Az arany középút – az alacsony vagy a magas vérnyomás sem jó!
Nem jó, ha vérnyomásunk túl magasra szökik, ám az sem, ha túl alacsony értékre süllyed. Az az optimális, ha állandóan megmarad egy normális, egészséges tartományon belül, azaz „éppen megfelelő”.
Szerencsére szervezetünk folyamatosan arra törekszik, hogy a vérnyomást ezen az „éppen megfelelő” szinten tartsa. Ennek kivitelezéséhez három fő eszköze van: a szív, az artériák és a vesék.
Ha éjszakai műszakban dolgozunk, vérnyomásunk akkor kezd emelkedni, amikor felkelünk, tehetnem akkor, amikor a nap felkel, ilyen esetekben szervezetünk napi ritmusa – beleértve a vérnyomás ingadozását is – új alvás-ébrenléti ciklusunkhoz igazodik.
Hogyan működik a szívünk?
A szívritmusnak két eleme van. Az egyik az összehúzódás (szisztolé, balra), amelynek során a szívizom kipréseli a vért a kamrákból.
A szív jobb oldalából a vér a tüdőbe kerül, a bal oldalából pedig az aortába, amely szétosztja az artériákba. Az elernyedés (diasztolé, jobbra) szakaszában a szívizom elernyed, a szív kitágul, s a vér a pitvarokból átáramlik a kamrákba.
- A magas vérnyomás kezelése életmódváltással
- Vérnyomás mérő műszerek fajtái
- Hipertenzió kialakulásának okai, tünetei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az érelmeszesedés, vagyis amikor az artériákat zsíros lerakódások szűkítik be, szintén növelheti a vérnyo-mást. Ez a következő módon történik: az artéria belső falára plakkok rakódnak le. Ahogy ezek egyre nagyobbra nőnek, a vérkeringés lassul, a vérnyomás pedig egyre magasabb lesz. Emiatt megnő a szívinfarktus, a stroke és egyéb keringési problémák kockázata.
A szív
Amint már említettük, a vérnyomást a szívünk pumpálótevé-kenysége növeli és csökkenti. Minél erőteljesebben kell a szívnek dolgoznia, annál nagyobb lesz a nyomás az artériáinkban. Ennek a fordítottja is igaz: amikor nyugodtak vagyunk és ellazulunk, a szív lassabban ver, s ezzel csökken az erek falára nehezedő nyomás.
Az artériák
A vérnyomást az artériáink tágassága is befolyásolja. Annak érdekében, hogy az erek meg tudjanak birkózni a szív felől érkező, a vérben terjedő lökéshullámokkal, az artériák falában lévő simaizom képes az érben áramló vér mennyiségétől függően elernyedni vagy összehúzódni.
Minél tágabbak és rugalmasabbak az artériáink, annál kisebb ellenállást jelentenek az áramló vérnek, amely így kisebb erővel nyomja az érfalat. Minél rugalmatlanabbak, szívünknek annál keményebben kell dolgoznia, hogy át-pumpálja rajtuk a vért.
A vese
Ez a szerv szabályozza a szervezet nátriumszintjét, s ezáltal azt is, hogy mennyi víz maradjon vissza a vérünkben (a nátrium vizet tart vissza). Ha több a víz, több vért kell átpréselni az ereken, s így nagyobb az érfalra nehezedő nyomás. A kevesebb víz kevesebb vért, így kisebb nyomást jelent.
Az agy is színre lép
Bármilyen fontos is a szívnek, az artériáknak és a veséknek a szerepe a vérnyomás szempontjából, korántsem ezek a folyamat egyedüli résztvevői: az agy, valamint a hormonok és az enzimek igen összetett rendszere is beleszól a szabályzásba.
Az agy kémei. Az agy aprócska idegvégződések, az úgynevezett baroreceptorok (nyomásérzékelők) segítségével érzékeli a vérnyomást. Ilyen érzékelők a nagyobb artériákon kívül a szív és a tüdő falában is találhatók. Az agy „kémeiként” működve kísérik figyelemmel a vérnyomás alakulását. Amint változást érzékelnek, gyorsan üzenetet küldenek az agyba, amely utasítja a szervezetet, hogy szabadítson fel egy sor hormont, s azok lassítsák vagy gyorsítsák a szívverést, tágítsák vagy szűkítsék az artériákat.
Az agyi irányítás alatt álló hormonok közé tartozik az adrenalin és a noradrenalin. Amikor erős stresszhatás ér minket, vagy feszültek vagyunk, például megriadunk egy hirtelen zajtól, vagy közönség előtt kell beszélnünk, az agy jelt ad a mellékvese mirigyeinek, hogy szabadítsák fel e hormonokat – „stresszhormo-noknak” is nevezik őket -, amelyek gyorsan szétáradnak a testünkben. Hatásukra a szív gyorsabban kezd verni, az artériák beszűkülnek, s emiatt megemelkedik a vérnyomás.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.