Házi gyógymódok

Feledékenység: 24 memóriajavító módszer

Nem jutnak eszébe a nevek és a telefonszámok, nem emlékszik fontos dá­tumokra? Nem találja az autóját a parkolóban? Ha nyaralni indul, visszafordul kilométerekre a lakásától, hogy még egyszer ellenőrizze, bezárt-e mindent? Baj van a helyesírásával? Ha nem felejt el mindezen kérdésekre igennel válaszolni, még nincs ok két­ségbeesésre. Különben is, a feledékenység gyógyítható!

Orvosi segítség

Az alábbi tünetekre nem árt emlékezni

Ahogy a bőrön képződő dudorok nagy része nem bőrrákot jelez, úgy az emlékezet esetenkénti megbicsaklása sem okvetlenül az Alzheimer-kór tünete. Az emberek azonban hajlamosak rémeket látni, különösen idősebb korban, állapítja meg dr. Stanley Berent pszichológus.

Mikor fordul a dolog olyan komolyra, hogy fel kell keresni a szakorvost?

  • Ha elveszítette kapcsolatát a valósággal. Egy dolog elfelejteni, hogy hányadika van, és más a helyzet akkor, ha valaki azt sem tudja, mi az aktuális évszám. Ha nem tudja, hol is van valójában, ha nem észleli, reggel van-e vagy este, ha elfelejtette a házastársa nevét (csak arra emlékszik, hogy hívják azt a személyt, akivel az imént találkozott).
  • Ha kényelmetlenül érzi magát, aggasztják emlékezetének kihagyásai, ne gyötörje magát tovább, beszélje meg szakemberrel a problémát.
  • Mi a helyzet a napi teendőivel? Ha a feledékenysége olyan mértékű, hogy nem tud helytállni a munkájában, otthon vagy az élet egyéb te­rületein, szakorvosi segítségre van szüksége.
Megnyugtatásunkra dr. Berent kifejti, hogy az ember memóriája nem úgy működik, mint a számítógépé; némi feledékenység természetes.

Nézzük csak meg, mi is a helyzet. Utánajártunk, megkérdeztünk néhány hivatásos memóriabajnokot, továbbá olyanokat, akiknek a foglalkozásához rendkívüli emlékezőtehetségre van szükség, sőt még egy 13 éves helyesírás fenomént is, miben is áll a titok. Elmondták, hogy néhány egyszerű fortély alkal­mazásával mindenki elérheti akár a legmagasabb szintet is. Ezt erősíti meg dr. Michael Pressley, a Marylandi Egyetem humánetológia professzora is. Lássuk hát a medvét!

Keresse a kapcsolódási pontokat!

Tételezzük fel, hogy egy televíziós vetélkedőben szerepel, és a tét éppen egy világ körüli út; már csak annyi hiányzik a játék megnyeréséhez, hogy megmondja, hol szenvedett Na­póleon serege döntő vereséget. A válasz a nyelve hegyén van, de hirtelen nem ugrik be a név. Mit tegyen?

Próbálja meg felidézni mindazt, amit a témakörről egyébként tud, javasol­ja Robin West, a Floridai Egyetem pszichológia professzora. Mondjuk Napó­leontól eljuthat Josephine-hez, Franciaországhoz; felötlik esetleg a Code Napóleon, a híres törvénykönyv, felidézheti a nevezetes csatákat, és hoppá, meg­van a válasz: Waterloo. Minél több kapcsolódási pontot talál az ismeretei között, annál nagyobb az esély arra, hogy ráleljen a megoldáshoz vezető útra, szemlélteti a módszer lényegét dr. West.

Van orvosság a feledékenység ellen?

A tudósok már régóta kutatják a tápanyagok és az agy tanulási és fel­idézési képességének összefüggéseit. Azt már tudjuk, hogy bizonyos anyagok hiánya az emlékezés és a kognitív folyamatok gyengüléséhez ve­zethet, de hogy emelt mennyiségben történő fogyasztásuk a memória ja­vulását is eredményezné, még nem bizonyított.

