Magasvérnyomás kezelése

A dohányzás vérnyomásra gyakorolt hatásai

Feloszló füst

A dohányzásnak a vérnyomásra kifejtett káros hatásait bemutató bizonyítékok talán nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy elnyomjuk az utolsó csikket, hiszen a dohányzás csak átmenetileg növeli a vérnyomást, maradandóan nem.

Dohányzás

Azért ne gyújtsunk rá azonnal, megnyugodva! Ehelyett próbáljuk inkább áttekinteni a tágabb összefüggéseket. Bár a dohányzás (és a dohány élvezetének minden más formája) nem okoz közvetlenül krónikus magas vérnyomást, az vitathatatlan, hogy ez a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikótényezője – mint ahogy a magas vérnyomás is az. A kettő együtt különösen veszélyes párost alkot. A statisztikák szerint ha magas a vérnyomásunk, és dohányzunk is, háromszor-ötször nagyobb valószínűséggel halunk meg szívinfarktusban, és kétszer nagyobb valószínűséggel stroke következtében, mint ha nem dohányzunk.

Jegyezzük meg! A felmérések szerint a magas vérnyomásban szenvedő férfiak 35 százaléka dohányzik; a nőknél ez az arány 33 százalék.

Mi történik, amikor beszívjuk a füstöt?

Dohányzás

Amikor dohányzunk, felszökik a vérnyomásunk. Ahogy beszívjuk a füstöt, a dohányban lévő nikotin a tüdő hajszálerein keresztül azonnal bekerül a véráramba. Tíz másodperc alatt eljut az agyba, amely utasítást ad a mellékveséknek, hogy termeljenek adrenalint. Mint a „harcolj vagy menekülj” stressz reakció során, az adrenalin most is beszűkíti az ereket, és gyorsabb működésre készteti a szívet (percenként akár 25 összehúzódással többre). Ettől természetesen megugrik a vérnyomásunk, legalábbis egy időre.

Csökkentheti-e a dohányzás a magas vérnyomást?

Egyes kutatások szerint a dohányzás csökkentheti a magas vérnyomást. Egy vizsgálat során például az enyhén dohányos nők (akik napi 1-9 szál cigarettát szívtak el) vérnyomását alacsonyabbnak találták, mint erős dohányos és nem dohányzó társaikét.

Ezeknek a nőknek a vérnyomása valószínűleg azért volt alacsonyabb, mert kisebb volt a súlyuk. A nikotin csökkenti az étvágyat és gyorsítja az anyagcserét, így az emberek általában több kalóriát égetnek el, ha nikotin kerül a szervezetükbe, mint egyébként. Emiatt kevesebb zsír van a szervezetükben, mint ha nem dohányoznának. Márpedig minél súlyosabb valaki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy magas a vérnyomása.

Vérnyomás dohányzás közben

Kilók kontra betegség. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a vérnyomásunk csökkentése érdekében szokjunk rá a dohányzásra. A dohányzás egészségügyi kockázata sokkal nagyobb, mint az a veszély, amit a leszokás után felszedett néhány kiló jelent – még akkor is, ha e súlyfelesleg miatt a vérnyomásunk is megnő egy kicsit. Ha kordában szeretnénk tartani a súlyunkat, bármikor áttérhetünk az egészséges táplálkozásra és a több testmozgásra.

S hogy milyen magasra ugrik? A kutatások szerint két cigaretta elszívása elég ahhoz, hogy a szisztolés és a diasztolés vérnyomás is átlagosan 10 Hgmm-rel nőjön, s 15-30 percen át ezen a szinten maradjon. Az erős dohányosoknak a vérnyomása tehát ébrenlétük idején szinte mindig magasabb.

Kutatási eredmények: Hazánkban a népesség dohányzási szokásai nagyon kedvezőtlenek. A 15 éves és idősebb népesség 34 százaléka rendszeresen dohányzik. A fejenként évi 2800 szál cigaretta elszívásával a világ országai közötti rangsorban a 8. helyen állunk. Az évente elfogyasztott cigarettákat sorba rakva a sor háromszor oda és vissza érne a Föld és a Hold között, ha pedig egymás mellé tennénk őket, ötször körbe érnék az Egyenlítőnél a Földet.
Jegyezzük meg! A bagóból (rágott dohány) származó nikotin 3-5 perc alatt jut el az agyba, ahol vérnyomást emelő élettani reakciókat vált ki.

Egyéb hátrányok. A dohányzás más mechanizmus útján is növeli a vérnyomást. A dohányban jelen lévő vegyületek (számuk több ezerre rúg) sérüléseket okoznak az artériák falán, ami elősegítheti az ereket beszűkítő zsíros plakkok képződését. Emellett bizonyos, a dohányban lévő vegyületek hatására fel-szabaduló hormonok fokozott folyadék-visszatartásra késztethetik a szervezetet. Ez a két tényező hosszabb távon szintén vérnyomásnövelő hatású lehet.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.