• időjárás
• vérnyomás

Hogyan hatnak az időjárási frontok a vérnyomásra?

Egyénenként eltérő módon: különböző az emberek frontérzékenysége.

Jóllehet amióta az ember egyáltalán képes megfigyelni önmagát, azóta tudja, hogy az időjárás, hatással van rá, mégis csupán az utóbbi évtizedekben foglalkoznak behatóan az időjárásnak az emberre gyakorolt hatásaival, s kapott létjogosultságot az orvosmeteorológia.

Az időjárás számos tényezője hat az emberre, de nem ismerjük ponto­san a kiváltott változások mechanizmusát. Feltehető, hogy a légnyomás, a hőmérséklet, a páratartalom, a széljárás, az infrahang, valamint a sugárzások befolyásolják az életfolyamatokat, de nem tudjuk, hogy az egyes tényezők hogyan és milyen mértékben hozzák létre a megfigyelhető változásokat. Így aztán azt sem tudjuk, hogy mi az oka a jelentős egyéni különbségek­nek. Ismereteink többsége az empirikus megfigyelésekből, a mindennapos tapasztalatból ered.

A Földet körülvevő nagy légtömegek áramlása alakítja az időjárást. A különböző hőmérsékletű légtömegek határvonalát nevezzük frontnak. Hideg front érkezésekor a hideg levegő felfelé nyomja a meleg levegőt, s elfoglalja a helyét. A meleg levegő mozgása miatt alacsony nyomású terület alakul ki, amelybe beáramlik a hideg levegő. Erősödik a széljárás. Amikor meleg front áramlik a hideg levegővel kitöltött helyhez, akkor a meleg levegő fokozatosan a hideg levegő fölé áramlik és lehűl. Ezt kondenzáció és felhőkép­ződés követi.

Hideg front – Meleg front

Leginkább a gyors fronthatások terhelik meg a szervezetet. Különösen a fronthatásokra érzékeny emberek közérzete változik szembetűnően. Ál­talánosságban azt mondhatjuk, hogy meleg front hatására a szimpatikus-, hideg front hatására pedig a paraszimpatikus aktivitás fokozódik.

Hideg hatására emelkedik a vérnyomás

Afrikai városi lakosokon 25 C°-ról 15 C°-ra történt hőmérsékletcsökkenéskor átlagosan 30 Hgmm-el emelkedett a szisztolés és 20 Hgmm-el a diasztolés vérnyomás, a pulzusszám pedig 10/min-al csökkent. A hideg front szignifikánsan gyakrabban ak­tiválta a Méniere-betegséget (szédülés, fülzúgás, hányinger, hányás, nagyot­hallás). Gyakran jelentkezik migraine, s a fejfájás a tűrhetetlen­ségig fokozódhat. Fokozódnak a csont-ízületi fájdalmak, az anginás és asthmás rohamok, s az epeköves görcsök.

Miután a kalcium – anyagcsere zavara is elősegítheti a hipertónia kialakulását, megvizsgálták, hogy vajon az egész test ultraibolya (UVB) be­sugárzása, megváltoztatja-e a vérnyomást. Hat héten keresztül végzett heti háromszori mesterséges besugárzás hatására szignifikánsan csök­kent mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás.

Ennek alapján terápiás eljárásként is alkalmazható az UVB besugárzás a hipertónia enyhébb esetei­ben. Az UVB besugárzás hatásmechanizmusa még nem tisztázott, lehetséges, hogy a kalcium – anyagcserén keresztül hat, felvethető az is, hogy közvetlenül az érfal simaizmait befolyásolva okoz vasodilatatiot, de a NO közvetítő szerepére is gondolhatunk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.