Orvosi tanácsok

Az emlékezés fajtái

Az emlékeknek különböző típusaik vannak, amelyeket az agy más-más módon kezel. Az orvosok három fő kategóriát határoztak meg, s ezeknek megfelelően diag­nosztizálják a memóriát érintő különféle egészségi állapotokat.

  1. A szenzoros emlékezés. Egy-egy látvány, hang, íz vagy szag keltette futó be­nyomást őriz meg, s annak átélése pillanatában rögzül. Az ilyen fajta emlékek általá­ban nem sokkal később törlődnek is, de egyes sza­gok esetében megőrződnek, és később gyakran össze­kapcsolódnak az eredeti in­ger pillanatában tapasztalt érzésekkel, vagyis a hasonló szagok felidézik a hajdani emlékeket.
  2. A rövid távú emléke­zés afféle átmeneti tároló, ahol az információk csak néhány másodpercig vagy percig őrződnek meg -ilyen lehet például egy fel­hívni kívánt telefonszám vagy egy imént megismert személy neve. Ahogy múl­nak az évek, a rövid távú emlékezés hatékonysága egyre rosszabb lesz.
  3. A hosszú távú emléke­zés az információk tartó­sabb, órákon, napokon vagy éveken át való tárolására szolgál. Idetartozik a dekla­ratív emlékezés, amely egy­szerű tényeknek vagy az élet bizonyos szakaszainak föl­idézését teszi lehetővé, és a procedurális emlékezés, amelynek a tanult készsé­gek, például az úszás vagy a kerékpározás képességé­nek megőrzésében van sze­repe. A procedurális emlékek sok esetben akkor is megmaradnak, amikor a rövid távú emlékezet már megbízhatatlanná válik.

Mondjon le a pudingról!

A túlsúly tompíthatja az emlékezetet. A testsúly meg­felelő szinten tartásának egyik remek módja, ha a desszerteket csak különleges események­re tartogatja. Francia kutatók öt év alatt két alkalommal 2223, 32 és 62 év közötti korú férfi és nő testtömegindexét (BMI) és gondolkozási képességeit hasonlították össze, és azt találták, hogy a magasabb BMI-értékű ala­nyok rosszabb eredményeket értek el a me­móriatesztekben, és szellemi képességeik is gyorsabb ütemben romlottak. A tejszínhabos pudingok helyett egyen inkább nyers gyümölcsöket vagy zsírszegény joghurtokat.

Hüvelyeseket a tányérra!

A lencse, a borsó és a bab egyaránt gazdag a memóriá­ra és az idegrendszerre is kedvezően ható B-vitaminokban. A B12-vitamin (kobalamin) és a B9-vitamin (folsav) különösen jót tesz az emlékezetnek. Ez a vitamincsalád segít le­bontani a homocisztein nevű aminosavat, amely gyulladást kelthet az erekben, s ezáltal az artériák elzáródásához és romló emléke­zethez vezethet. E vitaminok legjobb étrendi forrásai a hüvelyesek, a zöld színű levélzöld­ségek, a brokkoli és az egyéb káposztafélék, az élesztő, a túró, a mogyoróvaj és a tojás. Ha úgy gondolja, hogy étrendjében nincs elegendő B-vitamin, kérdezze meg orvosától, nem lenne-e érdemes B-komplex vitamint szednie étrend-kiegészítőként.

Jegyezzük meg! Az amazóniai guarana gyümölcs kivonata serkentőleg hat az agyra.

Térjen át a zöldségekre!

A nagyrészt vegetáriánus étrendre való átállás segít csök­kenteni a koleszterinszintet. a vörös húsok­ban sok a telített zsír, amely növeli a „rossz” LDL-koleszterin mennyiségét – és annak magas szintjéről már bebizonyosodott, hogy károsítja az ereket és az emlé­kezetre is hatással lehet.

Egy több mint 3600 brit közszolga bevonásá­val végzett vizsgálatban azok, akik­nek vérében a legalacsonyabb volt a „jó” HDL-koleszterin szintje, 60 száza­lékkal nagyobb valószínűséggel küszköd­tek memóriazavarokkal, mint azok, akiknél ez az érték magas volt. a kutatók öt évvel később megismételték a méréseket, és azt ta­lálták, hogy a tartósan csökkent HDL-szintű résztvevők körében kétharmadával volt na­gyobb az emlékezettel kapcsolatos problé­mák valószínűsége.

