Ízület

Egészségesebbre ehetjük magunkat?

A szakemberek egészen a közelmúltig meglehe­tősen szkeptikusak voltak az étrend szerepével kapcsolatban. Az elmúlt néhány évben végzett kutatások azonban azt mutat­ják, hogy néhány diéta hasznosnak bizonyulhat, különösen a gyulladásos ízületi panaszok enyhítésében, így például a reumás ízületi gyulladásban.

Hogyan ellenőrizzük, hogy mit eszünk?

Mindegyik étkezéskor jegyezzük fel az egyes élelmiszer csoportokból fogyasztott adagok számát. A nap végén azután adjuk össze a részadatokat. Ne keseredjünk el, ha elmaradunk az ideálistól: hosszú évek szokásait nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Az alábbiakban olyan diétákról olvashatunk, amelyeket az ízületi gyulladás kezelésében alkalmaznak.

Kizárásos vagy elkerülő diéták

A módszer támogatói szerint bizonyos élelmiszerek kizárása az étrendből a tünetek jelentős enyhülését eredményezi.

A burgonyaféléket kizáró diéta:

Az USA-ban az egyik leg­ismertebb elkerülő diéta arra az alapelvre épül, hogy a burgo­nyafélék családjába tartozó élelmiszerek (paradicsom, paprika, burgonya és padlizsán) olyan vegyületeket tartalmaznak, ame­lyek gyulladást váltanak ki, növelik a fájdalmat, és gátolják a károsodott ízületek regenerálódását. Az elmélet felállítója, egy növénytermesztő szakember elvég­zett egy kontroll nélküli vizsgálatot, amelyben több mint 5000 ízületi gyulladásban szenvedő beteget kért fel arra, hogy hét évig kerüljék a burgonyaféléket; a betegek közel háromnegye­de állította, hogy fájdalma és mozgáskorlátozottsága a diéta következtében fokozatosan enyhült.

A lényeg: a burgonyaféléket kizáró diétát még sohasem vizsgálták szigorúan tudományos alapon, de néhány beteg álla­potjavulásról számolt be, miután a burgonyaféléket kizárta az étrendjéből. Semmi bajunk sem lehet, ha magunk is kipróbál­juk, de ne várjunk tőle túl sokat.

A Dong-diéta:

A Collin Dongról elnevezett diéta, aki a módszert saját artrózisa ellen fejlesztette ki, egy több évszáza­dos kínai diétán alapul. Az artrózisban szenvedő betegeket ar­ra ösztönzi, hogy fogyasszanak zöldségeket (a paradicsomot kivéve), de zárják ki a vörös húsokat, a gyümölcsöket, a tejter­mékeket, a gyógynövényeket, az alkoholt, az üdítőitalokat és az összes adalékanyagot és tartósítószert. Egy 1983-ban közzé­tett tanulmányban néhány ízületi gyulladásban szenvedő bete­get Dong-diétára fogtak, mások pedig egy változatosabb étren­det követtek. Nem tapasztaltak jelentős különbséget; mindkét csoportban az emberek kb. fele számolt be állapotjavulásról.

A lényeg: Semmilyen tudományos bizonyíték nem támaszt­ja alá a Dong-diéta hatékonyságát, sőt árthat is a betegeknek: a diéta kizárja a gyümölcsöket, amelyek az ízületek egészségé­hez szükséges antioxidánsokkal és egyéb tápanyagokkal látják el a szervezetet; ezenkívül tiltja a tejtermékeket is, a csontok karbantartásához és a porcképzés elősegítéséhez szükséges kal­cium és D-vitamin legfontosabb forrásait.

Nem árt tudni! A burgonyafélék a Solanum nemzetségéhez tartoznak, amely több mint 1700 gyógynövény cserjét és fát foglal magába, köztük a padlizsánt, a paprikát, a burgonyát, a paradicsomot is, Sokan állítják ugyan, hogy a burgonyafélék kizárása az étrendből csillapítja az ízületi gyulladást, ezt egyelőre semmiféle tudományos bizonyíték nem támasztja alá.

A gyanúsítottak kizárása

Ha azt gyanítjuk, hogy bizonyos élelmiszerek, például a paradicsom, súlyosbítja ízületi gyulladásunkat, semmi bajunk sem származhat abból, ha mellőzzük ezt az élelmiszert, és várunk néhány hétig, hogy meglássuk, történt-e javulás. Ennél tudományosabb- és egyben drasztikusabb- módszer a kizárásos diéta, amelyet csak orvosi felügyelet mellett szabad végezni.

