Ízület

Ízületi fájdalomcsillapító gyógyszerek – melyiket válasszuk?

Két dolog közös az ízületi gyulladás valamennyi típusában: az ízületeket érintik, és fájdalmat okoznak. Nem meglepő tehát, hogy a kezelésükre használt gyógyszerek legtöbbje a fájdalom csillapítását célozza. Idetartoznak a paracetamoltartalmú tab­letták és a gyulladásgátló gyógyszerek, valamint a hőfejlesztő hatású krémek és kenőcsök.

Az ízületi betegek számos olyan gyógyszer közül választhatnak, amelyek enyhtik a fájdalmat és az ízületi merevséget. Ha egy gyógyszer nem hat, vagy elfogathatatlan mellékhatásokkal jár, szinte biztosan akad másik, amelyet érdemes kipróbálni.

A régi és az új

Az ízületi gyulladás okozta fájdalom leküzdésére használt gyógyszerek köre a már több mint egy évszázada ismert aszpi­rintól a számos újfajta, csupán néhány éve hozzáférhető gyógyszerekig terjed. Az artrózisban szenvedő betegek eseté­ben a gyógyszerek nyújtotta segítség korlátozott. Bár sok gyógyszer hatékonyan csillapítja a fájdalmat, egyelőre nem­igen létezik olyan készítmény, amely képes lenne a károsodott porc újraépítésére.

Jó hír, hogy vannak olyan új gyógyszerek, ún. COX-2 gát­lók, amelyek sokkal kisebb valószínűséggel okoznak gyomor­panaszokat és -vérzést, mint a régebbi fajták. A legújabb és leg­ígéretesebb gyógyszerek némelyikét kifejezetten a gyulladásos ízületi megbetegedésben szenvedők számára fejlesztették ki.

Jegyezzük meg! Az orvosunknak valószínűleg folyamatosan ellenőriznie kell a gyógyszerek hatását. Ehhez vér-, vizelet- és májfunkciós vizsgálatra lehet szükség, az al­kalmazott gyógyszertől, illetve az egyéni ha­tástól függően.

Melyik gyógyszer?

A gyógyszerek hatalmas választéka áll az ízületi gyulladásos betegek rendelkezésére, többek között azért, mert minden em­ber másképp reagál a különböző gyógyszerekre. Figyeljünk arra, hogy mindenképpen háziorvosunk utasítá­sai szerint szedjük a gyógyszert, és számoljunk be neki minden szövődményről vagy mellékhatásról. Soha ne fogadjunk el or­vosságot olyantól, aki esküszik rá, hogy esetében a szer csodát művelt! Lehetséges, hogy ránk nem lesz ilyen nagyszerű hatás­sal, viszont veszélyes lehet.

Nem árt tudni! Egy gyógyszer hónapokig vagy évekig tartó megbízható fájdalomcsillapítás után nem hat többé.. Bár a jelenség oka nem ismert, az orvosnak két választása lehet: növeli a gyógyszer adagját, vagy más gyógyszert ír fel Előfordul, hogy a hatásta­lanná vált gyógyszert hónapokkal vagy évekkel később újra felírják, és is­mét hatásosnak bizonyul.

Paracetamol: az első számú fájdalomcsillapító

A számtalan márkanéven forgalmazott para­cetamol általában enyhe-mérsékelt ízületi fájda­lommal járó artrózis esetén hatékony. I955 óta van forgalomban, és napjainkban nagyon sok országban az első számúi fájdalomcsillapító. A gyógyszer amellett, hogy hatékony, az egyik legbiztonságosabb készítmény, az évente beszedett sok millió adagot figyelembe véve feltűnően kevés mellékhatással jár.

Hatásmechanizmus

A paracetamol a nem szteroid gyulladás­gátlóktól eltérő módon csillapítja a fájdalmat. Az aszpirin, az ibuprofen és a többi nem szteroid gyulladásgátló akadályozza a szervezet prosztaglandintermelését, azét a vegyületét, amely fokozza a gyulladást és a fájdalmat. A paracetamol azonban nem befolyásolja a prosztaglandint, hanem az idegrendszerre hatva megemeli az agy fájdalomküszöbét.

Mivel a paracetamol nem gyakorol hatást a prosztaglandinra, nem csökkenti a gyulladást sem, így a gyulladásos ízüle­ti panaszok esetében nem olyan hatékony, mint a nem szteroid gyulladásgátlók. Előnye, hogy sokkal kíméletesebb a gyomor­hoz, mivel nem befolyásolja a prosztaglandinokat (köztük a gyomorhártyát védő „jótékony” prosztaglandinokat).

Elnyert megbecsülés

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az ízületi panaszoktól szenvedő betegek jó részének egyáltalán nincs is szüksége nem szteroid gyulladásgátlókra. Míg reumás ízületi gyulladás esetében bizonyosan a gyulladás a fájdalom és az ízületi károsodás fő oka, mára már tudott, hogy artrózis esetén csak ritkán je­lentkezik gyulladás. Amikor artrózisos betegek részvételével végzett klinikai kísérletekben összehasonlították a nem sztero­id gyulladásgátlók és a paracetamol hatását, az utóbbi vény nélkül kapható készítmény meglepően hatékonynak bizonyult.

