• hipertónia

A magasvérnyomás-betegség természetes lefolyása

A magas vérnyomás kialakulásának meghatározott menetrendje van. Minden évtizednek sajátos jelentősége van.

A lefolyás menetrendjét két­féle formában lehet elképzelni

A. Korhoz kötött klinikai kialakulás

Az örökletes tényezők, valamint a környezeti hatások, életszokások (test­súly, stressz) már a 20-as 30-as években kezdi éreztetni hatását. A prehipertónia (magas vérnyomás előtti stádium) állapotában még nincs igazi emelkedés, csak a fizikai és/vagy lelki stresszre, az erőlködésre a vártnál nagyobb mértékben emelkedik meg a vérnyomás.

Előfordul 20 és 40 év között, hogy hosszabb rövidebb ideig magas lesz a vérnyomás. Ekkor korai magasvérnyomás-betegségről beszélünk. Innen lehetséges a visszaút, ha a környezeti hatások megváltoznak, és eredményes gyógyszeres kezelést alkalmaznak.

30-50 éves korban alakul ki a klasszikus esszenciális hipertónia, melynek két alcsoportja van: az egyikben gyorsan kialakulnak a szövőd­mények, a másikban nem. Hogy miért így van, azt még pontosan nem tudjuk. Nem egyszerűen a vérnyomás nagysága a meghatározó, hanem más faktorok is döntő szerepet játszanak. Az azonban nem kétséges, hogy aki már idáig eljutott, annak a vérnyomását tartósan kezelni kell, élete végéig.

A malignus (rosszindulatú) fázisról nem beszéltem. Rendszerint a nem kezelt, gyorsan romló esetekben észleljük, hogy hónapok vagy 2-3 év alatt, súlyos szövődmények mellett, csaknem befolyásolhatatlan állapot alakul ki, nem ritkán veseelégtelenséggel. Szerencsére ma már csak na­gyon ritkán találkozunk ilyen formával.

B. Patogenetikus megközelítés

Ilyen értelmezésben elsősorban a korai, 20-30-as években fokozott reagálókészség alakul ki. Gyorsan emelkedik a pulzus, a vérnyomás, de nem alakulnak ki maradandó szervi károsodások. Hiperkinetikus emberekről is beszélhetünk. A nyugtalan, ingerlékeny embertípus sorol­ható ide, vagy azok, akik mindenből gondot csinálnak.

Ezekre az emberekre jellemző a nyugalmi állapotban is észlelt magas pulzusszám, gyakori a vérnyomáskiugrás normális alapérték mellett. Ide sorolható a „fehér köpeny”-hipertónia is bizonyos értelemben, hiszen ez is a fokozott reakció egyik formája. Ilyen embernek nemcsak az orvosi rendelőben, hanem főnökének már megpillantásától is felmegy a vérnyomása. A szervezet vegetatív rendszerében a szimpatikus (stimuláló) aktivitás túl­súlya érvényesül.

A második fázisban az erek merevebbekké válnak, tónusuk fokozódik, az egyes szervek vérellátása csökken, a hormonális szabályozó rendszerek felmondják a szolgálatot, megszűnnek az érvédő, szövetvédő mechanizmusok, kialakul a szervek (a szív, a vese, az érrendszer és az agy) károsodása, megjelennek az egyes szervek funkciózavarára utaló jellemző tünetek, majd a szövődmények kiteljesednek.

A prognózist befolyásoló faktorok

A mai felfogásunkban az egyik legjelentősebb gondolat, hogy a ma­gasvérnyomás-betegséget nem lehet csak mint emelkedett vérnyomást tekinteni, hanem azonnal – bármely fázisban is van a beteg – a szervezet egészét kell figyelni, és hamar észrevenni a kialakuló szervi károsodá­sokat már akkor, amikor még nincsenek az egyes szervek funkciózavarára utaló panaszok. Ezért kötelező minden hipertóniás betegségnél a teljes rizikófaktor-felmérést, a teljes értékű kivizsgálást elvégezni. Mindezt azért fontos tudni, mert ezek a tényezők a kezelést is erősen befolyásolják.

A halál oka a magasvérnyomás­-betegségben

A betegség lefolyása nagymértékű változáson ment keresztül az elmúlt évtizedek alatt. A harmincas-negyvenes években, amikor még megfelelő gyógyszeres kezelés nem állt az orvosok rendelkezésére, az agyvérzés és a veseelégtelenség volt a fő halálozási ok. Drámai javulás csak a hetvenes években következett be, amikor a vízhajtók és a béta-blokkolóknak nevezett szerek alkalmazása elsősorban az agyi- és a vese- szövődmények számát csökkentette.

A fogamzásgátló szerek és a magas vérnyomás

1960 óta nők milliói szednek különböző típusú fogamzásgátló tablettákat. Az újabban előállított készítmények már igen kis hormonmennyiséget tar­talmaznak, szedésük nagyon biztonságos. Ennek ellenére az esetek kis (5%) százalékában a vérnyomás megemelkedhet azokban, akik átlagosan 5 évig folyamatosan szedik.

A kor előrehaladásával (35 év felett), valamint a testsúly növekedésével a hipertónia kialakulásának veszélye valamelyest emelkedik. A kialakuló magas vérnyomás általában enyhe, és a gyógyszer szedésének abbahagyása után magától rendeződik.

Mit javasolunk a hölgyeknek?

• a lehető legalacsonyabb ösztrogén- és progeszterontartalmú tablet tákat használják,
• egy periódusban 6 hónapig szedjék folyamatosan,
• minden 6 hónapban kötelező a vérnyomást megméretni,
• ha a vérnyomás emelkedett, más módszerrel kell védekezni,
• ha feltétlenül szükséges a fogamzásgátló szer szedése és a vér­nyomás magas, vérnyomáscsökkentő szerek beállítását kell kérni.

Az időskor magas vérnyomása

Bár természetesen előfordul a magas vérnyomás klasszikus formája is időskorban – 65 év felett -. mégis az esetek meghatározott részében sajá­tos izolált szisztolés hipertónia jelenik meg.

Érdekes, hogy az izolált szisztolés hipertónia (magas szisztolés érték 160 Hgmm felett, de 90 Hgmm diasztolés érték alatt) megjelenési aránya 5% 60 éves, 12,6% 70 éves és 23,6% 80 éves korban. A szisztolés érték relatív növekedése a kor előrehaladásával azzal magyarázható, hogy első­sorban a nagy erek fala merevebbé válik, nem tud megfelelően tágulni, és így a nyomás – a fizika törvényének megfelelően – emelkedik. Ugyanakkor a kis erek nem szűkülnek ezzel párhuzamosan, így a diasz­tolés érték normális maradhat.

Sajnos a szövődmények kialakulása szem­pontjából olyan nagy előnyt nem jelent, hogy csak a szisztolés vérnyomás emelkedik, mert ezzel függ össze a szív- és agyi szövődmények gyako­risága. Ezzel szeretném hangsúlyozni, hogy az időskori szisztolés vérnyomás­emelkedést is komolyan kell vennünk, kezelésüktől nem tekinthetünk el.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.