A vegetáriánusok kolesz terinszintje általában alacsonyabb a húst is fogyasztókénál (a semmilyen állati eredetű táplálékot nem fogyasztó vegánusok eseté­ben pedig még kisebb értékek mérhetők). Ésszerű óvintézkedésnek tűnik tehát a hús­fogyasztás csökkentése és ezzel párhuzamo­san a zöldségfogyasztás növelése – ez már akkor is hat, ha hetente csak néhány alka­lommal tesz így.

Egyen több zsályát!

Ha szeretné fris­sebbé tenni emlékezetét, adjon több zsályát az ételeihez. Brit kutatók fiatal felnőtteket kértek fel, hogy vegyenek részt egy szófelidé-zéses vizsgálatban. Egy részük zsályaolajat tartalmazó kapszulákat kapott, a többiek pla-cebót. Mindkét csoport tagjait többször is tesztelték, hogy lássák, hány szóra emlékez­nek. A zsályaolajos csoport rendre jobb ered­ményeket ért el a placebóval „kezeltnél”.

A zsálya kedvező hatásainak kihasználásához készítsen teát néhány friss levélből, adjon zsályaleveleket a salátaöntetekhez, vagy íze­sítse vele a sertéshúst, a csirkét vagy a halat. Úgy gondolják, hogy gyulladáscsökkentő ha­tásának köszönhetően a zsálya képes több órára frissebbé tenni az emlékezetet.

Szedjen ginkgót!

A Ginkgo biloba (páf­rányfenyő) leveléből készült kivonat olyan antioxidánsokat tartalmaz, amelyek értágító hatásúak, serkentik a vérkeringést, gátolják az erek elzáródását és javítják az agy vérellá­tását. E hatások révén a készítmény segíthet megelőzni az agy oxigénszegény állapota okozta emlékezetromlást.

Szemezgessen szőlőt! Szokjon át arra, hogy az étkezések között egészséges ételeket nassol – például gyümölcsöt. A szőlő különö­sen gazdag fitovegyületekben és antioxidánsokban, amelyek javítják az agyi vérkeringést és ezáltal a kognitív funkciókat is – például az emlékezetet. A vizsgálatok kimutatták, hogy akik sok transzzsírt fogyasztanak, azok körében nagyobb az emlékezetzavar kialaku­lásának kockázata, mint az egészséges cseme­géket előnyben részesítők esetében.

Igyon sokat!

Agyunknak akár a 85 százalékát víz teheti ki, így nem meglepő, hogy a folyadékhi­ány közvetlen hatással van az emlékezés­re – a kiszáradás zavartságot és egyéb, az agy rendellenes működésével összefüggő problémákat okozhat. A szervezet víztar­talmának már alig 2 százalékos csökkené­se is előidézheti a „ködös agy szindró­mát”. Ha nem szereti a sima vizet, tegye izgalmasabbá egy szelet citrommal, lime-mal vagy naranccsal. A folyadékbevitel növelésére a gyümölcslevek és a gyógy-teák is tökéletesen megfelelnek.

Emlékezzen többre rozmaringgal!

Ezt a népszerű fűszernövényt régóta emléke­zetjavító hatásúnak tartják. Brit tudósok már azt is kimutatták, hogy mi ennek az alapja. Amikor önkéntesek egy csoportja belélegezte a rozmaring illóolajának illatát, emlékezetük és összpontosító képességük jelentősen ja­vult. Tegyen néhány csepp rozmaring-illó­olajat egy párologtatóba.

Jegyezzük meg! A rozmaring illóolajának illata javíthatja a szellemi képességeket!

Igyon koffeinmentes kávét!

Kutatási eredmények! Egy-két csésze koffeinmentes kávé segíthet javítani az időskori feledékenységben szenvedők em­lékezetét – sőt az állapot kialakulását is meg­akadályozhatja, állítják az amerikai Mount Sinai Orvosi Egyetem kutatói, akik megálla­pították, hogy a koffeinmentes kávé fogyasz­tása néhány hónap alatt megnövelheti az agy glükózhasznosító képességét.

