• masszázs

Óvatosság és biztonság a masszázsban – fontos tudnivalók!

Egy szakavatott terapeuta mindig kikérdezi a kezelt személyt korábbi betegségeiről, életstílusáról, étrendjéről, szellemi és érzelmi állapotáról, hogy eldönthesse, a keze­lésnek lehetnek-e nem kívánt mellékhatásai. Kövessük a lehető legpontosabban az alábbi irányelveket.

Masszírozás közben

A masszázs alapszabálya, hogy ne okozzunk kárt sem önmagunknak, sem annak, akit masszírozunk. E könyvben lépésről lépésre, fotók­kal és képaláírásokkal illusztrálva mutatjuk be a biztonságos techni­kákat, melyeket szabadon, saját al­katunkhoz igazítva variálhatunk.

Svédmasszázsnál mindig könnyed vagy mérsékelten erős nyomást alkalmazzunk, de csak annyira, amennyire ez kényelmes a kezelt személynek. Ha kétség merül fel, mérsékeljük a nyomást, vagy hagyjuk el az adott mozdulatot.

Étel és ital

Masszázs előtt igyunk sok vizet, és feltétlenül együnk valami köny-nyűt, például gyümölcsöt vagy müzliszeletet: a masszázs komoly fizikai megterhelést jelent a tera­peuta számára.

Gyakorlat

Legyünk türelmesek: hagyjunk magunknak elég időt, hogy bele­jöjjünk a masszázsba. Kezdjük rövidebb, mondjuk 30 perces cik­lusokkal, s fokozatosan növeljük az időtartamot. Ne feledjük: a kezelés akkor hatékony igazán, ha mindkét fél élvezi. Alapszabály, hogy olyan fogásokat alkalmaz­zunk, amelyeket mi is szívesen fogadnánk.

Testtartás és légzés

Nagyon fontos a megfelelő test­tartás az egész kezelés alatt; ellen­kező esetben kifáradunk, izom­lázunk lesz, és mi is masszázsra szorulunk.

A hátat mindig tartsuk egyene­sen, így könnyebben dolgozha­tunk az egész testsúlyunkkal, és a nyakunkat sem nyújtjuk előre túlzottan. A hasat húzzuk be; így aktiváljuk a törzs izmait. A toló mozdulatokhoz ne csak a kar és a kézfej, hanem a láb izmait is használjuk – ez hozzájárul az ener­giaszint fenntartásához. A kéz, a csukló és a váll ellazítása jó erőátvitelt tesz lehetővé; ellenkező esetben a kéz és a kar megfájdul. Masszázs előtt és után is végezzünk rövid nyújtást, hogy rugalmasak maradjunk.

Masszázs alatt végig lélegez­zünk egyenletesen

A kezelt személyt is biztassuk ugyanerre. A kezelés előtt szánjunk magunk­ra egy kis időt: üljünk le, és vegyünk háromszor mély lélegze­tet, hogy a levegő a test minden részébe eljusson. Ha feszültek, stresszesek vagyunk, a kezelt személy sem lesz képes ellazulni, ezért mindig ellenőrizzük a saját légzésünket.

Törekedjünk arra, hogy légzé­sünket összhangba hozzuk a kezelt személy levegővételével -ez a jó masszázs elengedhetetlen feltétele. így jobban ráhangolód­hatunk, és könnyebben észrevesszük, mi zajlik a testében.

Ellenjavallatok

Ha bármilyen kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy masszí­rozható-e a kezelni kívánt sze­mély, konzultáljunk szakorvossal. Bizonyos helyi ellenjavallatok, például egy ízület gyulladása vagy lábszártörés esetén csak a test egy bizonyos részét nem szabad masszírozni.

Az alábbi ellenjavallatokat mindenképpen tartsuk észben.