Az elmúlt évek tudományos vizsgálatai a következő, az emlékezetre esetleg ható vitaminok és ásványi anyagok szerepére összpontosítottak: Br (tiamin), B6-, B12- és C-vitamin, kolin, folát, niacin, kalcium, réz, jód, vas, magnézium, mangán, kálium, cink, és mindenekelőtt a lecitin.

A Szófiai Egyetem élettani intézetében végzett legújabb kutatások egy egzotikus szerrel kísérleteztek. Egereken végzett kísérleteik kimutatták, hogy a kínai ginszenggyökérben lehet egy olyan anyag, amely javítja a ta­nulási képességet és az emlékezést. Legalábbis egereknél. Lehet, hogy eljön az idő, amikor reggelente egy pirula bevétele meg­oldja a memóriaproblémákat? Nem tudhatni, úgy azonban sokan járhatnak, hogy elfelejtik a pirulát bevenni.

Fényképezze le képzeletben a tárgyakat!

Az átlagem­ber életéből egy egész évet arra fordít, hogy mindenféle elveszett vagy annak hitt tárgy után kutat. Meg akarja spórolni az elvesztegetett időt? „Nem is olyan nehéz: jól nézze meg például az asztalra tett lakáskulcsot, formáljon ujjaiból kép­zeletbeli fényképezőgépet és exponáljon!” – ad tanácsot Hatékony emlékezet: a memória erősítése (Total Recall: How to Boost Your Memory Power) című könyvében az emlékképek rögzítéséhez dr. Joan Minninger pszichológus.

Beszéljen magában!

Rajta, ne szégyellje magát! Teremtsen ma­ga körül olyan mesterséges teret, amelyben belső hallása és látása segíti az em­lékezésben. Ha a kocsiját a nagy tölgyfa alatt hagyta a parkolóban, ismételges­se magában hangosan: a kocsimat a nagy tölgyfa alatt hagytam a parkolóban. Mondja ezt ki hangosan is! Ez is egy módja az emlékezet karbantartásának, mondja Irene B. Colsky, a Miami Egyetem tanítással és tanulással foglalkozó tanszékének társprofesszora, emlékezetkutató.

Köss egy sárga szalagot az öreg tölgyfára!

Azt nagy nehezen megjegyezte, hogy az autója a tölgyfa alatt áll, de azt már elfelejtette, hogy melyik tölgyfa alatt. A régi sláger refrénje jó módszert kínál: a tárgyi em­lékeztetők igen hatékonyan segítik a felidézési folyamatot, jelenti ki Forrest R. Scogin, az Alabamai Egyetem adjunktusa. A „sárga szalag” akár egy csomó is lehet a zsebkendőjén (amely, mondjuk épp arra emlékeztet, hogy ne felejtsen el papírzsebkendőt venni), vagy az óráját átteheti a másik csuklójára, hogy ne felejtse el felköszöntem kedvenc nagynénjét a születésnapján.

Készítsen listákat!

Ahol és amikor csak lehetséges, írja le mind­azt, amit nem szeretne elfelejteni. Rövid távú emlékezetünk korlátozott, agyunk­ban viszonylag kevés a tárolóhely a közelmúlt eseményeihez, állítja dr. Scogin. A feljegyzések nemcsak a leírtak könnyebb felidézéséhez nyújtanak segítséget, hanem memóriaterületet szabadítanak fel más, fontosabb dolgok számára.

Kategorizálja a dolgokat!

Ha nincs kéznél papír és ceruza, a listákat fejben kell elkészítenie, de ez csak a dolgok módszeres csoportosítá­sával lehetséges, mondja Scogin doktor. Ha például a bevásárlóközpontba igyek­szik, és húszféle dolgot kell megvennie, valószínűleg nem fog valamennyire em­lékezni, hacsak valamilyen logika szerint nem csoportosítja őket: ötféle zöldség, négyféle pékáru, három különböző gyümölcs és így tovább.

Csoportosítson!