A 2-es típu­sú cukorbetegségben szenvedők különösen fogékonyak az agy romló glükózanyagcseréje miatti memóriazavarokra, így a koffeinmen­tes kávé igen kedvező hatású lehet számukra.

Egyen kelkáposztát és lencsét!

E zöldségekben sok a vas, amely segíthet az emlékezet megőrzésében. A vas nélkülözhe­tetlen összetevője a vörösvértestek oxigén­szállító molekulájának, a hemoglobinnak. Azt pedig talán említeni sem kell, hogy az összes agyi funkcióhoz, így az emlékezethez is nélkülözhetetlen a megfelelő vérellátás. A vas a hüvelyesekben, a zöld színű levél­zöldségekben és a magokban is megtalálható, ám a legkönnyebben felszívódó formájának legjobb forrásai a vörös húsok. A vegánoknak, vegetáriánusoknak és a vörös húsokat nem fogyasztóknak érdemes lehet vastartal­mú étrend-kiegészítőt szedniük.

Jusson elég kalciumhoz!

Emlékezete érdekében ügyeljen arra, hogy étrendje elegendő kalciumban gazdag ételt tartalmaz­zon. Ha túl keveset fogyaszt ebből a létfon­tosságú ásványi anyagból, az fehérjefelhal­mozódást okozhat az agysejtek közötti összeköttetésekben, és megzavarhatja műkö­désüket. A napi kalciumigény fedezéséhez már három szelet cheddar sajt és két pohár tej is elég, de jó források a zöld színű levél­zöldségek is, mint a káposzta és a kelkáposz­ta. Érdemes észben tartani, hogy a koffein fo­kozhatja a kalcium kiürítését, tehát ajánlatos minél kevesebb kávét, teát és kólát inni.

A rágógumizás javítja az emlékezést

Kutatási eredmények! Amikor kutatók 75 felnőttel végeztettek egy sor, az emlé­kezést és a figyelem-összpontosító képességet vizsgáló tesztet, a rágógumit rágok jobb eredményeket értek el a szófelidézésben, mint a rágó mozdulatokat csupán mímelő vagy az egyáltalán nem rágózó alanyok.

A rágózók emel­lett a térbeli munkamemória-tesztekben is jobban teljesí­tettek – például abban, hogy hogyan tájékozódnak új kör­nyezetben. Úgy gondolják, hogy a rágás fokozza az agy oxigénellátását, emellett a szintén emlékezésjavító hatású­nak tartott inzulin felszabadulását is kiválthatja.

Ne mondjon le a szénhidrátokról!

Ha fogyni próbál, ne alacsony szénhidrát-bevitelű diétával tegye, mivel az rossz hatás­sal lehet szellemi teljesítményére. Memóriá­jának állandó glükózellátásra van szüksége a megfelelő működéshez, ám ha kevés szén­hidrátot fogyaszt, azzal az agyához eljutó glükóz mennyiségét is csökkenti.

Kutatási eredmények! Az amerikai Tufts Egyetem kutatói megállapították, hogy a szénhidrátot nem, vagy alig tartalmazó ét­renden élő nők rosszabb teljesítményt nyúj­tanak a gondolkozási és memóriatesztekben, mint amikor a szénhidrátfogyasztás csökken­tése nélkül korlátozzák energiabevitelüket. Semmilyen megfontolásból ne száműzze tehát étrendjéről teljesen a szénhidrátokat.

Kevesebb kalóriát!

Az amerikai Mayo Klinikán végzett kutatásokból kiderült, hogy a napi 2100 és 6000 kcal közötti táplálék­bevitel megduplázhatja az emlékezetvesztés és az enyhe kognitív zavar kockázatát. Egy 1233 főn – 70 és 89 év közötti önkénteseken – végzett vizsgálat szerint a legnagyobb kalóriabevitelűek körében az átlagosnak több mint kétszerese volt az enyhe kognitív zavar kialakulásának valószínűsége. Csökkentse a kalóriabevitelt és éljen egészséges, kiegyensú­lyozott étrenden, így idős korában is jó emlé­kezetnek örvendhet majd.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.