapszaicint, ami a csípős paprika aktív összete­vője. Közismerten gyulladáscsökkentő hatása van, és rendkívül hatásosan fokozza a vérbősé­get. Receptre kapható, kétféle erősségben. Al­kalmazásánál be kell tartani az orvos utasításait. Akik allergiásak a csípős paprikára, kerüljék.

Árnika

A homeopátia gyakran alkalmazza zúzódásokra és sérülésekre. Az árnikagél vagy -krém ugyan­csak recept nélkül kapható. Tapasztalatom sze­rint nagyon jól beválik, és enyhíti az akut hátfájást.

Milyen gyakran használhatók a vérbőséget fokozó készítmények?

Általában naponta 2-4 alkalommal.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.