Ez a kezelés a kizáró szakasszal kezdődik, amelynek célja, hogy megtisztítsa szervezetünket a károkozással gyanúsított anyagoktól. Ebben a szakaszban egyhetes teljes böjtre lehet szükség, esetleg valamilyen kevésbé drasztikus, táplálóbb diétára, amely halat, körtét, sárgarépát, vizet és más biztonságosnak tekintett élelmiszereket tartalmaz. Ha tüneteink ténylegesen elmúlnak a kizáró szakaszban, az élelmiszereket egyenként újra bevezetik étrendünkbe, hogy kiderüljön, melyik okozza a bajt.

Allergia elleni diéták: reakció kiváltása?

Sok ízületi gyulladásos beteg meg van győződve arról, hogy né­hány élelmiszer – különösen a tejtermékek, a kukorica és a gabonapehely – egyenesen kiválthatja a tüneteket. Néhányan valódi ételallergiában szenvednek, amelynek so­rán valamilyen élelmiszerben lévő fehérje téves reakcióra kész­teti az immunrendszert, amely antitesteket kezd termelni a szó­ban forgó fehérje (antigén) ellen.

Az antitest az antigénnel kombinálódva immunkomplexet alkot. Az allergiás elmélet tá­mogatói azt állítják, hogy ezek az immunkomplexek valószínű­leg irritálják az ízületeket, vagy akár meg is támadhatják az ízületi hártyát. A szakértők jelenleg úgy vélik, hogy ételérzé­kenység is szerepet játszhat a reumás ízületi gyulladás és más gyulladásos ízületi betegségek néhány esetében.

Az érintett betegek tényleges aránya azonban elég alacsony, talán 5 százalék. Ezt támasztja alá egy alapos kísérlet is, amely­ben 159 reumás ízületi gyulladásban szenvedő beteget vizsgál­tak, akik közül 52 állította azt, hogy élelmiszer váltja ki a tü­neteiket; a tényleges tesztelés azonban egyetlen esetben sem mutatott ki élelmiszer-intoleranciát.

Tűzoltó diéták

A gyulladás a szervezet reakciója a szövet­károsodásra vagy a beteg ízület túlterhelésére. Kimutatták, hogy a zsírsavak és a teában található bizonyos vegyületek pozitívan módosíthatják a gyulladásos választ az ízületi gyulladás bizonyos típusaiban.

Az enyhülés kihalászása

A grönlandi inuit eszkimók körében végzett kutatások irányí­tották rá a figyelmet a halhús artritisz ellenes tulajdonságaira. Annak ellenére, hogy főként zsíros húsú halakon élnek, e nép­csoportban feltűnően ritka a szív- és érrendszeri betegség és a reumás ízületi gyulladás. A hidegvízi ha­lak jótékony hatásait zsírjuknak tulajdonítják, különösen a hal­olajban nagy mennyiségben ta­lálható ómega-3 zsírsavaknak.

A kutatók ma már tudják, hogy a halfogyasztás segíthet csökkenteni a gyulladást. A hal­ban gazdag étrend megváltoztatja a sejthártyát alkotó lipideket, és ez a változás csökkenti a citokineknek neve­zett, a gyulladásos immunfolyamatokban résztvevő molekulák szintjét. Több tanulmány is kimutatta, hogy a halolajtartalmú kiegé­szítők enyhíthetik a reumás ízületi gyulladásos betegek pana­szait.

Egy nemrégiben végzett brit kutatás szerint pe­dig a tőkehalmáj olaj lelassíthatja vagy akár vissza is fordíthatja az artrózis okozta porcpusztulást. Ha a halolajtartalmú étrendi kiegészítők nem segítenek ízü­leti gyulladásos tüneteink enyhítésében, a halfogyasztásnak ak­kor is van értelme, hiszen a rendszeres fogyasztók bizonyítot­tan jelentős egészségügyi előnyökre tehetnek szert.