Ez a kategorizáláshoz hasonlít, de leginkább szá­mok esetében hatékony. Ha például a 2, 0, 2, 4, 5, 6, 1,4, 1,4 számokat kell megjegyeznie, vélhetőleg igencsak meg kell erőltetnie magát, hogy sikerüljön. Ha azonban csoportokat képez, máris könnyebben megy a dolog: a (202) 456-1414 például a washingtoni Fehér Ház hívószáma. A telefonszámok amúgy is kisebb egységekre tagoltak, így jóval egyszerűbb memorizálni őket. Természe­tesen a módszer minden hosszabb számnál vagy számsornál alkalmazható, mint az adószám vagy a reménytelenül hosszú bankszámlaszám.

Találjon ki egy mesét!

Ha több dolgot kell egyszerre észben tar­tania, és attól tart, hogy ez nem fog menni, ne essen kétségbe. Találjon ki vala­mi egyszerű kis történetet, minél bárgyúbb, annál jobb, amelyre felfűzheti a megjegyzendőket javasolja dr. Pressley. Mondjuk éppen bevásárolni indul és sertéskarajt, gyümölcsöt, tejet és kenyeret akar venni. A felidézést segítő mese akár így is hangozhat: volt egyszer egy kismalac, aki legszívesebben a búza­mezőn álló nagy barackfa alá telepedett le tejet inni.

A nevekhez rendeljen arcokat!

Talán a legnehezebb feladat az olyanok nevének megjegyzése, akikkel a közelmúltban találkoztunk, erősí­ti meg saját tapasztalásainkat dr. Scogin. Célszerű ezért a nevet az illető arcá­val párosítani; még ennél is hatásosabb, ha egy jellegzetes vonás adja a kapasz­kodót. Ha Veszély Adalbertnek, a vállalat új munkatársának nagy az orra, képzeljünk oda egy kis emberkét, amint éppen lesíel a kolléga orrnyergén; ha még azt is hozzágondoljuk, hogy a manócska elveszítette (Veszély!) A sílécet, akkor már helyben is vagyunk.

A memorizálás mesterfogásai

Az emberek nagy többsége megelégszik azzal, ha pár tucat telefon­számot, az éppen aktuális bevásárolni valók listáját vagy kedvenc tévémű­sorainak kezdési időpontját fejben tudja tartani. A rövid távú memóriától ennél sokkal több nem is várható el.

De mi van akkor, ha valakinek hosszú beszédet vagy egy színdarab szövegét kell betanulni? Megkérdeztünk erről egy ünnepelt színészt. Az an­gol anyanyelvűeknek nagy csapás, hogy a szavak írásmódja gyakran kö­szönő viszonyban sincs a kiejtésükkel. Így a helyesírás elsajátítása komoly erőpróba az emlékezet számára. Egy 13 éves fiú, aki egy amerikai orszá­gos helyesírási vetélkedő nyertese, elárulja nekünk az alábbiakban, milyen mankókat használ emlékezete segítésére.

A színész ezt mesélte:

  • Mielőtt a szerepemet megtanulnám, először értelmezem a szöveget.
  • Ritmusképletekben gondolkodom, és igyekszem a szöveg ritmusát memorizálni.
  • Az ábécéhez is gyakran folyamodom. Például a Macbeth szövegé­ben, ahol rengeteg jelző áll egymás után, ezek ábécérendjét jegyzem meg.
  • A drámák szövegéhez cselekvést párosítok: Amikor A velencei kalmár­ban ehhez a mondathoz érek: „Májamat inkább bor fűtse”, egy pohár borért nyúlok a színpadon.

A helyesírást felsőfokon betanuló fiú más fortélyokról is beszámol:

  • Vetélytársaim közül sokan úgy készülnek a versenyekre, hogy renge­teg szó írásmódját próbálják memorizálni; ez így nem működik. A sza­vakat nem elég megjegyezni, tudatosítani is kell őket. Én például az újakat mindennapi szókincsembe illesztem.
  • Az ismeretlen szavakban megpróbálok ismert elemet keresni.
  • A memória a vizualitásra is épül; egy új szó megjegyzéséhez segítsé­get nyújt az is, ha többször leírom.

Keressen a nevekhez fogódzót!

