Mekkora a normális ingadozás a vérnyomásban?
Vérnyomásunk napi alakulása leginkább a hullámvasúton történő utazáshoz hasonlítható. Amikor aktívak vagyunk, a nyomás megnő, amikor pedig pihenünk, lecsökken. A vérnyomás általában álmunkban a legalacsonyabb, mivel ilyenkor életműködéseink lelassulnak, s így oxigénigényük is csökken.
Ha viszont keményen megdolgoztatjuk a testünket – a busz után futunk, vagy súlyokat emelgetünk az edzőteremben -, izmaink oxigénre szomjaznak. A szív erre reagálva több vért pumpál ki, s ettől megemelkedik a vérnyomás.
Vérnyomás és vízvezeték
Könnyebben megérthetjük a vérnyomás működését, ha magunk elé képzeljük a konyhai vízcsapot. A vízművek telepén működő nagy központi szivattyú (ez felel meg a szívnek) egy föld alatti tározóból vagy egyéb forrásból pumpálja a vizet (azaz a vért) az otthonunkba a vízvezetékcsöveken (az artériákon) keresztül. Amikor kinyitjuk a csapot, a nyomás a mosogatóba löki a vizet. Ez a víz azután a lefolyón és a csatornarendszer csövein (azaz a vénákon) keresztül a szennyvíztisztítóba jut, ahoi megtisztítják és újrahasznosítják.
Sőt a vérnyomás egy kicsit már akkor is megnő, ha hosszabb üldögélés után felállunk, például az íróasztal mellől vagy a moziban
Agyunk felismeri, hogy ülés közben vér gyűlt össze a lábunkban, ezért a vérnyomás növelésével igyekszik ezt a folyadékmennyiséget újból bevonni a keringésbe.
Sok egyéb olyan tényező is van, amelyek átmenetileg képesek megnövelni a vérnyomásunkat
Ilyen például az evés (a szervezetnek több vérre van szüksége a táplálék megemésztéséhez), a szeszes italok fogyasztása, a stressz vagy az olyan heves érzelmek, mint a harag és a félelem. Emellett a vérnyomásnak van egy természetes ingadozása is a nap folyamán: általában reggel, ébredés után a legmagasabb (agyunknak ilyenkor több vérre és oxigénre van szüksége), és este a legalacsonyabb (amikor az agy működése már lelassul).
Ezek a napközbeni hullámzások természetesek, és általában semmilyen problémát nem okoznak. Aggódnunk többnyire csak akkor kell, ha vérnyomásunk lassanként az egészséges szint fölé kúszik, és hosszú távon (hónapokig vagy akár évekig) ott is marad.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.