Kutatási eredmények! Egy amerikai férfiak részvételével folytatott hat-nyolc éves vizsgálat szerint a legtöbb halat fogyasztók esetében körülbelül 40 százalékkal kisebb volt a valószínűsége a szívroham vagy vérrög eredetű stroke miatt bekövetkező halálnak, mint a legkevesebb halat fogyasztó férfiak csoportjában. A kutatók ezenkívül arra is rájöttek, hogy a zsíros húsú halakban bőségesen fellelhető omega-3 zsírsavak fontos tápanyagok a látás, az ideg- és az immunműködés, valamint bizonyos rákos megbetegedések elleni védelem szempontjából.

Brit kutatók tanulmányozták a nagyon kevés halat fogyasz­tó indiai férfiak és nők egy csoportjában a zsírsavak színjét. Az alanyok mérsékelt mennyiségű olajos húsú halat fogyasz­tottak 12 héten át, s ezt követően szervezetükben olyan magas­ra emelkedett a jótékony zsírsavak szintje, mint ami a rendsze­res halfogyasztó emberekben mérhető.

A lényeg: Minden hal tartalmaz bizonyos mennyiségű ómega-3 zsírsavat. A bevitel maximalizálása érdekében azon­ban válasszunk olajos húsú halakat, például lazacot, tonhalat és makrélát. Ha hetente kétszer-háromszor fogyasztunk olajos húsú halat, ez javítja általános egészségi állapotunkat, és némi­leg csillapíthatja ízületi panaszainkat is.

Jegyezzük meg! Az eikozapentán-sav (EPA), a legismertebb ómega-3 zsírsav tengeri növényekben és halakban található. Az algák, planktonok és moszatok állítják elő, amelyeket bizonyos halak elfogyasztanak.

Néhány olajos húsú hal zsírtartalma:

ÉlelmiszerOmega-3 szírsav (g)Telített zsír (g)Zsír összesen (g)Energia (kcal/kJ)
Lazac1,91,16,9155/646
Hering1,82,29,8172/717
Maréna1,61,06,4146/609
Tonhal
(friss)
1,31,45,3156/650
Szardínia
konzerv olajban
1,31,39,7177/738
Makréla1,13,615,2223/990
Pisztráng1,01,45,0128/534

Kortyolgatható orvosságok

Ha sajognak az ízületeink vagy csupán általános egészségi álla­potunkat szeretnénk javítani, főzzünk teát, és szürcsöljünk el belőle egy csészével. A kutatók már régóta tisztában vannak az­zal, hogy a tea gazdag flavonoidokban, amely a fitovegyületek egyik, antioxidáns tulajdonságairól ismert osztálya.

Kutatási eredmények! Kimutat­ták, hogy a rendszeres teafogyasztók esetében a nem teázókhoz viszonyítva akár 50 százalékkal kisebb valószínűséggel alakul­nak ki bizonyos rákos megbetegedések, más vizsgálatok pedig arra az eredményre jutottak, hogy a rendszeres teafogyasztók körében kisebb a stroke és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

Zöld út a zöld teának. A fekete és a zöld tea egy­aránt kiváló flavonoidforrás, ma már azonban a szakértők okkal úgy vélik, hogy a zöld tea egy másik vegyületcsoportnak, a polifenoloknak köszönhetően hatékony gyógyír lehet reumás ízületi gyulladás el­len. A zöld tea katekineket is tartalmaz, amelyek több betegség, köztük a stroke, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt a rákos megbetegedések tüneteinek enyhítésével hozhatók összefüggésbe.

Dr. Dávid Buttle, a sheffieldi egyetem kutatója bebizonyította, hogy a zöld teában lévő katekinek (EGCG és ECG) gátolhatják a porcot elpusztító enzimet. Mivel a porcpusztulás az artrózis egyik legfontosabb ténye­zője, dr. Buttler úgy véli, hogy zöld tea fogyasztásá­val hozzá lehet járulni kialakulásának megelőzésé­hez. Állítása szerint, ha meglehetősen súlyos ízületi károsodásban szenvedünk, talán már túl késő bármit is tenni ellene, de ha egész életünkben zöld teát fo­gyasztunk, megelőzhetjük a betegséget.

A lényeg: Próbáljunk három-négy csésze zöld te­át fogyasztani naponta, tej nélkül, hogy kiderítsük, csökkenti-e a gyulladást.

Megjegyzés: a zöld tea is tartalmaz koffeint (egycsészényi kb. 40 mg-ot).