Sokkal könnyebb a neve­ket megjegyezni, ha valamihez kötni tudja őket. Ha az illetőnek nincs feltűnően nagy orra, vagy nincs az arcán feltűnő anyajegy, találjon ki egy rövidke törté­netet. Mondjuk úgy hívják az illetőt, hogy Szabó Béla; képzelje el őt ollót csat­togtatva, mérőszalaggal a nyakában és szabókrétával a kezében. Ha Korsós Jenőre kell emlékeznie, asszociáljon egy krigli sörre.

Egyéb fogódzók

Gondoljon arra, hogy a korábban történtek nem elszigetelt események voltak, azaz valami máshoz is társíthatok, ad újabb taná­csot a pszichológus. Tételezzük föl, nem jut eszébe, hogy melyik évben volt, amikor rövid ideig az ABC Építőipari Vállalatnál dolgozott. Kutasson valami után az emlékezetében, ami ebben az időszakban történt önnel; például akko­riban gyakran járt moziba a kedvesével és együtt látták a Cápa című filmet. Most már csak azt kell kideríteni, mikor mutatták be ezt a filmet.

Emelje ki a lényeges vonásokat!

Sok diák színes kiemelő tollat használ a tankönyvben a fontosabb mondatok megjelölésére. Próbálja gon­dolatban ezt a módszert használni, válassza el a lényegest a lényegtelentől.

Olvasson, olvasson és olvasson!

Ha elfelejt bizonyos szavakat, ennek valószínűleg az az oka, hogy ritkán használja őket, állítja Frederic Siegenthaler. Mint az ENSZ vezető tolmácsának, óriási szókészlettel kell rendelkeznie, amit bármikor használnia is kell. Csak az angol nyelv több mint kétszázezer szót ismer (Siegenthaler folyékonyan beszél még franciául, né­metül, oroszul és spanyolul), az angolul beszélők mindennapi szókincse viszont nem áll ötezer szónál többől. Ha tehát nehezen ugranak be bizonyos szavak, a szókészlete valószínűleg kissé berozsdásodott.

A megoldás? Olvasson annyit, amennyit csak tud, javasolja a gyakorlott szinkrontolmács, aki legszívesebben a klasszikus írók műveit olvasgatja.

Ellenőrizze önmagát!

Az emberek általában nincsenek tisztában saját emlékezőtehetségük korlátaival, hangsúlyozza dr. Pressley. Gyakran meg­történik, hogy valaki azt hiszi, jól emlékszik bizonyos dolgokra, valójában azonban mégsem. Vélhetőleg mindenki blokkolt már le felelet vagy vizsga köz­ben; ezt megelőzendő, célszerű előzőleg szellemi gyorsteszttel meggyőződni ar­ról, hogy rögzült-e az anyag, vagy vannak-e még hiányok.

Őrizze meg a nyugalmát!

Az idegeskedés és a stressz minden­képpen árt a memóriának. „Észnél kell lennie ahhoz, hogy helyre tegye a dol­gokat; szorongásos lelkiállapotban ez nem sikerülhet” – erősíti meg mindenna­pi tapasztalásainkat dr. Pressley. Ha a szokásosnál feledékenyebb, lehet, hogy pihenésre van szüksége. Patrícia Sze, a Berlitz Nemzetközi Nyelviskola New York-i munkatársa meg­említi, hogy az intézményben idegen nyelveket tanuló diákok teljesítménye ja­vul, ha megnyugtató környezetben, pasztellszínekkel körülvéve, osztályozás és dolgozatírás nélkül készülhetnek és gyakorolhatnak.

Ellenőrizze házi patikáját!

Stanley Berent, a Michigani Orvos tudományi Egyetem tanára, az intézmény neuropszichológiai programjának ki­dolgozója arra mutat rá, hogy a feledékenységet rengeteg olyan dolog okozhat­ja, amire az illető nem is gondol. A háttérben olykor megtalálható az alkohol vagy valamilyen gyógyszer, például fogyókúrás készítmény, vérnyomáscsök­kentő vagy antihisztamin.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.