• Ízületi gyulladás, reuma. Ne gyakoroljunk erős nyomást közvetlenül a gerincre és az ízületekre. Különösen kerüljük az erős nyomást az artritisz vagy reuma következtében duzzadt, gyulladt ízületeken.
• Törések, csontrepedések. Ne masszírozzuk a törött vagy repedt területeket. Ez nem csupán fájdalmas, de további károsodást is okozhat. Várjuk meg, amíg az adott testtáj begyógyul. A test többi része általában masszírozható.
• Rák. Ha a kezelt személy rák elleni kezelést kap, a masszázs eredményeképpen megnöve­kedett vér- és nyirokáramlás a fertőzött területekről máshová is eljuttathatja a rákos sejteket. Ha a kezelt személy javulófél­ben van, kérdezzük meg az orvost, hogy javasolt-e a masszázs.
• Cukorbetegség. A cukorbete­geknél gyakran előforduló ke­ringési problémák miatt a test egyes részein, például a láb­száron és lábfejen csökkenhet a külső behatás, így a terapeuta által alkalmazott nyomás, érintés érzékelésének képessé­ge. Csak akkor masszírozzunk cukorbeteget, ha orvosa egyet­ért a kezeléssel, és legyünk nagyon óvatosak.
• Idősek. A masszázs remekül enyhítheti időskorúaknál az izmokban jelentkező kelle­metlen érzeteket, a fájdalmat, javíthatja a keringést, serkent­heti az immunrendszer műkö­dését. Ugyanakkor csontritku­lás, valamint ízületi gyulladás esetén a masszázs általában ellenjavallt. Kérdezzük ki a kezelni kívánt személyt, és csak gyengéd, könnyed fogáso­kat alkalmazzunk.
• Láz vagy influenza. Ilyen esetben inkább kerüljük a teljes testre ható illóolajos masszázst. Más aromaterápiás alkalmazások, például egy fürdő vagy borogatás hatáso­sabbak lehetnek.
• Fejfájás, migrén. Soha ne masszírozzunk migrén esetén, mert a tünetek általában sú­lyosbodnak. A fejfájás gyakran hormonális okokra vezethető vissza, de feszült, kötött izmok is előidézhetik. Utóbbi esetben a gyengéd masszázs segíthet, de előbb győződjünk meg arról, hogy a kezelt személynél valóban erről van-e szó.
• Szívproblémák. Szív- és érrend­szeri betegségek esetén kon­zultáljunk szakértővel, ugyanis bizonyos gyógyszerek szedése­kor a masszázs ellenjavallt.
• Gyulladások. A gyulladt terüle­teken a masszázs vérbőséget okozhat, vagyis fokozhatja a fájdalmat, tehát szigorúan ellenjavallt. Várjunk, amíg lelappad a duzzanat, és elmúlik a gyulladás – ekkor már kifeje­zetten hasznos lehet a kezelés, mert segít eltávolítani a gyó­gyulás folyamán felgyülemlett méreg- és salakanyagokat.
• Terhesség. Az első három hónap során a masszázs általá­ban ellenjavallt, mert az embrió még nem foglalta el helyét a méhben. Különösen jól képzett terapeuta azonban masszírozhat nagyon gyengéden, ha elkerül bizonyos akupresszúrás pontokat, és kihagyja a kereszt­csontot.
• Friss sérülések. Ezek környékét ne masszírozzuk, mert meg­húzódhatnak az izmok.
• Közelmúltban végzett műtét. Ha a kezelni kívánt személy éppen műtét után lábadozik, a hegek masszírozása nemcsak fájdalmat, de kárt is okozhat. Konzultáljunk orvossal.
• Súlyos betegség. Mielőtt súlyo­san beteg személyt masszíroz­nánk, kérjük ki orvos tanácsát.
• Bőrproblémák. Kiütések, aller­giák, fekélyek, furunkulusok, vágott és horzsolt sebek, állati harapások, zúzódások, gyógyulóban lévő hegek, leégés, egyéb égési sebek, illetve más fertőző betegségek esetén kerüljük a masszázst; a kezelés irritálhatja az érintett területet, és súlyos­bíthatja a problémát, ráadásul a fertőzést is elkaphatjuk.
• Lábadozás fertőző betegség után. Ha a kezelt személy nem sokkal korábban influenzán, lázzal járó betegségen vagy ízületi gyulladáson esett át,a masszázs csak ront a helyze­tén, mert segít elterjeszteni a kórokozókat az egész testben. Fennáll annak a kockázata is, hogy mi is elkapjuk a fertőzést. Akkor se vállalkozzunk masszí­rozásra, ha mi magunk szenvedünk ilyen betegségben.
• Trombózis. Mélyvénás trombó­zis esetén a masszírozással azt kockáztatjuk, hogy a vérrög elmozdul; így embóliát okoz­hatunk, amely eljuthat a szívbe vagy az agyba. A mélyvénás trombózis közismert tünetei a fájó lábikra, a dagadt lábfej, csomó vagy horzsolás a lábszáron, illetve a lábfej emelése­kor jelentkező fájdalom.
• Visszerek. Ne masszírozzunk közvetlenül a visszerek alatt vagy felett. Ha az erek nem túl gyengék, illóolajos és igen könnyed nyomást gyakorol­hatunk az adott területre – de csak azután, miután konzultál­tunk egy orvossal.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.