Segítség a fájó térdnek. Egy 1991-ben a The New England Journal of Medicine c. szakfolyóiratban megjelentetett tanul­mány 184 csontritkulásból eredő krónikus, makacs artrózisban szenvedő beteg vizsgálatáról számolt be. Náluk a paracetamol ugyanolyan hatékonynak bizonyult a fájdalomcsillapításban, mint a vényre kapható nem szteroid gyulladásgátlók.

Mivel a paracetamol ugyanolyan hatékony, de nem jár a nem szteroid gyulladásgátlók rendszeres szedése során jelent­kező súlyos mellékhatásokkal, magától értetődőnek tűnik, hogy az artrózisban szenvedő betegeknek először a paraceta-molt érdemes kipróbálniuk, még olyan esetekben is, amikor az ízületek gyulladásban vannak. A paracetamol bevezető adagja napi 4000 mg. Ha a beteg nem mutat javulást, a második választás többnyire az ibuprofen, ami viszont nem szteroid gyulladásgátló.

A nem szteroid gyulladásgátlókkal kapcsolatos problémák

Néhány évvel ezelőttig az orvosok nem paracatamolt, hanem ru­tinszerűen nem szteroid gyulladásgátlókat írtak fel ízületi gyulla­dásos betegeiknek. Ezek szedése azonban súlyos mellékhatások­kal, különösen gyomor-bél rendszeri rendellenességekkel járhat

Kockázatok: Egy év után a rendszeres használok mintegy 4 százalékánál fordul elő gyornorvérzés vagy -fekély. Hosszan tartó alkalmazásuk növeli a máj- ás a vesebetegség (70 éven felüli emberekben nagyobb valószínűséggel jelentkező rendellenességek), valamint a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is.A kockázatok mellett a költség sem elhanyagolható. A vényre kapható nem szteroid gyulladásgátlók jóval drágábbak, mint a szabadáras, vény nélkül kapható gyógyszerek.

Több az előnye, mint a hátránya

A nem szteroid gyulladásgátlók csoportjába tartozó fájdalomcsillapítókkal összehasonlítva a paracetamol.

  • Kíméletesebb a gyomor- bél rendszerhez, és sokkal kisebb valószínűséggel okoz gyomorvérzést vagy fekélyt.
  • Hosszan tartó szedése sem okoz magas vérnyomást.
  • Kisebb valószínűséggel okoz máj- vagy vesebetegséget.
  • Kisebb valószínűséggel lép kölcsönhatásba más gyógyszerekkel.

Kérem a következő gyógyszert!

Amennyiben a paracetamol egy havi szedés után sem enyhíti a fájdalmat, érdemes valamilyen nem szteroid gyulladásgátlóra váltani. Jóllehet a nem szteroid gyulladásgátlók mellékhatása­ikat tekintve nagyobb kockázatot hordoznak, a paracetamol-nál hatékonyabban csillapíthatják a fájdalmat. A kétféle gyógyszer kombinálása révén úgy enyhíthetjük a fájdalmat, hogy a szükségesnél kisebb (és biztonságosabb) adagot alkal­mazunk a nem szteroid gyulladásgátlóból. Mindig beszéljük meg orvosunkkal, hogy biztonságos-e számunkra két külön­böző fájdalomcsillapító együttes szedése, és azt is, hogy milyen adagolást javasol.

Néhány figyelmeztetés

A paracetamol annak ellenére, hogy sok tekintetben biztonsá­gosabb, mint a nem szteroid gyulladásgátlók, súlyos betegséget vagy akár halált is okozhat. Ha valaki éveken keresztül min­dennap szed paracetamolt, számolnia kell a máj- és vesekáro­sodás megnövekedett kockázatával. A gyógyszer rendszeres és alkalmi használói körében egyaránt előfordulhat súlyos máj­károsodás, amennyiben szedésével párhuzamosan naponta há­rom vagy több alkoholtartalmú italt fogyasztanak.

Ügyeljünk az adagolásra! A paracetamollal kapcsolatos problémák szinte mindig a javasolt maximális, napi 4000 mg-os adag jelentős túllépéséből erednek. (Idős emberek és májká­rosodásban szenvedők esetében már az enyhe túladagolás is ve­szélyes lehet.)

Számoljuk ki minden napra a tablettákat, hogy biztosan ne szedhessünk be nagyobb mennyiséget. Még egy figyelmeztetés – veszélyes lehet paracetamolt szedni koplalás közben. A Journal of the American Medical Associa­tion c. folyóirat beszámol egy 1994-ben végzett vizsgálatról, amely szerint megnövekedett a máj károsodás kockázata azok körében, akik koplaltak, illetve influenza vagy valamilyen gyo­morvírus-fertőzés miatt nem vettek magukhoz táplálékot, vi­szont túladagolták a paracetamolt (napi 4000-10 000 mg).

Jegyezzük meg! A vesekárosodás koc­kázata csökkenthető, ha a paracetamolt ét­kezéskor vesszük be, és kerüljük az alkoholfo­gyasztást.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.